Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-02-18 / 8. szám

szorgalom is. A' polgárok közhasznú munkássága új emelkedést nyert, az ipar sokféle ágaiba új élet 's elevenség tért vissza, és ez által a" népek ereje 's a' statusok hatalma az elgyengülésből kétszerezve emelkedtek fel. Igy működött a' reformatio felifjító szellemi ereje az anyagi jólétre is és ezt ne feledjük mi emberek, kik a1

szellemi jóknak becsét is, annak anyagi jövedelmezésétől szoktuk mérni és megítélni. A' békés családi élet is sokat nyert Luther munkája 's példája által bensöségében's tartósságában. Örök igazsága az a' tapasztalásnak, hogy minél inkább behat a' vallás kívülről a1

kedély bensöségére, annál szebben 's gazdagabban virulnak fel a1

házi erények. Ha a' házi anya jól érti, mikép Isten a' szeretetnek atya, jobban kiterjeszti vezérszellemét egy család szelíd körében, mint a1 lármás 's figyelmetlen vallási külsőségekben ; ha a' szülék bensőkép érzik azt, hogy a' házi keresztyén nevelés nagyobb áldás egy családnak, mint zárdai szigor: akkor Isten igéjének alapjára, — mellynek tanulása végett a* családatya övéit csendes áhítatosságban gyakorta Összegyűjti, — biztosan építheti a* házi fegyelemnek 's erénynek oltárát, mellyen a' néma képek helyett a* megszentelt családi körnek előképe szól. — Luther házi köre tiszteletre méltó volt, példája, melly családa körében igazán atyai volt, vezérsugárként hatott ki 30 éves háziéletéböl a' népsokaságra. E' jellemvonásnál Luther szigorú bíráinak is ellágyul tollúk. Igy szól a' többek közölt egy róla: „Én öt (t.i. Luthert) családa körében akarom nektek felmutatni. Érdekes látni, mikép a' szerzetes, kit V. Károly visszalépésre nem bírhatott, mint feledkezik meg övéinek körében hírének 's dicsőségének emlékezetéről, mint rejti el magát a' világ elöl, hogy a' barátságnak édes örömeit, a' családnak gondjait érezhesse, és gyermekei ápolásának adhassa magát. Ki hinné, hogy azon kéz, melly gyermekeivel olly gyermekileg enyeleg, ugyanaz, melly levelet irt VIII. Henrikhez 's X. Leóhoz. És ha öt látnátok, mint dolgozik kertjében, mint tépi a* gyomokat, mint merítgeti a' vizet veteményes ágyait öntözgetni, és a' mellett ép olly büszke mulató kertjében, mint a" biblia fordításában, — nem ismernétek ö benne azon vándorra, ki Worms hallattára felkiálta: „hogy ha annyi ördög volna is ott, mint zsindely a>' házak tetején, még is oda menne" *J Igy hatott ki Luther munkásságának jótékony ereje a' társas élet minden tájékára, — melly erő nem vala más,mint az evangyéliomnak valódi szelleme ; 's ezekben emele ö magának emlékoszlopot, mellyen az idő romboló kezének nyomai nem látszanak, mellyet a' régiség nem vénít, mert az emberiség meggyőződésében akként ifjul az ész *) Geschichte des Lebens. Lehren und Schriften Dr. Mariin Lulhers von J. M. Audin übersetzt von Dr. Carl Egger. K. B. és erkölcs diadalának emlékezete, mellyet Luther kivívott, mikép inkább elismeri a' világ, hogy egy embert lehet mesés 's önző instituliókkal ámítgalni,de népet, emberiséget, melly annyi, mint öszpontosult szellemerö, nem lehet. Ezen, lelkünkben gyökerezett meggyőződés után legyenek bár emberek, kik Luther munkáját szerencsétlenségek kútfejének tartják; legyenek irók, minthogy vannak is, kik a1

r. kath. vallásra átmenvén, azzal kedveskedtek új anyjoknak, hogy mindazon szerencsétlen catastrophákat,mellyeken Európa népei4

átmentek a'három utolsó században, u. m. Francziaországot, Hollandiát, Német-, Angolhont pusztító lázongásokat, a' XVII. 's XVIII-dik századbeli vallási türelmetlenséget, Lengyelország megbukását, a* Jakobinismus mind máig terjedő vészes eszméit a' reformatiónak tulajdonítják : — mi azon magasabb képzettséget, tisztább keresztyénséget, virágzóbb humanismust, szabadabb gondolkozásmódot, 's azon szellemi ösztönt, melly az értelmi világot a* tökély czélpontja fele szakadatlanul hajija, — a' reformatiónak írjuk érdemül, 's egy tisztelt íróval „nagy lelkivakságnak tartjuk, 's történetbeli járatlanságnak kiáltjuk, a' reformatio előtt meggyökerezett roszakat, külső körülmények mulhatlan következését, idegen rugók munkálatit és befolyását, ellenségeinek képtelenségeit és kegyetlenségeit,— magának a' reformatiónak tulajdonítani." Hát a* középkori barbarismust, Spanyolország rémítő sötétségét, a' r. kalh. statusokbani forrongásokat mind a'katholicismus rovására róvjuk-e? 's külső körülményekére semmit sem? Még egy dolgot nem hallgathatunk el a' nagy Lulher ravatalánál. Olvasók egy helyen, hogy a' reformatio egy második özömiznék neveztetik. Erre azt mondjuk : özönvíz igen is, de melly nem eltörleni jött egy nemzedéket, hanem megváltani, 's nem az ártatlanság állapotából, hanem a' romlottságéból, mert az egyház idomlalan állapota is második eset volt, melly által édeni ártatlanságát rég elvesztette. És az új egyház a' régitöli e' kárhoztatásában legnagyobb tiszteletet lát; és szenvedjen bár több illyeneket, — ama nagy embernek szavaival végezve szónkat, kinek tiszteletére azt e* Lapban emeltük : „Illy szenvedések által az dicsőségéhez közelíttetik, — 'smint az Úrnak munkája, híveinek sziklához hasonló hitében, tökélyhez közelítő erőt, és táplálékot fog ez mindenkor találni." Kun Bertalan, ref. lelkész. Dr. EiUtlier Márton végintézete. Tudva van tán a" magyarhoni protestáns közönség elölt, hogy az evangyélmi négy kerület egyetemes levéltára Luther Márton eredeli végintézetének birtokában van. Alkalmasabb időt annak közlésére alig találhattunk volna, mint a' mai