Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-02-18 / 8. szám

üutlier* Az ujabb kor emléket állított a'halhatlan emlékű férliunak a' wíttenbergai piaczon, III. Fridrik Vilhelm porosz király érczböl öntött szobrot emeltetett, melly Luthert életnagyságban ábrázolja; e1

szoborra egész Németország protestáns népei adakoztak. De szebb emléket hagyott Luther minden protestáns keresztyén szívében, 's a' történetek templomában, szellemének nagysága, világszerte tiszteletre méltó jelleme, 's a? társas élet minden körülményeire jótékonyan ható befolyása által5 legyen azért a' nagy reformátor életének e' három vonásokban adható rajza, az ő, e' folyó év februarius 18-kán leendő háromszázados ravatalánál való érzékeny megemlékezés. — Nagy férfiak rendeltetése az, hogy a1

koreszmék gyülpontjaiként tündököljenek, nevöknél az emberiség érzelmei találkozzanak, eröt, életet, 's lelkesedést nyerjenek. Luther különös jelanet a' történetek változatos mezején, kihez hasonlót a' hajdankor Jézus korától fogva nem mutatott: az általa vivott szellemi harcz az ujabb kor feladata lön; és e' nemes harcznak vezére, gyülpontja lesz és marad mindig az ö neve, mert e' harcz mindörökké felmarad. A' franczia forradalomhoz hasonlíták némellyek a' reformatiót: de kérdjük, hasonlók-e amannak hősei Lutherhez? Napoleon mind azokat háttérbe szorítá, 's a' forrongásnak lelke maga volt. Luther nem engedé magát senki által háttérbe szoríttatni, a' dolgot lázadásha kiütni nem engedte. A'többi reformátorok Zwingli, Kálvin, 's többek, nem valának olly történeti nevezetességek. A' Iitteratura 's humanismus más fényes neveivel sem hasonlíthatjuk öt össze. Rousseau önmagával meghasonlott. Voltair a' revolutio előkészítője mindent lerontott, e' két nevezetességek negatioja nem ért fel Luther teremtő szellemével, bátoritó munkás lelkével,'s positivitásával, mihez hasonlót csak az ujabb kor status-politicájában a'doctrinair-rendszerben látunk feltűnni, mellynek szerzője a' tiszta jellemű Roger Collard, 's mellyhez Európa legnagyobbcszü *s jellemű férfiai csatlakoznak. Itt is , ott is a' vallásos és politicai igazságoknak, az okosság és tapasztalat szövétnekénél gondos mérséklettel válogatott 's összevetett foglalatja 's ebből vont következtetések azok, mellyek minden ellenhatást lefegyverzenek, elnémítanak, 's éppen ez által az emberiség jobbléte szakadatlan fejlődését 's haladását biztosítják. — Luther egész munkája, melly az emberiség javára a' nemes szellemiség harcza volt, illy kiszámított és szabályozott, — azaz ollyan volt, mellynek bizonyos gyümölcseiről nemcsak az ö jelleme kezeskedett, de azon okos, 's ártatlan politika, azon világismeret, melylyel a'nagy ferfiu küzdelmének eszközeit választotta. A' legtöbb újítók gyarlósága szokott lenni, miszerint vagy a' mutatkozó süker 's győzelem reményében tulragadtatnak azon középponti eszmén , mellyböl támadni, 's melly körül kell forogni egész cselekvényöknek; vagy az akadályok halmaza előtt lankad bennök a' kellő lelkesedés: ezek azok, kikben hiányzanak a kivitel embereiben szükséges kellékek, 's ügyök mellett bajnokokat teremteni nem tudnak. Luther nem nyugodott, míg nemcsak kedvelt német nemzetébe, de egész Európa szivébe meggvözhetlen erőt 's szellemet lehellett, és csak akkor mondá: „kész vagyok az ördögökkel is harczra szállni, mert tudom, hogy az igazság, mellyet én keresek, Istennek dolga, és ö ebben engemet megsegíti Nem minden nagy emberben nyilatkozik egyformán a'lélekerö: némellyek, úgy látszik, a* körülményektől függetlenül teremtenek magoknak pályakört, másokat véletlenségek's valami szerencsés történetek tesznek nagy és csodás vállalatok hősévé; ismét mások kicsinyen kezdik a' nagyot, puhatolóznak a' világfolyása után, az igazságnak isteni szeretete szivök érzetével nő, azért tesznek mindent, 's munkásságuk tüzét a* szerint kettőztetik, a' mint az akadályok utjokban szaporodnak: ezek azok, kik benső ösztönből képezik magukat világ-boldogításra kortársaik fölött — *s vagy eldőlnek az igazság szent harczában, vagy mint győztesek az emberiség boldogításában találják legszebb jutalmukat. Ezek az igazságnak, 's reformnak legszilárdabb jellemű emberei, — ezek között fénylik Luther a' 16-ik századnak tiszteletre méltó embere — telteiben a' történetek mezején nagy jelentőségű név. Tevékeny, nagyra és jóra elhatározott lelkének első kísérletei, csaktypusai későbbi munkáinak, melylyek ugy állanak, mint a' legforróbb emberszeretetnek, 's leghívebb kegyeletnek emlékoszlopai. Akadályok ezreivel, előítélettel, babonával, féltékenységgel, roszakarattal, jogbitorlással, önkénynyel, 's tudatlansággal kell vala a' nagy férfiúnak elébb megvívni, mintsem fáradhatlanul vizsgálódó lelkének teljes nagyságában, megvesztegethetlen igazság szeretetében a' század 's utóvilág csodálásának 's tiszteleténekjárgya lehete. Luther azon lelkek között megkoszorúzottan áll, kik nagy dolgok kivitelében a' legcsekélyebb körülményeket páratlan sükerrel nagyra szokták használni: a' szellemi önkény lealázó bilincseiből, a' magáról megfeledkezett hierarchia hatalma alól szabadította ö meg a' világot; és századok alatt megtagadott jogainak igazságos harczát indította meg: és mi volt mindezekben legfőbb fegyvere ? Az általa megkezdett, 's útba igazított irodalom és szónoklat. Szószéken, társalgásában, levelezéseiben, tudós vitáiban, 's az ő egyéniségében megtámadott igazság ügyében sok fáradalmai között lelkét e' táplálta, e1

segítette azon szilárd önállásra, miszerint minden pálya és munkatársait tanácsával éltette; fejedelmeket 's alattvaló«