Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-02-15 / 7. szám

reája magokat, háborítlanul hagyatnak, de semmi egyházi hivatalt nem viselhetnek, keresztelési tanük nem lehetnek, 's tolakodás esetében egyenes eltiltással fogná magát közösségök ellen védeni az egyház (u. o. 322. 's k. I.). Az egyházi vizsgáló törvényszék elébe tartoznak az öszszeütközések is az istenészet 's egyház közt. Minden püspöknek, de csak megyéje körében, panaszjoga van a szaktanítók ellen 's e' jogot tartományi gyűlésen gyakorolja, melly az indítványozott vizsgálatot elfogadja vagy mellőzi. Határozata, még törvényes erő nélkül, csak abból állhat, hogy megkéri a' fejdelmet, miszerint ez a' kérdéses tanítót hivatalától fiiggeszsze föl vagy foszsza meg, a'fejdelem pedig, mivel sem ö, sem ministere sem az Ítélőszék a'tanpont fölött tekintélyt, melly a' tartományi gyűlésé fölébe állítandó volna, magának nem tulajdoníthat, véleményt kér a'vizsgáló egyháztörvényszéktől, hogy minden formának elég tétessék, 's beleegyez a' kérelembe a' nélkül, hogy e' törvényszék vagy a' kormány istenészeti vizsgálatba bocsátkozzék. Az akadémiai tanszabadságnak megvannak az ö jogai, de a' tartományi községnek is joga van, hogy egyházi öntudatában oltalmaztassék. Ha a' tanító csupán iró volna, felelettel kinek sem, csak a' honi törvények- 's tudománynak tartoznék, ez okból a' bölcsészeti kar, mint egy meghatározott egyházhoz sem tartozó , a'játékból egészen kihagyatik; de ha ő egyházi tanító, csalhatlanságot kellene igényelnie, ha az egyház irányában minden felelősségen felül gondolhatná magát (u. o. 333. 's k. 1.). Az egyházi organismus igy alapjától csúcsáig be volna fejezve, csak az említendő még. ezen új teremtményt miként gondolja Bunsen tr. egy részről más rokon egyházak, más részről az egyházbani pártok irányában? A1

német ev. egyház, ugy mond, kell, hogy jogát igényelje és kimondja s minden ellenkező jogigény ellen magát ev. méltóság-és szabadsággal védje. De ha másev. egyházak és községek történeti püspökei hajlandóknak mutatkoznak az egység szövetségét szeretetben megpecsételni 's imájokat a' németnyelvű új, a" keresztyénségbe szabadon belépő nagy községével egyesíteni, ajánlatukat örömmel elfogaljuk *s a' k. rokonulás napját hálával az Úr iránt ünneplendjük. E' nap világtörténeti volna. Mi nemzeti egyházra törekszünk, még pedig nem valami egyetemes elvont formula következtében, sem a' lelkismeretszabadságot valamikép korlátozó értelemben. Mi csak azon tényt akarjuk valósítva látni, hogy nálunk a'nagy ev. nemzeti öntudat egy. A'mi nemzeti egyházunk nem más, mint a' porosz egyesült ev. egyház, semmi új hitvallással, hanem azimádásbani és szeretet müveibeni közösséggel. Illy szabad nemzeti egyház mellett lesznek még egy ideig dissidensek és separatisták. De kérdjük meg a* separatismus történetét: mit tsnít az ? Csak a' Krisztus személyérőli igazhivők tárták fen magokat 's közöttük történeti fontosságot csak azok nyertek, kiket nem csak külsőleg az egyház hiányai idéztek elé, hanem bensőleg, a' ker. szeretet törekvéséből, mellynek kivált illyen hiány állott útjában, keletkeztek. A' herrnhuterek és methodisták beburkolt szerzetei a' jövökori egyháznak missioügyre és szabad, semmi helyhez nem kötött papi 's iskolatanítói hivatalra nézve. Ök más feleik Psyche hernyója, melly csak tavaszi langy szellőt vár, hogy szárnyait kifejtse. A1

jelenkori öntudatos nemzeti egyház tehát még csak nem is kívánhatja, hogy ama kisebb egyházi társulatok elenyészszenek, sőt inkább imája- 's törekvésének oda kell irányozva lennie, hogy amazok felekezetekből, azaz, családi elkülönözésekboi a' szeretet kei . egyházának szabad rendjeivé dicsőüljenek föl, mellyek,személyes kötelességben egyesülve, az országos egyházhoz szabad sajátosságban szabadon csatlakozzanak. A'középkori egyháznak fogadalmai valának; a' jövökori egyháznak egyetemes papsági avatottsága és mindig szabadon megujuló áldozatnak mint védő hit, azaz, szabad benső, Istenre irányult érzület tettének ereje van. Ezzel kell hatnia, az egyházi élet egész mezejét onnan megifjítnia vagy — elvesznie (u. o. 316-320. 1.). Szem elé állításul, miként fogna egyes részeiben ezen egyházi alkotmány mutatkozni, Bunsen tr. (u.o. 247., 261., 269., 251., 254., 255. 1.) a' következő schematismust adja : I. Helybeli község vagy gyűlés, — pap és presbyterium. II. Kerületi gyűlés. A. Papok : a) az elnök, püspök ... 1J b) a' többi dekanatus dekánai 9> 100 c) a' többi papok . . . . 90' B. Világiak: a) a1

két egyházi tanácsos . 21 b) a' presbyteriumok követei lOOl c) a' diakonok collegiumának követei: 1$2 a) iskolatanítók minden dekanalusból .... 10 f p) más diakonok . . . 10' összesen 222 III. Tartományi gyűlés. A. Papok: a) a' püspökök 10) b) a' dékánok . .... 10/ c) az egyetemi kar követei 2^32 d) a' kerületi zsinat papköve- I tei *) 10* *) Utólagosan (308. I.) Bunsen még a' hadsereg ffipap~ ját (tábori prépostot) is minden egyházi tartományból a* tartományi község tagjául indítványozza.