Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-02-15 / 7. szám

papjelöltek egy részét akarja járatni, hanem abba a', porosz álladalom 17,000 ev. iskolatanítóját is bekeblesíteni. Az, mit öczéloz, nagyszerű restauratio a' legrégibb egyházból. A' diakonia tanító, szegényeket, betegeket és foglyokat ápoló segédekre oszlik fel. A' község iskolatanítója a' szegényápolóval, templombiróval 's papsegéddel, emennek elnöklete alatt, collegiumot fogna képezni's egy dekanatus collegiumai követeket fogdának a* kerületi gyűlésre küldeni (u. o. 241., 281. 's k. 1.). E' diakonia, a' szeretet hivatala, igen termékeny gondolat. A' philanthropia különféle feladatai, mellyeket egy kor sem kívánt olly í$ürgetöleg, mint a' mostani, itt szilárd egyházi l^étegesítést nyernének a' helyett, hogy eddigelé nagyobbára egyesek jó akaratára vagy esetleg keletkezett egyletekre bizatvák. Egy kerületi községre 100 kerület *s 10 dekanatus van fölvéve, egy tartományi községre pedig 10 kerületi község vagy püspökmegye, tehát 1000 kerület egyházi tartományt képez. A' püspök, ki ennek élén áll, a' metropotítan; ő is, mint a' püspök, nem a' község fölött, hanem a' községben áll 's ennek van alárendelve, csakhogy kettő helyett négy tanácsosa van, t. i. kormányzati és jogügyekben kettő kettő, mert ö ezekkel consistorium helyett van. A* metropolitánt a' király a' püspökökből, a' tanácsokat a' kerületi zsinat vagy tartományi község tagjai közöl, még pedig közvetlen kinevezés által, választja azon további rendeléssel, hogy a'kormányzati tanácsosok, valamint a" birák idösbike állandó tagjai a' tartományi községnek, de a' másik kettő választható. Tulajdonképeni primatusa a' metropolitannak nincs, ő püspök azonjogokkala'maga kerületében, mint más püspökök, csak hogy a* kir. patronatusjogot ö gyakorolja a' nagyobb fizetésű (800 talléron felül), mint a'püspökök megyéikben a' kisebb fizetésű (800 talléron alul) egyházak fölött. A* metropolitan elnöklete alatt történnek a' papjelöltek megvizsgáltatásai a' főiskolának tartományi gyűlésre küldölt két követe által, kikhez ő még más két papot hí meg a' zsinatból, melly szinte két papi követet választ oda. E' vizsgálatokra legjobb volna bizonyos időt kitűzni, hogy a' püspökök, kiknek megyéihez tartoznak a' jelöltek, személyesen vagy egyháztanácsos által lehessenek a' vizsgálaton jelen. Ha a' vizsgálat épen a' tartományi község három évenként előforduló gyűlésével esik össze, a' zsinat valamennyi tagja lehet rajta jelen, a' püspökök pedig azon joggal, hogy megyéikbeli jelölteknek kérdéseket 's feladatokat adhatnak fel. A' tartományi gyűlés vagy zsinat tagjai együtt tanácskoznak a' metropolitan elnöklete alatt, ki a' szavazatok egyenlőségekor eldönlö szavazattal bir, de szavazáskor a' püspökök saját tanácskozó teremeikbe vonulnak el, hogy az ügyről még egyszer tanácskozzanak 's magok közt szavazzanak. A* többlek együtt szaváznak, kivévén ha a' világi követeknek legalább kétharmada kívánja, hogy a' két rend külön szavazzon. Minden határozathoz két vagy három rend egyesülése, aztán királyi megerősítés kívántatik meg, de emez csak egyszerűen megváltoztatási jog nélkül. De a1

végrehajtás az egyházi kormányzó hatóságokat illeti (u. o. 154— 263. 1.). A' negyedik 's utolsó fok, az országos község, van még hátra. Az egyházi organismust ez fejezi be, de működése illy gyülekezetnek rendkívüli fontossága mellett nem korszakonként előfordulónak, hanem csak az egyház rendkívüli eseményeire képezettnek gondoltatik, 's valamint a' tartományi község a' kerületi községből, ugy ez is, mint felsőbb rend, a' tartományi községből származik 's annak alakjaiban kell mozognia, csakhogy érvényes határozathoz kétszeres többség, püspököké és világiaké, kívántatik meg. Az országos községet öneltökéltéböl vagy a' tartományi községek kívánatára a* király híjjá össze, 's Bunsen tr. azt véli, hogy az elejénte, midőn új alkotmányt nyerne az egyház , a' szellemi egység fentartására fölötte jótékonyan fogna hatni (u. o. 268. 's k. 1.). 0 azonban az országos községnek tulajdonképeni kormányhatalmat nem szánt, mert a' legfelsőbb igazgatás, mi jelenleg a* ministeriumnál van, nagyobbára a' különféle tartományi községekre menne át 's a' ministerségnek csak az ezekkeli viszony és politicai felügyelőség maradna fen. Rendes ügykörrel az országos község nagyonünnepélyes fórum, mintegy pairkamra volna, ha tan vagy erkölcsiség tekintetéből, a' király vagy kerületi község indítványára, valamelly püspöknek hivataltóli előmozdítása vagy felfüggesztése forogna szőnyegen ezen esetre, valamint házassági válóperekre nézve tehát Bunsen (u. o. 465 's k. 1.) egyházi vizsgáló törvényszéket javasol, melly egyházi férfiakból, de nem papokbói állna, — valamint fölteszi azt is, hogy azon minister, kire az ev. egyház fölötti fel— ügyelésjog van bizva, mint korosb, vagy másképen egyházi férfiú, az egyházzal összeköttetésben áll 's hogy a' két tanácsos, egy egyházi 's egy világi, szinte ezen tulajdonokkal bir. A' törvényhozást és hatóságot házassági válóperekben az egyházi hatalomnak vindicálja, de csak a'mennyiben a* házasság egyházi esketés által van költelve, nem tartózkodván kinyilatkoztatni, hogy mivel az ev. egyház, lényegénél fogva, szabad, minden esketési kényszerítést meg kell szüntetni ugy, hogy ki az egyházi áldást nem akarja, polgárilag eskethesse meg magát, mintegy a' napoleoni törvénykönyv rendeletei által európaivá vált módon. Szintúgy ellene van Bunsen a'házasságtörés rendőri megbüntetésének, mert az csak az alsóbb, de nem a* felsőbb 's legfőbb rangúak ellenében jelentene valamit. Egyházilag nem kötött házasságban élő felek az egyház által, mig botrányosan nem tolják