Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-02-15 / 7. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 7. szám. Ötödik évi folyamat. Febr. 15. 1846. Bonnm est homini, ut eum veritas vineat, volentem: quia malum est homini, ut eum veritas vineat invitum. Narn ipsa vineat necesse est sive negautem sive contitentem. S. Augustinus. TARTALOM : Prot. egyházszerkezet terve. D a r u. — Kül-és belföldi közlemények. I*rot. esjháicwzerliezet terve. Nincs ország tán Európában, hol az egyház­szerkezet nem foglalkodtatná a' prot. elméket. Nálunk is olly fontossá vált ez ügy, hogy egyik jelesünk, a' derék Fdy, pályakérdésül tűzné azt ki. így bizonyosan figyelemmel kisérék olvasóink e' | lapok idei 1. és 3-ik számában Ullmann nézeteit i a' némethoni prot. egyház igazgatás felől. De a1 legszebb elmélet is csak ugy nyer érdekben, ha gyakorlatilag kivihető, 's hogy emigy kivihető le­gyen, ismét csak elméleti tervezgetéshez kell fo­lyamodnunk. Illyesmit tőn a' prot. egyház egyik tekintélyes férfia, tervet adván a' prot. egyház­szerkezet gyakorlati életbe léptetésének miként­je iránt. E* tekintélyes férfi Bunsen tr. porosz követ Londonban 's ide vágó munkája czime: Die Verfassung der Kirche der Zukunft. Prak­lische Erlautcrungen zu dem Briefivechsel über die deatsche Kirclie, das Episkopat und Jerusalem. Mit Vorwort und vollstándigem Briefwechsel. Jlerausgegebcn von Krislian Kari Josias Bunsen, der Philosophie und der Rechte Doclor. London és Hamburg, 1845. 's e' munka ismertetését is, mint Ullmannéét, jónak véltük az Alig. Zeit. után olvasóinkkal közleni. Az ismertetés igy szól: Ullmann tr.jelenté, hogy a'prot. egyházszer­kezetreform küszöbén áll. Másik kérdés az: e're­form miként történjék? Sokan, mielőtt csak kísérlet történt vagy megvitatás végett terv volt volna, készen valának a1 felelettel: az, ugy mond, a1 mit ti akartok, lehetetlen. Némellyck az ígyen ítélők közöl ollyanok valának, kik a' prolestantismus fejlődése tusáit kívülről nézték: elhalárzolt egy­házi férfiak, de a' keresztyén közösség más alak­jához tartozók, e' küzdésben : ki nem elégítő ál­lapotból kibontakozás és szilárdabb megalakulás felé tán csak bevallását látták a' belső felbomlás­nak egy vetélkedő hitvallás részéről, melly­nek már is végrendeletien örököseiül tekinlék magokat, megfeledkezve arról, hogy az, mit c&y cgyh&z vallásbcli élelfrisségben nyer, iz­gató élesztő, melly általában a* keresztyén is­tenországnak, közvetlenül tehát más hitvallá­soknak is javokra szolgál. Más ellenszózatok magából a' protestanlismus kebeléből emelkedtek kétféle kétkedők vagy ellenzők részéről. Né­mellyeknek már az volt némileg gyanús , hogy sokan, különben egyháziatlan 's világias érzele­tüek, helybehagyólag szavaztak, ők politikai pár­tok, világi vitatkozások becsúszásától a' kegyes szemlélődés körébe tartottak, megfeledkezvén, hogy az annyira elterjedett egyházi közönyös­ségnek szintollyan oka az alaktalanságig meg­belsöités (Verinnerlichung), mint az alak meg­csonkítása ; 's hogy e' szerint a': Cogite intrare ker. eszély parancsa. Ezekhez följebb emelt cate­goriaként tartoztak azok, kik Draseke és Eylert ev. püspökök aug. 15-ki tiltakozó nyilatkozatá­ban kizáróknak, párlnak, ,,melly a' ker. vallás re­formatio kezdetekori felfogásához merevül ra­gaszkodik," 's „formulának, melly neki pápa," hódol, bélyegezvék 's az egyházban uralomra törekvésről vádoltatnak. Nálok valamint feleke­zet fogalmává zsugorodik össze az egyház fogal­ma, ugy hajlandók valának az ó és új prolestantis­mus közötti ellentélet tűhegyre állítani, ők prot. czélokra történt minden nagyobb szövetke­zést, ha tőlök függ vala, nemcsak meggátoltak volna, hanem a' rationalisták egész nemzetségé­nek minden oldalágaival fel- és lemenő vonal­ban, kezdve Wisliccnus-, Uhlich- *) 's a* „prot. atyafiak" kölheni és hallei egyleteinek társain — ámbár ezek a' sz. írás tekintélyén még mindig sarkallanak 's a' symbolicus könyve­ket sem vetik egészen félre, hanem csak inkább gyakorlati keresztyénséget, mint dogmaticai egy­formaságot sürgetnek — söt azoknak is, kik csupán egyes szabadabb nézeteknek hódolnak 's a5 protestantizmusban bizonyos fokig tökélyedhe­tési elvet ismernek el, a' közösséget felmondot­ták volna. Ök positiveknek is szeretnek neveztetni; e' szerint a' negativek, az ifjú bölcsészet extre­mistái, résznyire repülni még nem alkalmatos tollú korlátlan madarak, az ő természetes ellen­lábasaik, de az egyházi szerkezetreformról ezek *) Pl „prot. atyafiak" fővezérei. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom