Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-02-15 / 7. szám

szintolly keveset akarnak tudni, mint amazok, csakhogy más okból: amazok szeretnének reformot az ö értelmökben , 's annak csak azért szegülnek ellene, mert illyesmit kivíni nem reménylhetnek; emezek pedig mindenütt terhes fegyet, kényszert, reactiót fejtenek, hozzátévén : ha reform lehetséges volna is, nem kívánatos. A' vélemények illyen ide 's oda rángódására legjobb felelet kidolgozott terv előterjesztése, ugy hogy a' kishitű kevesebbségeknek mondhatjuk : Jertek és lássátok. Illy tervet adBunsen Ir. Tudományosságot annyira bebizonyított jellemű férfitól, ki azon fölül két magas állomáson, a' romanismus- és anglicanismusban, különféle tüneményeiben vizsgálhatá az egyházi életet *) nem lehete megtagadni illetékes itélhetést egyházdolgokban, mellyek személyét, mint tudva van, mélyebben érdeklik. De ellene általán azon kifogás volt, hogy álláspontja nem az ev. egyházé, mintáz a' reformatio főidéből Németországban felnőtt: hanem neki idegen hierarchiai elemmel akarja öt összekötni, elemmel, mellyhez a' prot. Németország különös vonzalmat épen nem érez 's melly ott is, hol az új egyházban legerősebben fentartá magát, merő kedves gyümölcsöket nem termett. Svédországban, hol a' papság, mint szabadítékos rend, országgyűlésre követeket küld, tudomány 's minden más hitvallás elleni orthodox fanatismussal (mint azt aT

Nilssohn festész esete által külföldön is elhírhedt vallástörvény mutatja **) 's a' szabadítéktalan rendek irányában a' legjobb szándékú, legszükségesb javítási javaslatoknál is, mellyeket egy elavult statusszerkezet körülményei idéznek elÖ, makacs ellenzéssel tünteti az ki magát; a' magas egyházi hivatalokra inkább világi talentumok, mint papi érdemek jogosítanak fel; jelesül az egész politikai intézet, mellynek biztosított fenállásához misem hiányzik, csak Svédország szellemi elzárása Németország irányában, mi amaz ország értelmi táplálékát igen meg fogná okvetlenül rövidíteni a' nélkül, hogy ,,a' német scholasticátóli megszabadulás," mellyet Wingard, upsalai érsek, egyháza felvirágoztatására kiván, elegendő volna önálló svéd istenészet megalapítására ***). 'S az angol magas egyház miként ajánlkozik prot. példányegyháznak ? Az plutokratia, mellyet azon súlyos vád terhel, hogy a' népoktatás ügyében sokáig majd mitsem tön, hogy a' czimes papságot dőzsölni, a' lelkipásztorkodót és szolgálót pedig sanyarogni hagyja 5 anyja számtalan, nagyobbára igen ábrándos felekezeteknek (shakerek-, mormonok) Tudva van, hogy a' kölni ügyben Bnnsen udvara részéről Romában követ volt. D. **) Nils solt n r. kath. egyházba átmente miatt hónából törvény világos rendelete szerint száműzetett. D. ***) Bech F. „Über die Ilierarchie in Schweden und ihre Stellung zu unserer Zeit" a1

Vierteljahrsschrift 1845-ki II. köt. 223—264 1. nak 'stb.), mellyekkel a* britt szigeteket 's az új világot megnépesíté, s mellyek képzelhetők sem volnának, ha ö maga nem zárkóznék egészen el bölcsészeti búvárkodás és tudományosság irányában 5 végre hagyománykép átvett már eredetében nem nagyon gazdag prot. hitkincshez tapadt rendszer következményeiben av

legszélső határokig, puseyismusig, jutott, melly magát protestantismusnak többé nem érezi, hanem inkább átmeneti stádium Romávali egyesülésre, mit Pusey tr. nem homályosan ad tudtunkra Newman tr. átmentéről közzétett levelében *). II;i mind a1 mellett angol irányú egyházreformok előmozdítójául tariák Bunsen tanárt a' protestantismus főőrei. az félreértés volt, mi ellen ö nyilvánosan és ünnepélyesen védekezik. 0 mindenesetre azt véli, hogy az emheriségi (rnenschheitliche), a' a' katholikns elem, mit a' prot. egyház is igényel, alak és episcopatus nélkül nem létesíthető — ez igazság, melly nála is erősen áll: de a' föltéllen jogú 's angol értelemben vett episcopalismust ssigetszerü idiosyncrasidnak, illyet Németország valamelly részébe behozni akarni, árulásnak 's olly félrevetendő gondolatnak nyilvánítja, miszerint ezt mondja: ,,'S ha égi angyal mondaná nekem, hogy az által a' német népet nemcsak a' föld minden népénél dicsőbbé 's hatalmasabbá tehetném. nem , hanem a' hitetlenség, pantheismus és atheismus elleni szerencsés elöharczossá is magasíthatnám, azt még sem tenném, Isten engem ugy segéljen, amen! Meglehet, miszerint sorsunk^ hogy, egyház és status, elveszszünk: de nem az fog bennünket megmenteni, hogy külsőségekben álló életre törekedjünk." **) Mi hát az, mit Bunsen tr. az ev. egyház regeneratiója kieszközlésére s a' ,,jövőkori egyház" fölépítésére javasol ? Statusegyházat akar ö? Nem. Ö azt a' romai birodalom szolgai örökségének, melly polgári lelkismeretszabadság's élő vallásosság mellett meg nem állhat, tartja, fictiónak (mi költeménynyel határosjcsaknem mindenütt véres és erőszakos nyomdokokkal (Bunsen 107.1.). Ö valamennyi egyházalak közt körülnézé magát 's a' legtöbbekben nagyobb vagy kisebb mértékben papi egyházakra ismert. Illyet ö nem akar; azt ő középkori hagyománynak tekinti, melly papot és népet egymástól elválasztott, az egyházit evangyéliomszerünek s a' papság rendeleteit egyháziaknak vevé, az egyház iránti engedelmességet a' hit, 's az egyház Ítéletét a' lelkismeret helyébe tevé — és igy ellenkezetnek tekinti a' feladattal ,,a' ker. vallás nagy eszméiben az *) Kinyomatott a1

nov. 5-ki Universben. D. **) Lásd az igen tisztelt Gla dstone úrhoz (egykori kereskedelmi ministerhez 's e' munka : A' status egyházhozi viszonyában, szerzőjéhez) 1843-ki sept 15-kén írt 's Bunsen munkája 411. I. angol eredetiben közlött levelet.