Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-12-06 / 49. szám

intézete az abbani részvétre kényszerítő köteleztetés nélkül 48 szavazattal 22 ellen elfogadtatott. Az egyetemi prédikátor, ki helyi és személyi viszonyok szerint alkalmazandó, ne legyen egyetemi pap, de a'lelkipásztorkodás, gyónáshoz előkészítés 's az úrvacsora tanulókközti kiosztásának joga övé. Az eddigi vizsgálatok, az első inkább tudományos, a" második inkább gyakorlati, tartassanak meg 's egyházi hatóságok által istenészetoktatók meghívásával, istenészeti karok által pedig csak szükség esetében végeztessenek, mellyek azonban akkor is consistoriumok választmányiul tekintendők 's ez okból a' gralis superintendens jelenlétében vizsgáljanak. A' collegium pro munerenem fog a'választmány javaslata szerint megszűnni, hogy a' consistorium tetszése szerint egyesek önkényes meghívásának helyet adjon, hanem fenálland a' consistorium hatalomadása alatt, hogy pontos ismeret mellett az alól fölmenteni lehessen. A' vizsgálatok nyilvánossága, mit a' választmány kevesebbsége tanácskozás közbeni nagy pártolás mellett indítványozott, még a' hallgatók kategóriái által föltételezve is, 47 szavazattal 23 és illetőleg 31 szavazattal 39 ellen elmellöztetett. Papjelöltnek pappali összeköttetése évnegyedes több napi együttlét 's tovahaladó kiképződés végett, mint kényszerítés 36 szavazattal 32 ellen el nem fogadtatott, az önkénytes viszony ellenben ajánltatott 's további rendeletek az egyházkormányra bízattak; de 44 szavazattal 24 ellen kimondatott, hogy ama összeköttetésre kijelelendő papnak választása a1

leendő kerületi zsinatok által tönténjék. Nagyobb papneveldék további felállítása ellen, mellyek mellett Dorner, Möller, Twesten, Hahn, Heubner, Sack 's m. hosszas előadásokban nyilatkoztak, egyetemes szükségességük ellen pedig Auerswald, Landfermann, Sy~ dow, Ritschl, Romberg, Neander 's m. beszéltek; a' zsinat végre 35 szavazattal 34 ellen nyilatkozott, de a* nélkül, hogy a'wittenbergi papnevelde további fenállásának az által praejudicálni akarna. Ellenben 40 szavazattal 29 ellen óhajtás nyilvánul kisebb, gyakorlati papoktól vezérelt papneveldék iránt 4—6 növendékkel, aztán majd általános egyhangúsággal a* mcariatus 's ordinált papsegédek intézetének behozatala elfogadtatott. 16—17—ik ülés. Tárgy: papok nyugalmazása 's nyűg díjalapitv dny. A' választmány javaslata, hogy azon nehézségeknek, mellyekre a' hatóságok nyugalmazásokkor rendszerint találnak, elhárítása tekintetéből nyugalmazás normális évül a' 75-ik életév fogadtassék el, majd egyhangúan mellőztetett s a' választmány megbizaték , hogy azon nehézségek elhárítására még egyszer más javaslatokat tegyen. Az eddigi mód, melly szerint a* nyugalmazottnak hivatala eddigi jövedelméből bizonyos mennyiség adaték, 40 szavazattal ezentúl is megtartatik: de a* választmány javaslata, a' nyugalmazottnak pótlékot adni még az által, hogy minden pap 400 tall. egyenlően bevett jövedelemtől a' világi nyugalmazásszabályozat törvényei szerint egy száztólit adjon a' statusnak 's ezért ama szabályozatban rendezett nyugalmazási fizetést kapjon, megbukott 's határoztatott, hogy az egyes tartományokban — mi nagyobbrészt már megtörtént — társulati uton, de a' status kezessége alatt 's általa sanctionált kényszerítő kötelezettség mellett gondoskodjanak ez iránt. 18—22. ülés. Tárgy: papok meghiteltetése ordinatiókor. A' választmány referense, Nitzsch, a* javaslatról magyarázó , némieket még közelebbről megalapító beszédet tartott, mellyben a' papok meghiteltetését, mint eszközt, megörizésére a' tan egysége- és tisztaságának, az egyház e' nagy 's ohajtatraméltó javainak, mellyeket mindegyiknek , ki azokat szereti, fentartandóknak kell óhajtania, terjeszté elő 's világos óvással, hogy ezen eszköz túl ne becsültessék — a' mennyiben itt nem csupán hatóságok rendelete és meghiteltetés, hanem még inkább hit, élet és szeretet forog fen —jogául és kötelességeül állítá az egyháznak, magát arról bizonyossá tenni, hogy azon személy, mellynek Ielkipásztorkodására bízta tagjainak bizonyos számát, az egyház ama javait elismeri, azokat fentartani akarja 's ez okból ünnepélyes nyilatkozatot kiván az egyház. Illyen egyházi rend megengedhetöségét, sőt szükségességét a' tanítói hivatal fogalmából 's annak elejétől fogvai történetéből bizonyító be 's az az ellen ujabb korban felhordott okokat visszautasítá. Mert midőn mondaték: a' protestantismus szabad irásvizsgálást követel, ez amúgy tágan nem, hanem csak a' dolog érdekében, t. i. a' már adott tanjót I mindig megújítani, történhetik, ez okból kell tanrendnek lenni, melly egyetemes egyházi rend eleme legyen . Midőn továbbá mondatik: symbolumra az egyháznak szüksége nincs, ö valljon, erre pedig ismertető jel nem kívántatik, ezt megengedni nem lehet; mert egy tanközségnek mindenesetre közösen kell hitvallását kifejeznie, ugy hogy az nagy öröm és szerencse a' községre nézve, ha meggyőződésének illy kifejezését találja, melly, bár mindig ruganyos marad, mégis a' pap egész tevékenységének vezércsillaga legyen. 'S nem is erkölcstelen, valami emberek által feltalált formulára magát meghiteltetni; mert e1

formulát az istenész megélénkítheti 's tulajdonává teheti, erkölcstelenül csak akkor cselekednék, ha elfogadására külingerek által biratná magát. Minden egyes és község közt az alárendeltségnek 's minden egyéni különbözés mellett az összeskifejezésbe beleegyezésnek illyen viszonya áll fen; egy papi ima, egy ének soha nem lehet annyira egyéni, mint azon ima, mellyet az áhitatoskodó magáért imádkozik;'s egy ima, egy ének sincs mellyet mindenki egészen elfogadna, mégis együtt imádkozik és énekel a1

községgel, e' nélkül közösségélet, és igy egyházi élet sem volna*