Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-11-29 / 48. szám

Vegyes közlemények. (gyászhír. Zádorfalvai leik. Édes János úr folyó év nov. hava 7-kén, három hétig- foly­vást sulyosbult, 's utósó lehelletig éles fájdalmak közt leküzdött élet után csöndes álomra szende­rült. Benne ritka lángész tüze hamvadott el, melly­böl elég legyen megemlítni: mikép alig éves cse­csemő korában már beszélt, három, négy éves kora közt olvashatólag irt, négy —ötéves korában zsidóul és görögül folyó sebességei olvasott. Ti­zenharmadik évében az iskolai törvényeknek, mint felsőbb tanuló, Losonczon aláirt, hova időközben menvén, a' már közel levő vizsgálatra három hét alatt ugy elkészült, hogy a" kitűnők közé soroz­tatott. A' mit egyszer figyelmesen megolvasott, azt változtatott ugyan, de hibátlan süllel töké­lyesen elmondá. Kár, hogy lelkitehetségének munkásb kör *s szélesb mező, mint mellyben vala, soha nem nyilt. Alsóbb iskoláit Pápán, a' felsőbbeket Losonczon és S.-Patakon végezte, mindig kitűnő szorgalommal. Szolgált oktatókép Bogárdon, magánoktatókép több uri házaknál. Mint káplán Színben Torna megyében, mint lel­kész Zsarnón, Imolán és Zádorfalván. Erős os­tora volt minden jogtalanságnak, mellyért sok keserűt is nyelt; mértékletlen az örömben, mint a'szomorúságban, de a* mellyeknek rajta átmente hasonló volt a'borulathoz, mellyet erős szél ker­get el a' fénylő nap elöl. Barátihoz határtalan bi­zalmú, mindenekhez korlátlanul nyilt. Tenni erős *s a' hozzá folyamodókért mindent tenni kész. Egy volt azon szerencsétlenek közöl, kiknél a' legne­mesb tehetségek szent tüze vagy nem, vagy félre­ismerve lobog el. Testvére Alberttel, ki öt sebes iramodási közben tartóztatni kivánla, ritkán volt egy értelemben; törhetlen akarat vezette tetteit, melly utósó perczeiben is kimutatá magát azzal, hogy végelszenderülte előtt pár órával ruhát kért, 's magára öltvén azt, semmi lebeszélésnek nem en­gedve, ki akart menni olly czéllal, hogy az iskolát megnézi, 's a' félig nyilt ajtóból csak erővel le­hete visszavinni kórágyára, honnan meg sem mozdult többé. Még halálát előző estvén is édes atyjának, a1 nyolczvannégy éves aggastyán Édes Gergelynek , ki még folyvásti munkásságban tölli élte alkonyának csendes óráit, több, mint tizennégy darab kész munkájának 's költemé­nyinek javítgatásával foglalkozva, testvére Édes Albertnek 's barálinak környezete, 's azoknak részvevő szeretete olly hatást gyakoroltak rá, hogy egészséges kori vidám szeszélye újra éledni látszók, játszi mondataival mindeneket nevetésre fakaszta, bár maga a' fájdalom miatt csak egyet mosolyodni sem vala képes. Éje nyugtalan lön, ütere csöndesült,'s csak hamar végkép megszűnt, leverettetelt nejének's négy neveletlen árváinak jajsiralmitól sem buzdítatva többé életre. Legna­gyobb leánya hat, — legkisebb figyermeke egy éves. Könyezik, és méltán I szivből szeretett ba­ráti, kik közt ö a'derült kedvnek, fesztelen társal­gásnak villanyozója volt. Siratja egyháza, melly­nek ö nemcsak a* szószékben volt hü szolgája, hanem növendékinek is nevelő atyja, ugy hogy nemcsak az iskolát tartá Őrfigyelemmel, hanem9 , a' főiskolákból szünidőn otthon mulató tanulókat is naponkint magához járatá, velők társalgott, azokat oktatá, tudománybeli hiányaikat javítgatá. — Béke nyugodjék porain ! IIalálozás. Oct.l7-én temettetett el Cset­neken Fizely János úr, a'csetneki felsőbb iskolá­nak volt fáradhatatlan tanítója, és az ugyanazon nevezetű egyház magyar papja. — Szónokoltak felette Madarász János alesperes és Geduly Lajos ochtinai lelkész urak. — Kik az elhunytat, kivált példás becsületességéről ismerék, azok, valamint többi a' hazában elszórva lakozó barátai, ismerő­sei és tisztelői is, elmondhatják felette: béke lengjen a' becsületes Fizely sirja felett! Közli BartholomaeideszJános, csetneki lelkész. Nzirákról. A' szirákí ekklézsia a' köze­lebb történt tagosztály következtében olly phasi­son ment keresztül, miszerint a" parochiális két­szeresen, az iskolatanítói szántó földek l /3 val bövíletvék—azon feltétel mellett,hogy ezentúl Szi­rákon évenként hatszor tartassék a1 magyar isteni tisztelet. Ezen m. isteni tisztelet alkalmával gya­koroltatni szokott oífertoriumnak fele része min­dig a'prot. Gyámintézet számára leszen átadandó, mire nézve ezentúl a' kitűzött illetőség részünk­ről hiven járand a' gyámintézet számára. Öreg. WalentínyiJános. Vsámfalva. Rajtunk bevalósult, hogy ki sokat markol, keveset szorít. Ez áv tavaszán dicsekedve mondám, hogy a' rég ohajtott 's nél­külözhetetlen iskola még ez év folytán felépülend; de reményünk meghiusult, mert ugyanis méltó­ságos gróf kegyes földesurunk engedelmét hasz­nálva, egy jókora tért a1 közlegeiöböl kijelöltetett az építendő iskola helyéül, a' hova az ev. község a'szükséges anyag nagyobb részét el is készítette, de a' katholikus atyafiak mindent elkövettek annak meggátlására. Az ügy a' tettes megyére került,, de, fájdalom I megbukott, 's más hely lelt kimu­tatva, a'hol épületre nézve tűrhető, ámbár a1 ker­tek alatt, de ugy szólván, kertnek semmi, pedig a' gyümölcstenyésztést, melly nemcsak a' tanító élelmi forrásául, de a' kor hasznára van tervez­ve. Hogy ez szükséges, azt senki sem vonhatja kétségbe. Ezen iparág terjesztésére 150 darab külön­féle a' legválogatottabb 's legnemesebb oltványok állnak készen az elültetésre 's pedig olly fajuak, a' millyenek nem sok kertet diszesítnek édes ha­zánkban. A' selyemtenyésztéshez 100 darab szederfát, a' szükséges tojást ós a' tökéletes ismertetésre-

Next

/
Oldalképek
Tartalom