Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1846-02-01 / 5. szám
ftöve, melly azoknak az illü határt szabja 's normális éltöket kiszolgáltatja. ') Az evangyéliomi országos tanakodások fogalmát legjobban fejtendjük meg ugy, ha ezek közt és az egyházmegyei conferentiák közt párvonalt huzunk: Mind a' kettő alapelv gyanánt azt jegyzi ki, hogy létesült az egyházi ügyek virágoztatására *s egy élénkebb egyházi élet gerjesztésére. Mind a' kettő szabadon összekelt egylet, melly üléseit nyilván tartja, melly csak a' meggyőződés utján akar nemes igyekezetekel előteremteni, mellynek határozatai nem törvények, melly végtére semmi hitbeli sajátságos nézeteket nem sürget. De azért van mégis lényeges különség ezen 2 egylet között. — Az egyházmegyei conferentiák alapeszméjének szükségeskép papokban kellett támadnia, — mert czéljok: papi műveltség emelése, papi hatáskör hivebb és alkalmasabb betöltése és gyümölcsöztelése. A' megyei conferentiák határozatai gyakran csak ebben a' megyében, csak ezen bizonyos körülményekben alkalmazhatók 5 mert mi a' papoknak mindennapi éltökben leginkább szemök előtt forog, az tárgyaltatik ott, és csupán papok positiv részvéte mellett. — Az országos conferentiák alapeszméje legelőször egy világi közbirtokosban támadott. Ez minden esetre jelentős! — Továbbá az országos tanakodások nem a' papok műveltségét, hanem az egyház felélesztését, minden egyházi ember felvilágosodását, minden gyülekezetek gyámolítását, minden kerületek czélszerübb kormányzását teszik laglalgatásuk foglalatául! — Azértis az országos ülésekben részt vehet a1 tanácskozásokban — tettleg is akárki. 2 ) Egyházmegyei tanakodások már akkor is hozathatnak be, mikor az egyházi élet és tigy még minden vidékeiben parlagon hever: országos tanakodásokat az egyház szinte maga fejt ki felelevenedett kebeléből akkor, mikor buján sarjadozó inlézetkéi központi intézetet szükségkép igényelnek. — A' megyei conferentiákban az egyház legbensőbb életét és kormányzását tekintő kérdések csupán tudományos: a' központi gyűléseken már gyakorlati oldalaikról is tekintetnek. — A* megye tanácsol, az egyház erkölcsileg kényszerít. — Kevés és kisebb tekintélyű papok némi tekintetben még elfogultak lehetnek: az országos egylet az idő szellemében határoz, azt a' Krisztus ihlete által módosítván. — i) Már ezekhői is kiviláglik, hogy nálunk, hol üdvös egyházi egyleteknek még első nyomaira is alig találunk, az országos conferentiák nem annyira, mint az egyházmegyeiek sürgetendok A1 mi a' tervezett kerületi confereutiákat illeti, azok sajátszerű alaknak épenséggel n*m lehetnének, ha csak eleintén az országos, utóbb mikor ezek mar életbe léptettek^ az egyházmegyei tanakodások szerkezetét nem követik. K. *) A1 gnadani conferentiaban még némberek is vettek, tettleg részt. i K. ] Ott az országgyűléseken alkotolt új vallásbeli törvényekről csak futólag van szó: itt czélszerü, practicus, egyes esetekben előfordulandó alkalmaztatásuk alaposan taglaltatik, — szóval: az evangyéliomszerü szabad, országos conferentiák a' protestáns egyházban hasonlók egy központi (szellemi) naphoz, melly a' híveket felélesztvén és vigasztalván, sugarait mindenfelé löveli, az egész egyházi körre hömpölyögfeti. — Bárcsak minél előbb kelne fel ezen dicső szellemi nap honunk láthatárán is! Minthogy pedig az ezen pontkan foglalt dolgok mind csak „pia desideria": csak egy pár szót elegyítendek az itt előveendő munkálatról. Elnézvén dogmatikus nyomozások- és tanácskozásoktól csak egy pár idökérdést kívánnék szőnyegre hozatni, millyenek ezek : az unióról, presbyterialis alkotmányról, a' főgyülés igazabb 's czélirányosabb elrendezéséről, gyámegylet foganatosb működéséről, országgyűlési törvények 's hozzánk áttért papok alkalmazásáról, sy mbolikus könyvekre esküvésről, papok működéseiről az iskola körül, ifjúság számára elrendezendő istentiszteletekről, biblia fordításáról, népnevelésröl átalán. 'stb. Ezen igénytelen soraimat nem fejezhetem be a' nélkül, hogy pár szóval meg ne érinteném, mi adott légyen Írásukhoz alkalmat. Hogy az igazat megvalljam, az utolsó hetekben szórakozásra volt szükségem mindennemű ügyes-bajos dolgaim miatt. Midőn tehát ft. ngos föpásztorunk Székács urnák a' papi conferentiák iránt tett felszólítását épen akkor közölné 's bennünket felszólítana, mondjuk meg ebbeli véleményünket: kaptam ezen alkalmon 's ezeket összeirkáltam. — Igaztalan volnék magam iránt, állítván, hogy ezen czikkecske írásához, azon kivül, más melegebb érdekek is nem vezéreltek volna. — Adja Isten, hogy némelly szavam néhonnan a' kívánt viszhangra találjon! . . . Tőled, nyájas olvasóm I eléggé megjutalmazottnak érezném magamat e' tárgyban tett fáradozásimért, ha azon, Weber Gyulától olly nagyra becsült tanúbizonysággal engem is örvendeztetnél, hogy látni tudtam: „11 savait voir!" Schneller. Utószó* Ösztönözve érzem magamat a1 conferentiákra nézve röviden nyilatkozni. Péter vagy Pál pendítette-e meg behozatalukat, az tökéletesen mindegy. De hogy minél előbb behozassanak, az sürgetős. Az okokat elősorolta Schneller ur. De szükség itt kiváltképen tisztába jönünk a' felett: Millyviszonban állandanak az egyházmegyei, kerületi, egyetemes conferentiák az egyházmegyei, kerületi 's egyetemes gyűlésekhez ? És itt ki kell nyíltan mondanunk 's a' kimondottat becsületesen meg is tartanunk, hogy a' gyűlések hatáskörébe conferentiáinkkal bevágni semmikép sem akarunk. És e'
