Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-11-15 / 46. szám

kássá aljasílja a' népben különben meleg vágyat, melly öt vonzaoda, hol értelmes ajakbői hallhatja az erkölcs 's illedelem nagyszerű szavait. A' szónoki népszerűség nélkül nincs édes bizodalom tanító és nép között, melly pedig tanításban egyetlen föltétel. Ez adja meg a' tanítói hangnak azon varázskellemet, melly feltöri a' szív pariagát, 's fogamzatba hozza a' benne elhintett magvakat. — Döntsd le a1

bizodalmat onnan, hol szellemi erőhatással akarsz építeni, szívet képezni, akaratot megnyerni: eszköz nem marad kezedben, mellyel megmentsd magad egy alakoskodó iránti vak gyanútól. Ennyiben látom sarkallani a' szónoki hármas tulajdont, 's az innen folyó kötelességeket, — hátra van az előadás (actio) vagy a' gondolatoknak ékes, helyes és indító közlése (elocutio cogitationum externa). (Folyt. köv.). Haliéi stipendiumaink ügyében ' Jakabfy, mint tudjuk, gyanúba hozta a' hallei egyetemi tanács eljárását a' magyar stipendiumok kezelése körül. A' napokban megfordulván Halleben, jónak láttam ez ügyben a' hallei egyetem igen tisztelt curatorát, Pernice titkos tanácsos urat, felvilágosító tudósítás végett megkérniJEztö nemcsak szívesen megígérte, de a' legkitűnőbb nyájassággal arra is ajánlkozott, hogy bár minemű felvilágosítás fog is tőle a' maga utján később is akármikor kívántatni, azzal annál örömestebb szolgáland, minél jobban érezi, hogy nálok valamint mindenben, ugy a' magyar alapítmányok kezelésében is a' legnagyobb lelkismeretesség követtetik. Ellenben teljes indignatióval tön óvást minden avatatlan hírlapi gyanúsítok ellen, kik a' nélkül, hogy a' dolog mibenlétét vizsgálnák, az egyetemi tanácsot alaptalan koholmányaikkal a' hűtlenség gyanújába keverik. Ö n.méltóságának e'tárgyban hozzám intézeti legközelebbi leveléből közlendőnek véltem a' következőket: „Az itteni magyar alapítmányok öszvege eredetileg 5643 tall. 3 gar. és 9 fill. tett, mig az most, a' leggondosabb kezelés következtében 15,722 tall. 11 gar. 5 fill. növekedett. A'stipendiumokra fordítható évenkénti őszveg a* legújabb etat szerint 543 tall. 2 g. 9 f. Ebből a'jelenlevő, igényre jogosítottak száma szerint, annyi hely {Stellen) osztatik ki, a* menynyit a* rendszabály azon arányához képest, hogy évenként 100 tallérnál több, 50 tallérnál kevesebb egynek se juttassák. osztani lehet. Itt azonban az érintett stipendiumi pénzek egészen soha sem adathatnak ki, mert ama mennyiségből szabályszerüleg „pro primo" annak kell fedeztetnie, a* mi a' betegség , vagy a' hazájokba utazó magyarok elköltözése esetében, betegségi vagy utazási segedelem fejében engedvényeztetik (bewilligt mird). Az így alapítmányszerüleg előre levonandó ösz-veg az ujabb időben nem csekély, minthogy az itteni egyetem látogatása a' magyarok részéről nagyobb volt. Már pedig minél többen látogatják közölök az egyetemet és ismét odahagyván azt, az utazási pénz kiadatását igénybe veszik: annál jobban csökkennek meg a' stipendiumi eszközök. Igy, az évi számadások kimutatása szerint 1842-ben 90 t., 1843-ban 110 t., 1844-ben 110t., 1845-ben pedig épen 170 t. fordíttatott merő utazási segedelemre, mi által a' stipendiumi helyek (Stipendienstellen) száma 1842-ben 83

/7

, 1843 és 1844-ben 8, 1845-ben pedig 7% helyre olvadt le." 'sa't. A' levélhez még két másolat van csatolva, az egyik magában foglalja a' Jakabfyból Jakubovics Sámuellé változott jenai magyar tanulónak hivatalos nyilatkozatát, melly magyarra fordítva igy hangzik : „Ezennel nyilvánítom, hogy a' tőlem származó, a'pesti pr. egyh. és isk. lap. mait.l5-iki 11-dik számában Jakabfy név alatt kijött, a' magyar stipendiumok hallei kezelését tárgyazó közleményemben a'dolog hibás előadására csábíttattam el; most azonban, bővebb felvilágosítás következtében , azon stipendiumok kezelésének rendszerüségét (Ordnungsmaeszigkeit) átlátván, fájlalom, hogy ama közleményben nem illöleg (unangemessen) fejeztem ki magamat, és most már sajnálom, ha a' bekövetkezett kiadás állal az igazgatóságra hamis fény esett. Jena, aug. 14. 1846. Jakubovics Sámuel, m. k. Következik Dr. Nitschke tanúbizonysága a' felől, hogyJakub. saját kezével jegyzette legyen nyilatkozását. A' másik másolat sokkal nyomosabb, mert végre is Jakubovits urnák, mint hisszük, jó szándékú, de elhibázott tette, a' bocsánatra méltán számot tarthat. A' másik toldalék ez: ,,A' magyarországi születésű azon ifjak érdekében, kik az itteni kir. egyetemet látogatják és a' nekik szánt 's itten kezelt wittembergi beneficiumok élvezésére számot tartanak felsőbb határozatok következtében zennel tudtokra adatik, hogy köztök azok, kik szükölködöttségöket (Bedürftigkeit) hazájok illető hatóságaik bizonyítványaival, vagy különben hitelesen kimutatni képesek, kiváltképen fognak tekintetbe vétetni, a'többiek pedig csak akkor fognak részeltetni, ha a' folyamodók közölt bebizonyíthatólag szegény ifjak nem találtatnának." Ezen hirdetménynek egy kis históriája van, mellyet a' leghitelesb kútfő után elbeszélni szükségesnek tartok. Midőn még gyéren látogatták ifjaink az egyetemeket, név szerint Hallét, az igazgatóságörömest és minden bővebb kérdezősködés nélkül kiadta nekik a'stipendiumot. Később megváltozván a' dolgok, sokan jöttek, 's amaz elv mellett senkinek többet száznál, senkinek kevesebbet ötvennél, nehányan,'s egy esetben épen a' „legjobb 's tán legszegényebb" segedelem nélkül maradtak. Ekkor tünt fel azon kö-