Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-10-25 / 43. szám

protestánsai nemcsak magának fenséges nádorunknak legmélyebben tisztelt személyéhez látnák közelebb magokat, hanem ugy tekintheték é1 szent kapcsokat, mint ollyanokat, mellyek által a' vérségi szent egybeköttetésnél fogva, magához a' felséges uralkodó házhoz is közelebb hozattak ; 's igy nádorunk félszázados kormányzói élete egyszersmind a' magyarországi protestánsok megujult életének is korszaka, mellyre — áthatva szent érzelmektől — elmondhatjuk a' zsoltáriró szavaival: írattassák meg ez, a* következő nemzedéknek, hogy a1

megujult nép dicsérje az urat. Ugy van, megujult nép lön a* magyarhoni protestáns nép, — megujult a* közelebb hozott vallási új törvényben, melly habár hagyott is fen a' protestánsokra nézve kívánni valókat, de csakugyan némelly sérelmeket megszüntetett, 's az áttérési czikknél fogva megoldozá a' köteleket, mellyek által a' lelkismeret kényszerítöleg szorítva vala. Mellyórt jobbágyi hódolattal üdvözöljük jó királyunkat, áldjuk törvényhozó férfiainkat; nem lehet azonban, e' tekintetben is, sikerdús tényezőnek tisztelve el nem ismernünk nádorunkat. — Óhajtja mindezeknél fogva tisztelt superintendensünk, hogy mindezen meghálálhatlan érdemei a' nagy férfiúnak — kinek nagy neve különben is jegyzökönyveink több lapjait ékesíti, — kinek érdemeit azok számtalan helyeken hirdetik — írattassanak be ujonan jegyzökönyvünkbe ; hadd legyen ez által az ünnepelt férfiú nemcsak mireánk élőkre, de a' késő utódokra nézve is, mély tisztelet 's kiolthatlan hála méltó tárgya. Kötelességünknek azonban — igy szólt továbbá indítványozóig tisztelt superintendens úrö nagysága — 's szivünk szent sugallatának csak ugy tehetünk némileg eleget, ha itten nyilvánított érzelmeinket, hálánkat, tiszteletünket alázatos üdvözlő feliratunkban ö felsége magas tudomására eljuttatandjjik, 's kijelentendjük, miként az apostol szavaiként nincsen nekünk ezüstünk, nincsen aranyunk, hogy csillogó fénynyel neveljük az ünnep pompáját, a' mink van, azt adjuk ő fenségének. Van szivünk, mellyben nádorunk iránt enyészhetlen hálánk szent tüze lángol, vannak szánknak szózatai, szivünknek könyörgései, ezeket visszük mi ö fensége elébe szent ajándékinkul. Söt — igy zárta be tisztelt superintendens úr ö nagysága indítványát — hogy ünnepélyes üdvözletünk necsak j.könyveink 's feliratunk néma betűibe, necsak tanácskozási termünk szük falai közt zárassanak, óhajtja, hogy innen kibocsátandó határozatunk által szólítassanak fel egyházkerületünk minden egyházai, hogy a' nemzeti ünnepély elkövetkező nagy napján, f. e. november 5-én tartassék minden templomainkban csupán rövid könyörgéssel háladó istentisztelet, 's legyenek ez alkalommal könyörgések ö felségeért a' királyért, a' felséges cs. k. házért, és ebből alkalomszerüleg kiemelve különösen hálaimádkozások a" félszázadon által nemzetünket 's felekezetünket boldogítva kormányzott nádorért, kinek ha túl a' haladók elébe kimért határon, okszerüleg halhatlanságot nem kérhetünk is, kérjük a' földi élet minél messzebb terjedését. Melly szavai 's illetőleg indítványai föpásztorunknak, egy szívből fakadottfohászszal, — melly szerint a' mindenhatótól, a' nádor föhg hosszú boldog életeért esedezett — fejeztettek be. Közrészvét élénk kitörései kisérték ezen előadást 's az ebben előterjesztett indítvány összehangzó akarattal elfogadtatván, kerületbeli minden egyházaink, egy hálaadó istentiszteletnek csupán rövid könyörgéssel megtartása iránt, haladék nélkül felszólíttalni rendeltettek. Ugyanezen egyházkerületi gyűlésen olvastatott a* néhai Andaházi Szilágyi Mihály úr végrendelete végrehajtóinak hivatalos jelentése, közelebbről az andaházi Szilágyi-féle intézetnek is mibenlétéről, melly ezen intézet, — mint közösen tudva van — nemes ifjaknak, kik tanulmányikat a' debreczeni helv. hitv. főiskolában gyakorolják; — táplálására alapítatván 's a1

felügyeléssel és kormányzással a' tiszántúli helv. hitv. superintendentiale consistorium, a' néhai alapító által bízatván meg — a'közelebbitavaszszal életbeléptetett volt, 's a' f. e. april havában tartatott egyházkerületi gyűlés által, — az alapító levél értelmében e' következő ifjak— mint andaházi Szilágyi-féle táplanövendékek —vétettek vala fel. 1 ^Margitai Gyula 15 éves, költészeti osztálybeli tanuló, atyja Sámuel, hites ügyvéd, lakik Rácz Új-Fehértón. (mint a' végrendeletben különösen megnevezett vétetett fel) 2) Budaházi Antal 11 éves 2-dik latin iskolai tanuló atyátlan árva, biharmegyei Sámsonból (atyafi czím alatt vétetett fel). 3)iVadányi Gyula 13 éves 3-ik latin iskolai tanuló, árva, biharmegyei Puszta-Kovácsiból (atyafi czím alatt véletett fel). 4) Sisáry Kálmán 13 éves 3-ik latin isk. tanuló, Biharmegyei F.-Györösröl, atyja Lajos megyei alszolgabiró. 5) TegreSám. 14 éves 2-dik latin iskola tanuló árva Szathmármegyei. 6) PukiLászlóXA éve s4-ik latin isk. tanuló, abaujmegyei Alsó-Méráról, árva. 7) Kovács Gábor 13 éves, 3-dik latin iskolai tanuló, zemplénmegyei, Tályáról, atyja Sámuel gazdatiszt. 8) Bán Sándor 10 éves, 1-sö latin iskolai tanuló, szathmármegyei, Körtvélyesröí, atyja Károly. 9) Szathmári Móricz 11 éves, polgári iskolabeli, szabolcsmegyei Nádudvarról, atyja György jegyző. 10) Újhelyi Károly 10 éves 1-sö latin iskolai tanuló, szabolcsmegyei, Rácz-Új-Fehértóról, atyja Pál jegyző. Ezen intézeti ifjaknak legközelebbi felügyelöjök papi jelelt t. Demeter József úr. — s. Abaujl egyh.megye észi gyűlése. Szokott helyén Gönczön tartatott, több egyháziak, mint világiak jelen létében. Mint minden gyűlésünket, ugy ezt is az igazság 's jog melletti