Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-10-25 / 43. szám

sorsosi közt kevésbé hiányozván, mindenkor találkoztak egyes gyülekezetek, mellyek a1

ker. gyűlések kitartását, a' mikor szükséges volt, örömest magukra vállalták, *s igy ezek bizonytalan helyeken, legtöbbnyire azonban a1

felsőbb vidékeken, Sopron's Vas megye gyülekezeteiben tartattak. Később a' gyűlések is népesebbek lévén, a1

vallásos buzgóság is gyülekezeteinkben alábbhagyván, szükségesnek találtatott a' gyűlések helye felöl intézkedni. Azért az 1831-dik évi Sopronban tartatott közgyűlés jegyzökönyve 48-pontja szerint az határoztatott, „hogy jövendőben a* közgyűlések esztendőről esztendőre más helyeken, olly formán tartassanak, hogy hacsak azokat egyes és magányos gyülekezetek a' renden kivül elfogadni nem akarnák, mindenkor az esperességek 's városi gyülekezetek sorjában, az esperességekben találtató gyülekezetek és városi conventek közös költségein tartassanak". Ezen határozat következtében a' következő 1832-diki közgyűlés Győrben, az 1833-diki Csengén, a' kemenesi megyében, az 1834-diki Véssén a' Somogyi megyében, az 1835-diki ismét Győrben, és Sopronban, az 1836-diki Palotán a'veszprémi megyében, az 1837-diki Téthen, a'györimegyében, az 1838-diki Kövágó-Eörsön a' zalai megyében, és Pápán, az 1839-diki Kőszegen, az 1840-diki Harkán, a' soproni felső megyében, az 1841-diki Bonyhádon a' tolna-baranyai megyében, az 1842-diki Geresden, a' soproni alsó megyében tartatott. Ekkor, ámbár még egy pár esperesi megye a* meghatározott rendszerint nem tartotta ki a' közgyűlést, ezen rend is megszüntettetvén, ugyanazon geresdi gyűlés jegyzökönyve 31-dik pontja szerint az végeztetett „hogy jövendőre a' kerületi gyűlések mindenkor egy helyen, és pedig, figyelmezvén a' mennyire lehetett a' kerület középpontjáhozi közelítésre, de ^különösen a'tanácskozási és s®álIásolási alkalmatos helyek 's kellő élelmezési kellékek megszerezhetésére, — Győr-Károsában ftartaseanak, 's ott mindenki tulajdon költségén jelenjék meg." Azonban, egyházkerületütík a' központosításban, — ^mennyire alapos okoknál fogva ? erről még talán leend alkalmunk, nézeteinket kifejezni, — veszélyt gyanítván, ezen határozat szerint is csak két izben tartattak a' ker. gyűlések, mert már az 1844-diki gyűlés 50-dik pontja alatt ezt olvassuk: „a1

kölcsönös megismerkedés, összeköttetés és bizodalom tekintetéből az egyházkerületi közgyűlések évenkint változtatva Sopronban, Győrben, Kőszegen, Pápán, ós Veszprémben a'küldöttek költségein tartassanak. A' jövő 1845-diki közgyűlés Veszprémben leend." Az elnökséget ezen gyűléseken a' püspök a' ker. főfelügyelővel közösen szokta vinni, 's ha közölök egyik vagy másik meg nem jelenhetett, illyenkor a' hivatalában legidösb esperes vagy esperesi felügyelő foglalta el annak helyét, mígnem a« 1843-ki gyűl !ésen határozattá lett, hogy a' helyettes elnŐk mindc tnkor közfelkiáltással választassék. Hrabovszky Sám., 's különösen Nagy Ist. püspökök idejében (1 786-1812-ig) azonban csaknem kizárólag a'főf eltigyelö Matkovics Pál kormányozta az e.kerül etet, 's a' gyűléseken is, mivel a?

nevezett püsf »ökök megélemedett koruknál fogva kevesebb hat ékonysággal bírtak, ez pedig még férfiukora hanj atlásakor is erőteljes lélekkel birt, — többnyire e z határozott. 1812-ben a' 42 éves erőteljes KisJán. választatván püspökké, a' dolog más fordulatot vett. A' főfelügyelő ugyanis ekkor is, tisztán eg;yházi ügyekben is, mellőzvén a' püspököt, önkén ye szerint kezdett intézkedni, vagy pedig a' püspök rendeléseivel egészen ellenkező lépéseket tett. Ez a* két főnök közt némelly súrlódásokat, 's egyszer má;sszor heves kifakadásokat is szült a' püspök részéről, — míg végre által kezdette látni a' főfelügyelő, kivel legyen dolga, 's a* püspököt hivatsdos eljárásaiban többé nem gátlá, 's azzal holta nstpjaig baráti viszonyban élt. Matkovics Pál hftlála után 1824-ben a' jólelkű 's igazság szerotö Káldy János választatván főfelügyelővé, már a' következő esztendőben megholt ; az utána következett főfelügyelők pedig legtöbbnyire a' kerületen kívül tartózkodván, egyházi ügyeinket tökéletesen nem is ismerheték 's azokba más b efolyással alig voltak, mint hogy a' püspökkel egyetértve, a' gyűlések határnapját kitűzték, 's aiíokon, ha a' megjelenésben gátolva nem voltak, ezzel együtt elnököltek. Igy az egyházkerület kormánya, majd nem kizárólag a' püspök kezében volt, ki azt egész holtáig szelídséggel párosult böicseséggel 's igazságszeretettel vezette, 's a' legkényesebb dolgokban is sajátszerű, mondhatnók utolérhetetlen ügyes tapintattal birt. A'jegyzökönyvet ezen gyűléseken, — melly 1805-ig latin, 1806-tól kezdve folytonosan magyar nyelven vitetett, 's 1843 óta kinyomatik — 1808-ig felváltva egyházi és Világi, — 1809-kezdve pedig majdnem kizárólag világi jegyzők vezették, söt, nehogy a' jegyzői toll valamikép egyházi egyén kezébe kerüljön, a' világi jegyzők jelen nem létében illyenek helyettesíttettek, a' mi az egyháziak részérül, hogy valaha,történt volna, nem emlékezünk, 's midőn az 1842-diki geresdi gyűlés alkalmával az egyháziak részéről az iránt észrevétel tétetett: azt kellé hallanunk, hogy egyházi egyén nem is lehet alkalmatos jegyzőkönyv vezetésére. Az 1844^ki gyűlésben azonban még is kimondatott, hogy az egyházi jegyzők is részt vegyenek a'jegyzőkönyv szerkesztésében, a' mi, miután 1845-ben, holmi, itt elhallgatandó kellemetlenségek miatt mind a' két világi jegyző hivataláról lemondott, teljesült is, 's derék egyházi jegyzőink tettleg megmutatták, hogy csakugyan alkalmatos lehet egyházi egyén is közgyűléseink jegyzökönyveinek vezetésére.