Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-10-04 / 40. szám

alatt nem bira egyebet érteni, mint kenyér!adományt, melly az elélhetésre csalhatlan hitlevelet nyújtson kezébe , *s a* jövendőre kézzel fogható, közvetetlen ekehasználatosságu legyen. — A' melly tudományok immár nem ez osztályzat alá esének: azok haszontalanoknak bélyegeztettek, 's midőn a' tanulandók lajstromába ollyak Boroztattak, mellyek az élet nagy czéljára, az emberi lélek tökélyesítésére legelhatározottabb befolyásnak ugyan, de az anyagi jóléthez nem olly vastag kötelekkel szövék, mellyeket a'kövér szemek is fölfedezhetnének: panasz és elégtelenség kártékony magvai unalmat tenyésztének az ifjúság között 's eldöntve lön, hogy az iskolai tanulmányok nagy része hasztalan, életre szükségtelen 's csupán az ifjúi eleven szellőm méltatlan gyötrésire létezik. —-E' vád sujtá legközelebbről az ó classica litteraturát, mint a' humanismus alapczikkelyét; azután egyenként magokra a' reáltudományokra is került a' sor a* szerint, a' mint a' tanuló ez vagy amaz életmódot tűzött ki magának 's rövid tekintete egyikét vagy másikát magára nézve nélkülözhetőnek látá; a' jogpályát tapodó teljesen megveté a' vegy- és természettant, —a'hittudomány mezején kenyerét aratandó irtózva említé a' mathesis nehéz száraz formuláit, 's nemcsak az ó, hanem az ujabb nyelvek is találtak a' nisi utile est nek olly alkalmazóira, kik az utile-l a1

leganyagibb, legvastagabb értelemben véve, hirdeték következetlen bölcseségöket; — *s mind egyiknek az lön követelése, hogy az elemi betüzés után mindjárt ugy nevezett czélravezető tudományát tanulhassa,—és ha az általa ószerüeknek nevezett értelmesbek figyelmezteték, hogy a' műveltségre nem egy, hanem több tudományokbani jártasság kívántatik, 's a* bevett szokás és országos vagy iskolai törvények is e' mellett nyilatkoztak : kedv és siker nélkül uszá meg iskolai éveit. — Igy keveredének egymásután rosz hírbe az ifjúság előtt a' tudományok leghasznosbjai 's leggyönyörüségesbjei; igy aljasodék le a' menynyei származatu philosophia's majd minden szemlélődő tudományok, sőt a' kenyérhozóknak elismert tudományoknak is azon részei, mellyek nem egyenesen az aranybányák gazdag ereire vezetőknek találtattak; —innen azon fájdalmasan nevetséges tünemény sok tanuló intézetekben, hogy a" tanulás mint legnagyobb részben szükségtelen, csupán az iskolai bizonyítvány betüszámjainak keserves kivívására való, 's minden, mi e' czél határain túlterjed, egyátalábanfölösleges; innen, hogy a' tanintézet minden más inkább, mint tanintézet lön; hogy az iskolai pálya főfeladata lön örök ellenszegülés a* fáradozó tanítók és elöljárók jámbor intézkedései ellen. — Szerencsétlen irány! milly sok jeles ifjat téritél el a' valódi nemesbülés és tökéletesbülés ösvényétől, — 's milly vészterhesen készíted előre a* humanismus és vele együtt a' nemesb realismus megszüntetésével a' középkor történeteiből ismeretes vasszázadodat, mellynek nyomaidon csakhamar bekövetkezendő visszatértét — ha a' halandó világ dolgait intéző kéz szerencsés fordulatot nem adand — bölcseink nem hiában jövendölék! — De nem kárhoztatlak én titeket föltétlenül, szeretett ifjú barátim ! bűnötök terhének nagy része nem titeket nyom; nem a* ti jóra inkább, mint roszra hajlandó szivetek a' mérges mező, melly önként termené meg a' balitéletek maszlagos gombáit — kivül gyökerező okok eszközlék azt, 's mi, kik ismerjük ez okokat, szelíd szózattal hívogatunk titeket a' bölcseség és tökéletesedés biztos pályájára, — durva szemrehányás helyett csupán korunk egyik legnagyobb bölcsének 's kormányférfiának szavait intézzük hozzátok, mellyeknek talán inkább hisztek, mint a'szerintetek immár kiavult római bölcs szintén illy tartalmú intésének: „Lássátok, — igy szól a' lelkes angol bölcs — lásáátok a'tudományok csodaszépségülánczolalát, mint segélik, mint egészítik ki ezek egymást kölcsönösen! örök lemmák, mint a' világrendszer egymásra viszonyló nagy gömbjei! mint nyújt kölcsönt a' philosophia mennyei testvéreinek, de csak azért, hogy minél gazdagabb kamat háruljon rája vissza azokról! milly szivárványi finom árnyéklattal ágazik be egyfelől a' jog, másfelöl a' hit 's ismét a' természettudományokba, — mint lövell fényt és meleget a'történetírásba,a'tisztes és élettudományokba, 's mint alkot ezekből egy dicső, egy egyetemes egészet mellynek kerekei szüntelen egymásba vágnak. Egy a1

tudomány, mert a' tudomány nem egyéb, mint a' tudnivaló; tudnivaló pedig minden, kirekeszlöleg Istenig, ki maga megfoghatatlan. — Ki bár mellyiket balgatagul hasztalannak káromlá: ekeszarvat tenyerébe! meri jele, hogy az istenek nem kegyelik." De jobb jövendők reménye alatt fátyolt vetek minden illy kellemetlen jelenésekre, 's őszintén biztosítván ifjú barátimat, hogy lelkes elöljáróik, mint eddig, ugy ezentúl is gondoskodandnak a' tanulandók laistromának czél és korszerűsége felöl: sietek közleni oktalásmódomat, mellyel a* tanulandókhoz vágyat, a'tanulás alattiakhoz kedvet és szorgalmat *s a' már megtanultakhoz kettős sikert varázsolhatni, tapasztalásom taníta meg. — Nem alkalmaztatható ugyanis nálunk a' már említettem fölohasási rendszer, melly a7

nagy egyetemekben divatozván, higgadtabb vért, érettebb éveket kiván, mint a' millyennel intézetünk növendékei pályájokat futják, — melly nem anynyira elemi ismeretek közlésére, mint a'tudomány fentebb légköreinek gyors beutazására van számítva, — melly fölöslegessé tevén a' tanítói ügyességet, 's csupán a* tudománybani jártasságot kívánván meg, tagadhatlanul nagyot könnyít a1

tanítón, de semmit nem könnyít a' tanulón, — melly majd minden értelmező magyarázatot kirekesztve, sajátlag egy kézi könyv óránkénti egyszerű felolvasásában határozódik. — Képzelhetni, *