Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-10-04 / 40. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI fiS ISKOLAI LAP. 40. száin. Ötödik évi folyamat. Oct. 4. 184(8. Heerden ihren Hirten hören, Folgen seiner Stimm alléin: Hirten sich zur Heerde kehren, Wenn sie rufen grosz und klein. S. von Birken. TARTALOM: Lugossy József oktatói szókfoglaló beszédének töredéke 1841-böl. T. L. — A' józan ész és a"* kijelentett vallás. (Parabola.) Horvát Sándor. — Kül- és belföldi tudósítások.— Inyossy József oktatói székfoglaló beszédének töredéke l§4l-böl. #} Mint egykor Róma dicső hölgyeinek egyike, a' Gracchusok anyja, kösöntyüikkel kérkedő barátnéinak legbecsesb kincse 's ékszere gyanánt mutatá föl hazájának szült, hazájának nevelt 's később csakugyan hazájának diszeivé lett derék két magzatát: ugy a'tanítőnak minden kincse, minden dicsekedése tanítványiban határozódik, 's azon boldogító öntudatban, ha a'hűsége alá bízott ifjú nemzedékben az emberiségnek jeles tagokat, a' hazának jó polgárokat 's az anyaszentegyháznak buzgó gyámolokat képezett. Miként tehát Cornelia egész világát saját családkörében, egész társalkodását magzati oktatásában , nevelésében feltalálta: ugy a' tanítónak, erejének egész munkásságát iskolájának virágoztatása, idejének minden perczét tanítványinak műveltségre 's boldogságra vezérlése igényeli. — Gyakran hasztalan keresik öt szemeid az ünnepélyek fényes lakomáinál, a' vidám társas-körök mulatozási között; — hasztalan intik öt kedves szórakozásra Tiburjának kies virányai, Hedone istennő tarka vigalmai: hivatala magas kivánatinak kedveért lemonda ő sok örömélvezetekről, 8ok kényelmet, sok magányos és társalgási örömöket vona meg magától, hogy napjait egyedül tanítványi javának szentelje; — míg mások, apró szenvedélyeik kielégítésével,utazási gyönyörökkel, családgyarapítással, gazdasági üzérkedéssel, irodalmi pályázással áldoznak saját nemtőjöknek: 6 nehéz hivatalának oltárán gyakran legártatla#) A' magányos és helybeli viszonyokra vonatkozók kimaradnak, ugy a' beszéd eleje 's vége is egészen. T. L. nabb kedvencs vonzalmit is föláldozza; bogv a1 költöbölcs arany szavait: „Légy ura tisztednek, nem minden telhetik egytől — betűig teljesítse, önként lemondván a' nagy tömeg külsőségeken alapuló kedvezéseiröl, le a* kül-ragyogásról, — tudván, hogy neki azokat olly áron, millyennel fizettetni szoktak, mint tanítónak, megvásárolnia nem lehet, megvásárolnia nem szabad; — 's jutalmát csupán önkeblének megnyugtató helyben-hagyásában 's kevés jók és bölcsek méltánylásában, mindenek fölött pedig fáradalminak tanitványit boldogító sikerében keresvén, olly fokát fejti ki az önmegtagadásnak , mellyröl a' nemtanítónak fogalma is alig lehet. Azonban elveszettnek tartathatik a' tanítónak minden igyekezete, 's a' legjobb akarat mellett sem eszközölheti szerette tanítványinak előmenetelét, ha a' kor kívánatit nem érti, ha iskolája magányos körülményeit tekintetbe nem veszi. — Első esetben nem képezhet életbölcs, és a' társaságnak hasznos egyedeket: mert ki a' múltnak neveltelett, nem élhet az a' jelennek; a' múltnak élni pedig, — egyedül az óságok tudományos búvárát véve ki, — senkinek, ki a'multak makkja helyett a'jelen kenyerét ízleli, nincs megengedve. — A' második esetben pedig örök kapkodás és ingatagság, lehetetlenségek vadászása és árnyék utáni esengés, szintúgy egyes tanítványok jellemére, mint egész intézet szerkezetére károsan befolyandók,bélyegzik hivatalos pályáját;—rendszere nem egyéb lészen a' szemlélet és gyakorlat, — az iskola és élet — az átalános és részletes — a' közönséges és különös — a' szabályszerű és kivételes közti örök harcznál, örök ellenmondásnál ; vagyis rendszere maga a' megbecsesült rendetlenség lészen. Mert bár az iskolaügy ecclecticai uton, azaz: a' hon és külföld tudományos intézeteinek rendszabályait összeválogatva, 's éleibe léptetve, nem kevéssé gyarapodik is: ki azonban ezt criticai biztos tapintat, különösen pedig a' helybeli körülmények tekintelbe-vétele nélkül cselekszi; ki a' valahol diszleni látott nagyszerűt a1

legkisszerübb viszonyok közt is alkal 40