Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-09-27 / 39. szám

jnányos férfiakból nevezze ki ? Ez utóbbi eszme győzött, mert nem ok nélkül lehete falusi presbyteriumaink és magányban ólö papjainknak e' részbeni ügyességöket kétségbe venni. Az eszme maga nem vala rosz, mert tudományos intézetet csak tudományos férfiú vezérelhet, más nem, miként Szemere is mondja, és még néhány óv előtt nem vala egyházunkban annyi nyilvánosság, olly szabad tér, hol és mellynek világító szövétneke mellett a' tudományok, különösen a' protestáns literalura, fórfiait megismerhettük volna. Ekkor tehát kinevezés utján nyerénk iskolai gondnokot, ki ezen tisztéről lemondván, az előbbi kérdés most ismét föleleveníttetett, és annyival inkább, mivel a' kinevezést szült okok megszűnvén, az egyházunk szelleméhez jobban illő szabad-választás mellett többen nyilatkoztak. Nem vala most kétségünk, hogy egyházaink szabad szavazata tudományos férfiút fog választani. Azonban itt meg kell állapodnom, mert még nincs választás: de a' szerte-ágazó eszmék 's fogalmak tarkasága, millyet és mennyit ezen iskolai gondnoksághoz tetszik sokaknak ragasztani, arra birt engemet is, hogy azok felett szemlét tartva, véleményemet Szemere Bertalanéhoz csatoljam: „hogy tudományos intézetet csak tudományos férfiú vezérelhet, más nem, és ha nem illyet fogunk választani, ugy ismét hibáztunk, és e' hibát jövőre kikerülni törekedjünk. Első és föhibát követik azok, kik nem tudományos főt, de tekintélyes családu egyént, vagyonos, telkes embert keresnek, és aztán ennek feltalált jelleméhez , tulajdonihoz mérik a' gondnoki hivatal tiszteit és kötelességeit. A' személy jellemzi a' hivatalt, ki ha történetesen nem tudományos, ugy az intézet szelleme nem halad előre semmit, ha bár más tekintetben nagy kár nem történt is. Ámde ez nem elég, mert bármennyi ezerek nyeresége sem pótolja azon szellemi veszteséget, melly egy tudományos igazgató hiányából ered. — Azután igaz-e az, hogy a' tudományos férfiú rosz gazda, hibás számító, hanyag és ügyetlen? - Igaz-e az, hogy a' nem-tudományos ember jó gazda, jó számító, szorgalmas, és ügyes ? Az életben tapasztaljuk azt, hogy a' tudományok szeretetével sok más ügyesség is megfér : de a' ki tudatlan, az rendesen olly szenvedélyekkel küzd, mellyek erejét utóbb is fölemésztik. — Egy nevelő-intézet feladata a* tudomány és erkölcs müvelése, fejlesztése; az igazgatónak ismerni kell ezen tért, és azon személyek jellemét, kik e* feladathoz járulnak. Ez egészen szellemi élet, ezért illy intézetet más, ki nem tudományos, nem is vezérelhet, de nem is ismerhet. Nem szükség, hogy tudományos főket nevezzek, kik egyszersmind jó gazdák is, még sem nyertek eddig szavazatokat, mert még más hibáink is vannak, mellyek miatt iskolai gondnokot nem tudunk választani; jelesül; Második hiba az, hogy ezen szellemi hivatalhoz olly kötelességeket ragasztunk, mellyek ahoz teljességgel nem tartoznak, például: hogy vagyonos legyen azért, hogy az iskolai közvizsgálatok alkalmával nálunk ősi szokás szerint számosan beseregleni szokott szüléket, egyházi hivatalnokokat asztalához ültethessen. Ne mondjuk pedig azt, hogy azért, mert az iskolai pénztár biztosságot kiván, mert ezt a' senior-deák kezeli számadás mellett, az évenkénti számvevő-széken aa egyházmegyék küldöttei előtt; továbbá az igazgató oktató, és az iskola rendes ügyészei, kik az egyházkerület minden megyéiben számosan kiválasztva vannak, melly számvevő-szék a'Patakon évenként ez okból tartatni szokott egyházkerületi közgyűlésnek szokott jelentéseket tenni, 's a* további utasításokat itt készítik. Illy ellenőrség mellett az iskolai gondnok vagyonosságára épen semmi szükség sincs, ki maga sem kölcsönözhet a' pénztárból, ha a' kölcsönözésnek ujabb törvényeinkben gyökerező föltételeit nem teljesíti, — és ha teljesíti, akkor nincs baj, 's ha kár történt, az is régebben történhetett maga az egyházkerületi gyűlés gondatlansága miatt. Mi illeti az iskola fekvő javai gazdaságát: ezt is az iskolai igazgató-oktató és senior az alárendelt cselédséggel kezeli, szénát gyűjtetnek és szőlőket miveltetnek. De most már nyuljunk kebelünkbe. Szükség-e, illik- e ezekért a* tudományos férfiakat mellőzni? Nem tudunk-e magunk emberségéből ebédeket enni gyermekeink lakásán, vagy a' városi vendéglőben,vagy a' vendégszerető szives oktató uraknál? kiknek, ha tetszik, ezen terhet meg is jutalmazhatjuk 'sat. Sokan kívánatosnak tartják azt is, hogy a' gondnok közel lakjék az iskolához, és ez helyes kívánat is. Tudtommal is több tudományos férfiak vannak, kik nem messze laknak az iskolához, miként Szemere Bertalan, Szemere György, Palóczy László, Kazinczy Gábor, Nagy Gedeon, gr. Vay Károly, Bernáth Zsigmond, Szemere Miklós, Ragályi Károly, Budai András, Nyomárkay József, és mások mindnyájan tekintélyes és a' protestantismus kitűnő férfiai. Azonban a" közellakás nem conditio sine qua non; mert ha sürgető dolog van, az egyházi gondnok és helyben lakó esperes nt. Somossy János úr teljes joggal és hatósággal van mindazon tisztekre fölruházva, mik a' világi gondnoknak egyszersmind kötelességei. Azonban sat cito sí bene, — a' ki nem érti hivatását, bár közel lakjék, sem fogja betölteni, miként tapasztaltuk. Harmadik fokiba , melly minden egyházi 's világi hivatalaink választásában garázdálkodik, a' politikai corteskedés, és ki a' megyei választásoknál legnagyobb lármát üt: az bizonyos lehet egyházi ülnöksége felöl. Az illyenből aztán minden kitelik, az illyen mindenhová alkalmaztatik, mig maga elunván, le nem teszi, vagy pénze el nem fogy. — Igaz az, hogy a' politikai téren