Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-09-06 / 36. szám

lehetetlenség, főként mintán a' segédpapi állomás jövendőre állandóul fenmaradandó hivatali állomásnak tekinthető; — hatvan-hetven felkiáltó jegy ébreszthet egykor már figyelmet!!! Most tehát, midőn megyék, városok, polgári és egyházi társulatok, szóval: minden testületek, abnormis állapotjuk rendbehozásával, coordinatiojával, olly erélyesen foglalkoznak, — most, midőn egyházkerületünk is — szabad legyen hinnem — új időszak derültének méltán néz elébe, melylyet népképviselet életbeléptetésével, presbyterium rendezésével 'stef. jellemzend az utókor, most, mondom, szabad legyen nekem is a* segédpapok mind ekkoráig rendezetlen állapota szilárdabbítása 's némi kis szerkezettebb alakba hozása tekintetéből, a' főt. egyh.kerület figyelmébe legalább csak e' következőket ajánlanom: 1) Alkottassék egy szerkezeti alapszabály, mellyben mind álláspontunk, mind viszonyunk egymás és a' rendes papság, főként pedig főnökeink irányában, világosan kijeleltessék: hogy igy törvény védjen bennünket a1

sok helyen tapasztalható alacsonyító, egyedül csak úr és cseléd ellenében megállható alárendeltség kicsapongásaitól; — mert tisztelet, becsület, de igazság is, néhol még a',tiszteletes4

czímsem bőven pazaroltatik, hanem e' helytt a'kedélyes ,öcsém uram4

van használatban: ugy hogy az ember eleinte alig képes njagát tájékozni, a' véletlen rokonságnak örüljön-e, 's a' bizodalmas ,bátyám uram4

kifejezéssel viszonozza a1

megszólítást, vagy pedig mind ezt csak a' mély leereszkedés nyilvánításául vegye? 2) Köteleztessék minden pap segédének évi díját pontról pontra megnevezve, hiteles bérlevél alakjában elkészítve előre általadni: hogy igy sem egyik, sem másik többet vagy kevesebbet ne igényeljen; ez által sok, igen kényes oldalróli érintkezésnek vétetik eleje. 3) Minthogy gyakran megesik, hogy az egyházkerület legfelső sarkáról, például Gyöngyösről, annak legalsó szegletébe, Kórógyra rendeltetik valaki segédül, a' mikor a' törvényesen meghatározott 50 vft minimum alig elég az uti költség fedezésére: tehát mondassék ki általános kötelező törvényül, hogy a'segédpap szállítási költségét vagy főnökeik, vagy az egyházak viseljék. Mert különben az illy szegény egyén csak ingyen játszó sorsjegy leend, ki Pál ap. Korinth. irt 1 1. 9, 7.-be foglalt ama kérdésére: „Kicsoda vitézkedik valaha a' maga zsoldján ?" egyenesen felelheti: én. Végre 4) Jeleitessék ki azon fokozatos lépcső, vagy azon szempont — már az akár nagyobb egyházakban tett terhesebb, akár csekély fizetéssel hosszasb idő ótai szolgálatjoktól, akár jelesebb készültségektől feltételeztessék — mellyen, vagy melly szerint elöbbléphetésöket bizton remónylhessék. Mert az 1832-dik évben Kecskeméten tartatott generál consistorium ama határozata: „hogy a" két évet meghaladt káplánokba vemantia van, aplicaltatnak; ha nincs ,v ár okozzanak, mig a' sor rájok kerül— igen egyoldalú , határozatlan, épen nem kielégítő. Ezek csekély nézeteim a' segédpapok jelen ingatag állása kissé szilárdabb, rendezettebb alaprai helyezése körül. Ugy hiszem, nem túlzottak kivánataim, ennyit tenni már magában a1

jórend igényli. Azonban meglehet, hogy én a' leglényegesebbeket hagytam ki javítandó helyezetünk körül: ez okból felkérem minden tiszttársaimat, szóljanak ők is a" dologhoz, a* tárgy nem olly jelentéktelen, hogy egy kis gondolkozást ne érdemelne , — szóljunk mert néma gyermeknek anyja sem érti szavát; sőt folyamodjunk egyenesen öszszes kérelemmel a' főtiszt, egyházkerületi gyűlés elébe, hogy jelen rendezetlen vetyengö állapotunkon bölcs belátása szerint segítni kegyeskedjék; —- mérje ki ne csak kötelességeink, hanem jogaink határát is, csakhogy ne ,sine nobis de nobis'; mert én részemről jobb szeretek a' legszigorúbban kimért positiv törvények érez paizsa alatt állani, mint bona fide, akár egyesek, akár egész testület szabad kényére 's szeszélyére bízni sorsomat 's jövendő életszerencsémet. Parragh János, *) n.-székelyi segédpap. kis válás £ t. Spaiinagel iir közleményére a' foács-szerémi esperesséjK közgyűléséről. A' prot. egyházi és iskolai lap f. é. 23-dik számában ifjú Spannagel úr a' közönséget tudósította a* legközelebbi esperességi közgyűlés eredményéről. 'S ezen tudósítás modorára czéloz csekély észrevételünk. A tudósító úr czikkében ugyanis e' szavak olvashatók: „Olvastatott a tót dekandtus tanítóinak egy folyamodványa, mellynek nevezetesebb pontjai ezek: a) Kéretik 'sat." — 'S már az első pontra nézve is van egy kis észrevételünk. Szeretnők ugyan tudni, miként juthatott ifj. Spannagel úr azon gondolatra, segédpap létére, tót és még nem tudjuk, német-e vagy magyar decanalusra osztani fel a' bács-szerémi esperességet? Ismeretlen-e előtte esperességünk felosztáöa alsó és felső járásra ? Minden esotre itt tisztelt tudósító úr érdemül kívánja felrovatni magának, hogy a1

magyar párthoz tartozik, holott mások a' gyalázatos pártoskodáson rég túlvannak. Mert magyarnak lenni minden magyar szent kötelessége, a' mire pedig valaki törvényszerüleg köteleztetik, az neki érdemül nem tulajdonítható. Ha van még ezenkül valami, a' mi tisztelt tudósító urat arra birhatá, hogy tót decanátust teremtsen a* bácsszerémi esperesség keblében, ez, csekély véleményünk szerint, egyedül az lehet, hogy bács*) Figyelmeztetem Parragh J. urat a' mai szám első czikkére, hol a' segédpapokról már 1610-ben volt szó. Sz. 36*