Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-08-02 / 31. szám

A' fölebb idézett mű szerzői a' gyökéren rágódtak, vagy ha ez roszul hangzik: gyököstől mutatták, alaposan fogták föl ama szönyegkérdést. Iskoláinkban csak betűjét fogják föl gyermekeink a' katechismusnak: de szívok vallást nem ismer. A'vallásos házi nevelés tehet csodákat a'növendék lelkében. Mária — a' boldogságos — tulajdon maga nevelte a' gyermek Jézust: 's tizenkét éves korában már a' nemzet legelső bölcsei is csodálták. Az édes anya — kinek csontjából való csont 's a' kinek emlőjét szopta a' gyermek— olthatja leginkább be a' vallásos érzelmeket, a' tiszta és szent ártatlanságot, a' szűz szemérmetességet, az emberbaráti szeretetet és az isteni félelmet legszerencsésebben. Mi szállít kebleinkbe magasabb 's gyönyörteljesebb érzelmeket, mint az édes atyát 's édes anyát leülve szemlélni, értelmes, a' világ mételye által meg nem vesztegetett magzatinak seregében, szent dolgokról elmélkedvén gyermekei előtt? Kitörülhetlenek ezek a' gyermek lelkéből. Az édes anyának, az ájtatos hölgynek kezében van tehát legelőször is, tényezöleg, a' nevelés szent ügye. Szerzők ezen ütéren tárták kezöket, midőn a' mü első eszméje fogamzott férfias agyukban. Ok a' hölgyek hófehér kezébe adtak könyvet, mert „szeretni Istent a' jó atyát, testvéri szeretet karjaival ölelni át az emberiséget; hinni a' szent vallás malasztos igazságait — nektek, szelíd lelkű hölgyek, kiválólag sajátotok." Tárgyhoz illő komolyság, mintha Apollót magát hallanánk veséinkhez szólani; az élet föladata, a' kötelesség, az élet szükségei a szív belcsendével összhangzásban ; elhatározottság a' jelenben, fölmagasultság a'jövő irányában: mindannyi kellékei az észszerű ájtatosságnak. Müveit prot. hölgyek számára készült e' könyv, és valóban nem is akadékoskodnak e' műben az elkallott sötét fogalmak, mellyek közöl három század után csakugyan ki kell hánynunk a' kilenczeseket. Mennyi zérus van a' világon,melly sem oszt, sem sokszoroz! A' mi végezetre Szilády Kár. úr sajtóját illeti: e7

mü a' pesti mükiállitáson - hova méltán vagyon szánva — bizonyosan figyelmet gerjesztend. Ifj. Vári-Szabó. Hűl- é s belI'öldS tudós íí ás Aevéltöredéfc Tübingct. Az egyh. terén levén, el nem hallgathatom még Wernert, a'Reutlingai vándorpapot, kit pünkösd hétfőjén látogattunk meg. Ez hat év előtt, mint segédpap, Stuttgard közelében hivataloskodott, de e' szűk körrel meg nem elégedve, mindjárt kezdetben a' szomszéd egyházakban látogatásokat tön 's kivált a' szegények körében tanításokat tartott. Ilire futamodván, hallgatói növekedtek, de ezzel több papok irigysége is fellobbant 's igy nem sokára a' consistorium által, minden közlekedéstől eltiltva, egyedül önegyházára és segédhivataloskodására szoríttatott. Ö azonban az emberiség boldogításaért dobogva 's magában szilárd lelkierőt és tehetséget érezve, nem nyugodott, hanem szegény árva gyermekeket gyüjte maga körébe 's azokat ápolta édes atyaként testileg és lelkileg. Ezzel a* mag el volt vetve 's a' gyümölcs a' fáradhatlak buzgalom mellett teljes épségben mutatkozott; az eszme terjedt, az akarat szilárdult 's a' korlátok — leomoltak. A' protestáns lelkismereti szabadság, az evangyéliom szegényeknek terjesztése, a' hit és igazság volt támoszlopa, mellyen a' leendő épületet létesíteni eltökélte. Ez okból hivataláról lemondva, 8 árváival szülő földére Reutlingába vonult, hol atyai örökség és kegyes adományok következtében csak hamar egy nagy kerttel és legszebb kilátással diszlő két emeletes házat szerzett, mellyben a' 8 árvák helyett jelenleg 80-an találnak tisztességes ápolást, vallásos lelkimüveltséget és biztos utmutatást a'jövendőnek elébe. A' gyermekek csinosak és virgonczak, a' felügyeletet Werner neje főnöksége alatt önkénytesen ajánlkozott fizetés nélküli nők és férfiak viszik; jelenleg 15 nő, kik leginkább belügyekkel foglalkoznak, mig a' férfiak terhesebb dolgokkal látvák el, vagy pedig szabó-, csizmadia'stb. mesterségöket foltatják. A' napi költségek kegyes adományokból, a' nők, gyermekek és férfiak munkáinak bejött díjából és a' tehetősbek fizetéséből fedeztetnek. Arczaikon ezen nőknek azon vallásos tiszta öntudatból eredt megelégedés, hogy szegény embertársaik irányában jót mivelnek 's a1

szeretet parancsát gyakorolják, a' legtisztább színben tükröződik: Jézus azon szavainak : „ki a' legkisebbel enyéim közöl jót mivel, velem teszi azt'' magokat meggyőződésből átadva, teljesen boldogoknak érzik magokat. Werner őket kézszorítással üdvözli 's neje magát velők egyenrangba helyezve, kétszerezett buzgalommal fáradozik közöttök. Werner intézete kormányzatára hetenként látogatott vasárnapi istentiszteletén kivül, hol egyszersmind maga orgonál, közönségesen csak egy-két napot szentel, többi napjait szomszéd és távol fekvő egyházakbani istentisztelet tartására fordítja 's naponként 4—5 egyházi beszédet tart. Útjában választ sz.-írási igéket, átgondolja 's igy lép fel, mégis mindenhol hat és épít. Szónoklata elragadó, beszéde képzeletdús, nyelve gazdag és folyó, vezérfonala a' tiszta vallásos meggyőződés. Elveit, rövid látogatásunknál fogva, bővebben nem ismerem, de tetteiből Ítélve, becsület- és tiszteletreméltó férfi, mint ki testestől lelkestől kitűzött feladatának él, a' szegényeket a7

vallás örök kincsével gazdagítja, a' szív legédesb vigaszával táplálja 's erkölcsi szilárd jellemmel ruházza fel. Intézetéről önként megvallja, hogy még hiányai vannak, de ezekre nézve is az időtől reményi orvoslást. Atalábanr feltűnő azon erkölcsi szilárdság, melly itt Würtembergben honos; szegény a'nép, mégis becsű