Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-07-26 / 30. szám

lezettnek érzem magamat, azon jövedelmemből, mellyet az egyháztól húzok, örvendetesen adakozni az egyház czéljaira, mellyek közt első helyen állónak ismerem el azt, hogy a* nép azon nyelven műveltessék, mellyet ért, 's mellyel igen szépen összeférhet a' másik, hogy a* tanulandók közt helyet foglaljon a" magyar nyelv is, mint olly tanulmány, mellyre a' népnek szüksége van. De a* két utolsó pontot alá nem Írhatom, mert felekezetes elzárkózást és csatázási viszketeget lehet kihozni belölök. Mert a' mi a' második pontot illeti, csak egyedül a' tót népnek van-e szüksége iskolai könyvekre? ha pedig a1

németeknek és magyaroknak is, mért ne terjesztenök ki gon* doskodásainkat ezekre is ? Nincsen-e itt a' nyeivhezi szításnak feláldozva az összes nemtót hitsorsosok értelmi 's vallási müveltetése? Vagy azt mondjátok-e, hogy tegyék a'németek és magyarok körükhöz képest ugyanazt, mit titesztek? Jó, de mi lesz aztán a' következés ? az, hogy az egyház három külön részre szakad, mellynek mindenike kiváltképen azért fogja segíteni a'növendékeket, mivel tót, német vagy magyar eredetűek, 's a' tót. német vagy magyar nyelv mellett különösen buzgólkodnak. De ha ez nem annyit tesz, mint a' felekezetesség, 's nemzeti idegenkedés, sőt gyűlölet magvait hintegetni; ha ez nem annyit tesz,mint Krisztus testét,az egyházat, szántszándékoson széttépni 's annak tagjait egymás ellen uszítni: ugy én nem tudom, mit nevezzünk annak. Kivált ha még hozzá gondoljuk a' harmadik pontot, melly hogy olly emberek szivében keletkezhetett, kik nekem tiszti társaim, ezt csakugyan nagyon sajnálom. Mert azt csak azon könyörületre méltó gyanú szülheté,hogy az egyház nemtót tagjai nemcsak képesek, de sőt készek Í3 leendenek megtámadni olly intézetet, mellynek az első pontban fogalmazottczélja olly nemes,olly ma gasztos, olly dicső. Tehát ennyire jutánk, hogy illy roszriál roszabb szándékot testvérek, testvérekről feltehessenek ? Istenemre mondom, ezen pontnak olvasásánál kimondhatatlan fájdalomtól fogódott el szivem 's én, ki hitsorsosimat nem nyel vök, hanem evangyélmi tartalmok szerint szoktam méregetni, leirhatlan kínokat szen vedék. Ki igaz tagja ezen egyháznak, annak nem szabad azt kérdenie: tót, német vagy magyar vagy-e, hogy egyesüljek veled zum Schutz und Trutz a' többi ellen, hanem csak azt: hitsorsosom vagy-e az evangyéliom 's az egyházi hitvallás alapján? Ha pedig az kiviláglik, hogy hitsorsosok vagyunk, ugy be kell állani ránk nézve annak, mi az Apóst. Cs. 2-dik része végén és Gal. 10, 6. irva van, vagy pedig letöröltük homlokainkról a' keresztyén bélyeget. Ne mondjátok, hogy ezek szép szavak, hogy ennek ugy kellene lenni, de nincsen ugy. Mert erre azt mondom: igen, dehogy igy legyen, hogy jobban legyen * hogy ae evangyélmi egyház tagjai nyelvkülönbség nélkül egybeforrjanak, —oz-e az út, mellyet ti választottatok, hogy a' czélhoz érjen? Ti a* békének papjai, a* Krisztus szolgái, a' népnek oktatói, ti fogtok-e példát adni arra, hogyan kelljen szétszaggatni Krisztus köntösét 's bástyát vonni az egyház falain belől, melly védje nyelvetek rokonait, hitvallástok rokonai felé pedig a" megtámadás fegyvereit szögezze ki ? De, továbbá ki azt teszi fel felölem, hogy én a' szent ügynek ellensége leszek, az ezen suppositum által nemcsak engem sért meg, hanem egyszersmind felhatalmaz arra, hogy ügye vagy legalább lelkülete szentségét kétségbe vonjam. Ki a' vizsgálat lehetőségét felteszi, az azt árulja el, hogy vizsgálat alá tartozó, tehát törvénytelen alapon mozog. Ki a' vizsgálat ellen védelmet tüz ki, az azt árulja el, hogy a' vizsgálatot végrehajtó törvény vagy törvényhozó ellen,legyen az bár csak egyházi is, védekezni fog minden lehető fegyverekkel , azaz, engedetlenség, háború és anarchia for ewer. Ez itt a' parva sapientia, mellyröl szóltam. Nehéz szó, a' mit itt mondtam, kedves tisztitársaim, de látja a' Mindenható lelkemet, én felöletek mindezt nem hiszem, 's ügyetek 's lelkületetek tisztasága felöl nem kételkedem. De jót állhattok—e érte, hogy igy fog Ítélni minden józan, ügyeinkbe kevesebbé beavatott ember? Gátolhatjátok-e, hogy a' védclmezés fegyvereiről, a' vizsgálat helyéről, hatóságáról, sokan igy, vagy amugy ne gondolkodjanak,'s ne lássanak például törekvéseitekben valami vétkes szövetkezést? 'S már hogy kimondjak mindent, mi szivemen fekszik, igen is, ezen szerencsétlen pont épen ott, hol ti azt legkevesebbé kívántátok volna, tökéletesen illy értelemben magyaráztatok, s hogy az bün gyanánt nem Íratott fel számotokra, tulajdonítsátok azon férfiaknak, kikben a* kímélet és engedékenység foglalnak helyet 's kik készek a' lehető legkedvezőbb magyarázatot még akkor is elfogadni, midőn a* litera scripta ellenkezőt kiált. Ez az a' parva sapientia, mellyet igy nevezni bátor valék. Maradjatok meg az első pontnál, készítsetek tervet életbe léplethetése felől, terjesszük ki azt mind a'három nyelven Írandó iskolai könyveinkre, mellyeknek tetemesb része ugy is tót leend, mint a' kik legtöbben vannak köztünk: 's nemcsak én, hanem százanként fogjuk azt előmozdítani 's magamat nem számítva, ki szinte tót eredetű 's a* 2-dik pont értelmében jutalmazandó vagyok, (mert hisz szépapám Liptóból származott 's nagyapám az alföldön magyarrá ékelte nevünket) legalább is kétszáz magyar, tót vagy német tagért jót állok, — hahogy Isten éltet! — E'merengés egyébiránt tán kissé a' sérelem szomszédságában kalandozott. Ha ezt ti is ugy találnátok, előre engedelmét kérek 's örömest visszavonok mindent, mi személyeket sérthetne benne. Ez nem szándékom, de vannak dolgok, mellyek engem is kiemelnek a*