Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-01-18 / 3. szám

Jézus Sirák könyvét terjesztett el (A. K. Z.). — Schwarzburg - Sondershausenben törvény jelent meg-, a1 meghalálozott pap családja 's utódja közti viszonyokat rendezendő. A' pap hátramaradottal (Özvegy és gyermekek) nem­csak halálozási évnegyedet, hanem ugy ne­vezett kegyfélévet is kapnak, de ezért kötelesek azon idő alatt szolgálandó papok hozataiköltségeit viselni (A. K. Z.). — Rossi küldetése Romába tökéletesen czélt ért. A* jezuitageneral azt ren­delé, hogy Francziaországban minden jezuitaház oszlattassék el. Ujonczok többé nem fogadtatnak el. Fekvő javait a'congregatio azonnal adja el. Az ellenzék közlönyei kérdik: a' kormány minő en­gedményeket adott a' romai udvarnak kárpótlásul a' jezniták feláldozásaért? (A. K. Z.). — A* po­rosz pénzügyminister jelentése szerint az egy­házi és iskolai hivatalok rendkívüli fölsegitésére 1842-ben 116,947, 1843-ban 248,240, 1844-hen pedig 278,122 tall. adatott a1 statuspénztár­ból. — A' schleswig-holsteini bibliatársulat m. évben 4,819, fenállása óta pedig öszv. 112,132 példányt terjesztett el a' sz. írásból (A. K. Z.). — Beyrutban franczia választmány alakult a' li­banoni keresztyének gyámolitása végett (A. K. Z.). — Egész Francziaországban, 26 egyházme­gyében, nincs több 206 jezuitánál (A. K. Z.). — Francziaországban nem rég 4 pap lépett ki a' r. kath. egyházból (B. A. K. Z.). Pestalozzi föimepek. Vájjon lehet-e tárgy, melylyel érdekesebben kezdhetném tudó­sításaim *) sorát, mint a' fővárosi tegnapi ünne­pélyek, mellyeknek lehetetlen volt a' nevelésügy barátjai kebleiben az öröm lágyhangú húrját meg nem rezzenteni. Értém az emlék-ünnepélyeket, mellyek Pestalozzi Henrik János száz éves szü­letésnapjának tiszteletére tartattak. Az egyiket némelly pesti nevelők és neve­lésügyi barátok délelőtti órákban a' pesti kör szál­lásán tartották. A' kezdet előtt már félórával töm­ve volt a' meglehetős nagyságú terem, 's a' hall­gató közönség élén szivünk legbensőbb örömére látók a' hölgykoszorút, melly a' nagy nap fényét jelenlétével körülsugárzá. Örömmel látók a' höl­gyeket, igenis ; mert hiszen ők képezik e' fontos ügy, következőleg az emberiség boldogságának alpháját. Kik későbben — a' kitűzött órakor je­lenének meg — visszatérni kényteleníttettek, mi a' részt venni akaróknak legalább is 2 /3 -ával tör­tént. 'S így épen nincs ok a' fölött kétségbeesni, mintha a' nevelésnek nem volnának hazánkban elegendő baráti; vannak bizony itt, csak egy kis ébresztés, egy kis figyelemgerjesztés kell. Az elő­adások sorát Ney Ferencz „Szózata Pestalozzi­hoz" tevé, mellyben az ünnepelt férfit röviden, *) E* szerint illynemü tudósítást többet várhat 's örömmel is vár a' S z e r k. de híven jellemzé. Elmondá, miként ö nem volt nevezetes tanító, sőt még nevelő sem 5 de atyjok volt a' gyermekeknek. Van azonban még egy gyöngédebb hang, melly a* gyermekekhez szól, 's ez az anyáké. Itt alkalmat vön előadó a' jelen­volt hölgyeket a' nevelésügy iránt lelkes szavak­kal ébreszteni. Utána Tatay htedn Vörösmartynk „úri hölgyhöz" czimzett jeles, és nem helytelenül választott költeményét szavalá. Teichengráber Lajos, kinek buzgósága volt a' mag, mellyböl ez ünnepélyek fája felnövekedett, Pestalozzi müvei­ből, jelesen pedig igen elmés meséiből közle né­hányat. Végre Hrabovszky D.Ney nek ez alkalomra készült balladáját olvasá.J Nagy volt e' nap, nem azért, mintha az elő­adások a1 tökély non plus ultráját érték volna el; nem, de mivel ez első nyilvános föllépése volt a' nevelöknek. Adja Isten, hogy a' kezdet alapján mielőbb épüljön azon sziklavár, mellyet olly szív­rehatólag reménylünk 1 Délután a' helybeli ev. gymnasium ünnepié meg a" nevelők legnagyobbikának 100 éves szü­letésnapját. Buzgó karének nyitá meg ezt, melly­nek végeztével igazgató Dr. Teichengráber Lajos lépvén a1 szószékre, meleg szavakkal rajzolá az ünnepély hősének érdemeit, mellyek nemcsak ko­rára, de a1 jelenre is kiterjednek. A' rózsa ollyan most, mint volt az édenben, — igy szóla ö — így van ez az emberi természettel is, következőleg ugyanazon utakon kell hatni reá most, mint egy század előtt. Miből azoknak hibás véleményét következteté, kik elbizottságuk mámorában állít­ják, miszerint P. tanítási rendszere már elavult. Sőt inkább lesz annak becse — mindenkor és min­denütt, hol ember él, 's ember embert nevelni indul. Beszéde után ismét karének hangzék zon­gora kiséretében,'s utána a'tiszteletes aggastyánt, Pestalozzinak hazánkban talán első apostolát, Schedius Lajos ö ngát látók föllépni. Ékesen dol­gozott beszédében elörebocsátá, mik történtek legyen a' P. tanmód behozatala körül, az itteni evang. iskolákban, melly előnyökkel bir az egyéb tanmódok felett, 's mellyek annak ismertető jelei, tanúságosan idézvén nézeteit támogató helyeket P. munkáiból. Melly idézetek felolvasása, P. több példányokban látható képe, magának és nejének felmutatott kéziratai, P. barátnéjának, a' P. min­tája szerint honunkban állított kisdedovó intéze­tek legelső alkotójának gr. Brunzvik kisasszony­nak jelenléte 's Teichengriiber által megindított nevelési emléklapok első füzetének felmutatása, olly ritka ünnepet idéztek elő, mellyben az ün­neplők körül suhogva érzék magokat az ünnepelt­nek közel szellemétől. Ugyanezen ünnepély alkalmával jelent meg: „Nevelési emléklapok Pestalozzi születésének év­százados ünnepélyére" czímü könyvecske is, ki­adva Dr. Teichengráber Lajos 's néhány magyar nevelő által. Tartalma: 1) Elő- és bevezetöszó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom