Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-07-05 / 27. szám

und neueslett Quellen bearbeitet, von Dr. Gott­hold [Neudecker, ordentlichen Mitgliede der his­toriseh - theologischen Gesellschaft zu Leipzig. Xipcse, 1843. A' kuttok- és anyaggal szerzőnk criticai mó­don bánt; ellenpártok tudósításait is használta; senkinek vakon után nem mond, söt péld. a' mél­tán ünnepelt Hanke nézeteitől is több pontban el­térni bátor; a' reformatio korának egész szellemét szerinte politikai- egyházilagkeil felfognunk, ter­mészetesen más értelemben ev., más értelemben r. kath. részről, mert amott a' politikát vallás és « egyház, emitt a' vallást és egyházat politika mo­tiváiá. Szerzőnk lelkesülten az igazság iránt igaz­ságot keresett; czélja, mint történetírónak, nem volt valami tárgyilagos álláspontot elfoglalni; de polémiái czéltól is távol vala, mert maga a* tör­ténettan sokkal talpraesettebben czáfolja meg a" tévelyt 's elfogultságot, mint a' legügyesb polé­mia. Maga a' dolog természete hozta magával, hogy a' nem-német országok reformmozgalmai itt csak általában vetethettek figyelembe. Allgememe Kirchengeschichte von A. F. Gfrö­rer, Professor und Bibliothekar in Stuttgart III. Band. I.Abth. 1-5521. II.Abth. 553-11321. III. Abth. 1133-1678 1. Stuttgart, 1843, és 1844. 1844-ki lapjaink 427 szeletén mutattuk be e' munka I. és II. kötetét 's az ott kimondott íté­letet a' jelen III. kötet is igazolja. Ez is igen sok sajátságos búvárkodást foglal magában és kút­főkből szellemdúsan 's pragmaticai talentummal van irva. A' sz. főereje a' ker. vallás külső tör­ténetének pragmaticai kifejtésében áll, ugy szinte a' hierarchiáénak, mellynek titokteljes szálait mes­terileg tudja felszámolni, míg azokból végre a' középkori nagy hierarchia hatalom erős szövete lett. E' III. kötet a' sz. eredeti terve szerinjt a' Vll-ik század elejétől, VII. Gergely halálaig volt terjedendő, de olly nagyra nőtt kezei közt, hogy csak II. Sylvester halálaig jő le. De Epistola ad Diognetum, S. Justini pliilo­sophi et martyris nomen prae se ferente. Scripfit Dr. Joann.Carol. Tlieodorus Ottó, Theologiae li­ccntialus, in Unitér silate Jenensi privatus docens. Jenae, 1815. 92. 1. A Diognelushoz irt levél igazisága és irója felöl századok óta foly a' vita. Henricus Stepha­nus azt Justinénak állítá; ez ellen mások igen speciális okokat hordának fel; 's ismét némellyek két nézet közt határozatlanul ingadoznak. Ottó magára vállalá jelen munkában e' levél mintJws­tín müve igazisága ellen felhordott kétségek meg­czáfolását 's az állításnak, hogy szerzője nem más, mint a? hires vértanú, rendületlen megállapítását. (Tb. L —tt.). Die Vorschule des akademischen Lebens und Studiums. In Briefen an einen Gymnasiasten von Dr. Chistian Bomhard, Schulrath und Professor in Ansbach. Erlangen, 220 J. Az előszó ézeket mondja : „Ha e' levelek azt segítik némileg is első, hogy az ifjú a* tantár­gyak fontosságára 's magántanuláskor azokkal helyes bánásra vezéreltessék, magosb tudományos birtokra törekvése élénkíltessék, viszonyai az atyai ház, iskola, tanulótársai, barátai irányában tiszteletre méltókká tetessenek, őt hibák- és dő­reségektől elintsék, végre hitét a* jámborság és erény magas becsében megszilárdítsák, szerző czélját elérte." 'S mi nem kételkedünk, hogy e* czél el fog éretni mindazon ifjakban, kiknek ezen általában tetszhető 's igénytelen könyvecske kézbe adatik. Egyenlően magas erkölcsi 's értelmi mű­veltség *s alkalmasint tartós társalgás is az éret­tebb ifjúsággal egészen eltaláltatták szerzővel a' hangot, melly egy primanus, 15—20 éves kor raiveltségéhez illőnek látszik. Alig van ama mű­veltségi álláspontra vonatkozó, ama kort lénye­gesen érdeklő viszony, melly itt szó nélkül ma­radott volna — sz. a' ker. vallás edző hatalmát, az antik szépség élvezetének szerencséjét, ugy szinte a* mai müvekét magán tapasztald *s olly rnódon tud arról beszélni, hogy az ha nem is nyújt az érettebb müveltségüeknek egyebet bepil­lantásnál egy öszhangzatosan kifejlett egyéni­ségbe, az ifjakat, kikhez e' levelek irvák, két­ségkül szeretet- és buzgalommal a' tanulmányok, lelkesedéssel az erkölcsi tisztaság iránt betölteni, őket kísérletre, hogy saját talentumukat teremtői­leg foglalkodtassák , ébreszteni képes (Alig. Repert.). Paulus, der Apqstel Jesu ChristL Sein Leben * und Wirken. seine Briefe und seine Lehre. Ein Beitrag zur kritichen Geschichte des Urchristen­thums, von Bauer, Professor in Tübingen. (Stutt­gart, 1845. Ára 3% tall. E' munka a' pogányok nagy apostola élete-, munkái- 's tanának elödasául van kiadva, holott tulajdonkép azoknak bírálata, mit a'czím után nem várhatni. Ez által alakja kemény héjjá lön, mely­lyet előbb fáradságosan szét kell törnünk, hogy az eredmények magvát megtalálhassuk. Azonkül B. különféle értekezéseket korábbi évekből Pál le­veleinek egyes nehéz pontjai fölött e* könyvben újra kinyomatott, mi annak terjedelmét nagyon megnövelé. Ez okból hiányzik benne a' tömött, élénk, talpraesett előadás ós kifejtés, mi ellen német tudósoknál majd mindig panaszkodnunk kell. Ellenben a' jelen munka azért fontos, mivel az alapos criticusnak évek ótai, azelőtt csak egyen­kint közrebocsátott vizsgálódásait egészszé fog­lalja össze 's igy alapját adja Pál élete 's tana jö­vendő előadásának. Grmdriss einer biblischen Keryktik, oder ei— ner Anweisung, durch das Wort Gottes sich zur Predigtkunst zu bilden. Mit besonderer Beziehung auf Mission und ICirehe Zunáchst für im Glauben an Gottes Wort Einverstandene. Von Rudolphi Stierr Pfarrer zu Wichlingshausen in Barmen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom