Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-05-03 / 18. szám

( ' 429 Frankfurtban tartatott nagyobb gyűlés tartományi zsinatot határozott a' déli és nyugoti német egyházak szorosb összefüzése 's ügyeik szilárdítása és előmozdítása tekintetéből közös rendszabályok hozatala végeit Stuttgartba összehivatni. Tisztán egyházi ügyek ki lesznek a' tanácskozásból zárva 's későbbi zsinatra halasztva. Ennek folytában jul. 28-kán Kessel indítványt tön, hogy a' dis.-kath. egyházak déli 's nyugoti Németországból Stuttgartban tartományi zsinatot tartsanak. Tanácskozás tárgyául egyházszerkezetet, iskolákat, népi könyvtárakat, középponti gyámintézet- alapítást 's alkalmas lépéseket tüze ki a'kormányoknál, hogy ezek a' dis.-kath. egyházat méltó állásba helyezzék 'stb. Az indítvány elfogadtatott 's az illető egyházak sept. 15-kére tartományi zsinattartás végett Stuttgartba meghivattak. Aug. 3-kán a' trechtelfingeni r. kath. pap, Mayer az új egyházba ment át. A' ref. templom átengedése a' stuttgarti új egyháznak lényegesen használt. Magas állású személyek is érdeket mutatnak iránta. Aug. 10-én Mayer tartotta az istentiszteletet. Aug. 21-én Scherr János tudós az új egyházhoz csatlakozott. Sept. 11-kén a' ministerium a' stattgati várostanácsot, melly a1

Lénárdtemplomot át akarta kö zelgő tartományi zsinatkor a' dis. katholikusoknak istentiszteletre engedni, a' nevezett templom engedésétől eltiltá, azt azonban megengedé, hogy a' zsinat tagjai a ref.templo*nban áhitatoskodjanak. 'S a' sept. 15-én kezdendő tartományi zsinatra különféle vidékekről már 14-én megérkezett több követ csakugyan a' ref. templomban Kerbler tartotta istentiszteleten jelen volt. A' templom virágkoszorúkkal szépen 's elmésen volt földíszítve 's mind a' mellett, ho^y belépti jegyek osztattak ki, zsúfolva. A'stuttgarti új katholikusoknak többev. polgártársaiktól ajándékozott kehely és tányérka először használtattak az úrvacsoránál, mellyben az idegen követek is részt vőnek. A* 14-dikén reggel és délután, valamint 15-én reggel tartott elötanácskozó ülések titkosak valának. 14-én a' délelőtti elötanácskozó ülésben, istentisztelet után, a'zsinat elnöke és titoknokok választattak. Elnöknek Burkhardt tr., a frankfurti egyház elöljárója, titoknokokul Rau Geréb Frankfurtból és Schmid Márk Ulmból választattak. Sept. 15-kén délutáni 3 óra után a' zsinati tagok a' Silberburgon utoljára Ronge öcscsével 's Dowiat danzigi pappal jelentek meg.Burhhardt e\nök rövid beszéddelnyitá meg a' gyűlést. Erre Ernő stuttgarti polgár 's egyike a1

helybeli ker.-kath. egyház választmányi tagjainak, lépett föl, a'gyűlést a'helybeli egyház nevében üdvezlendő. Apróságok A' németek lutheri család -alapítvány iránt szólíttattak fel, mellyből a1

reformátor szegény utódai leányágon, kik közöl jelen nen mintegy 80 van tudva, gyámolíttassanak (A. K. Z.) — Oxfordból naponként új átmenetét jelentik az angol papoknak a' r. kath. egyházba; az oxfordi egyetem illyen tagjainak száma 20-nál már több 's folyvást növekedik (A.K.Z.). — Francziaországban van 609 prof. és 111 zsidó pap (A.K.Z.J. — Porosz Hollandban m. é oct. 22-kén tartatott kerületi zsinat az első *s eddig egyetlen a'porosz álladalom régi tartományaiban, mellyben világiak is részt vőnek. 20 papon kívül t. i. 16 világit egyenlő szavazatjoír<ral hitt meg a' superintendens (A.K.Z.). — A' prof. istentiszteletnek jövendő állására nézve Rómában fontos az, hogy az angolok értekezésbe bocsátkoztak a' curiával, miszerint templomnak alkalmatos helyet városon belől szerezhessenek. Mondják, hogy a' bíbornoki collegium ezt nagyon ellenzi, meglehet azonban, hogy az angolok kiviszik. Annyi bizoyos, hogy egy palota megvételére aláírás utján már 80,000 scudi gyűlt össze (A.K.Z.). SSerlii^kei ítuneíés ZVó*£rádb'tvi. Néhai Simon János ez a', valamint a' földesúr iránti hivatalos tiszteiben hív és serény: ugy a' keze alatti jobbágyokranézveaz igazságot a1

kegyelmességgel párosítni képes volt gazdatiszt, — ez a' szelíd lelkületű emberbarát,'s minden öt ismerőktől méltán szeretett jámbor ref. keresztyén, mult mart. 27-kén meghalálozván: a' helybeli plébános, noha pedig ez is vele, a' megboldogulttal, életében örömest társalkodott, még is számára sírt ásatni a' temetőben nem engedvén, O ' csak azt akarta, hogy az árkon kivül temeüessék el. — — A' megboldogultnak özvegye és leánya r. kath. hiten levén: annál buzgóbban kérték az illető plébánost: engedné meg kedves halottjokat a' köztemetőbe tétetni. De kérésök sikeretlen levén, azután a' megholtnak, atyja vallását követő édes fija, arra határozta magát, hogy hült tetemeit inkább a'diós-jenöi reformátusok temetőjébe viteti, semmint hogy a' temető árkán kivül libapázsitra temettesse. Elment hát a' keseredett szivii fiu Diós-Jenőre, közleni a'dolgot, tulajdon lelkipásztorával, hová a1

boldogult is Berinkén laktában templomba járt. —Említvén az ifjú, berinkei pleb. urnák azon több unszolás utáni nyilatkozatát is: mikép ha a' nógrádi alesperestöl felhatalmazó levelet hozanduak, ö azon esetben nem bánja, ha sírt a' temetőkertben ásandnak. — Megkísérté liát a' diós-jenöi ref. lelkész hivatalos levelébeni kérésével a' szomszéd nógrádi alesperest, lenne szives a' már erről szóló országos törvény nyomán megengedni, hogy nem levén Borinkében ref. temető, a' megboldogult a' r. katholikusok temetőjébe betemettethessék. — Deaz illető alespores is a' hozzá intézett kérésre üres választ adván; a' szomorú felek abban állapodtak meg, hogy már csakugyan Jenőre vitetik kedvesök lelketlen tetemeit. — Ezen határzat után, midőn már Diós-Jenőn a' sírt ásni kezdették, értésére esett az itteni ref. lelkésznak a' berinkei nép abbeli nyilat-