Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-04-19 / 16. szám

akaratjával megismertette és az azt magába foglaló szent könyvét érthető nyelven kezeinkbe nyujtá — örökké tartand. Scriba György. majosi ev. iskolatanító. €»yula, april 6-kán 1846. Békesmegyének mult hó 31-én kezdett évnegyedes közgyűlésén : — Olvastatott a' nmélt. kir. helytartó tanács azon intézvénye, melly szerint hivatalos uton bejelentetvén, hogy Szarvas m.-városi lakos H. I. neje az 1844: 3. t. cz. engedelménél fogva az ágostai hitvallásra általment, 's eddig szentségekkel élt 11 éves leányát is ujabb vallásában nevelteti; továbbá, hogy ugyanazon m.-városi lakos és ágostai hitvallású B. D., elhunyt r. kath. nejétől született 6 éves leányát evangelicusok iskolájába járatja; e' körülményeknél fogva meghagyatik a' megyének, hogy e' panaszt megvizsgáltatván, miután mindkét gyermek a' r. kath. hitet követni tartozik, H.I. leányát folyvásti oktatás végett a' helybeli r. kath. lelkészhez rendeltesse, B. D. leányát pedig az evangelicusok iskolájába járástól eltiltatván, a' r.kath. iskolába köteleztesse járatni. — Kimondatott ez intézvényre végzésileg, hogy a' vallásbeli sérelmek által felingerült indulatok csillapítására minél békítöbb volt ö felségének mult országgyűlés alatt a' nemzettel tudatott azon világos szándoka, hogy, minden botránykozás mellözhetése végett, egyedül a' szülék jó hiszemére bízassék a' gyermekek növelése 's abba sem egyházi, sem világi hatalomnak ne legyen joga korlátozélag avatkozni: annál keserítöbben, annál inkább aggódtató alakhan veszik a' RR. ez intézvényt, melly által most cselekvő, sőt erőltető lépésekre hivatnak fel. Erős vala ugyanis meggyőződésük, hogy habár az idézett kir. szándok nem ment is törvénybe, változhatatlan biztosítékul szolgál az, miként a' végrehajtó hatalom nem fog jövendőre más irányt követhetni teendőiben sem, mint a' mit az összes nemzet előtt olly üdvösnek jelentett ki: 's ezt annál inkább hitték, mert annak eltörlésére, mi magában is már törvénybe ütköző, felesleges törvényt hozni. Most tehát ellenkezőt tapasztalván, a' -kérdéses intézvény felöl tudósíttatni fognak ugyan az illető szülék, de ezen kivül semmi cselekvő rendelkezésbe nem bocsátkozik a' megye, B. D. leányára nézve annál kevésbbé, mert azt, hogy valaki az evangelicusok iskolájába jártatástól csupán vallásos tekintet miatt eltiltathassék, a' polgári szabadság törvénybe és szülei hatalomba ütköző súlyos sérelmének tekinti. (P. H.) Méretem néSmi Muday Ésaiás és Tót Fcreiícz ref. pii^pik urak örököseihez. Néhai f.t. Tót Ferencz sup. úr, 1829-ikévidec. 17-én kelt levelében azt bizta ránk — alulirtra 's Varjú barátomra — Utrecht-Jben létünkkor, hogy Ember Pál magyar egyháztörténeti munkája kéziratát, mellyböl Lampe a' magyar- 's erdélyországi ref. egyházak történetírását — sok dolgot kihagyva, sok egyház- és embernevet elrontva — szerkeztette; nem különben Bód Péter magyar egyháztörténeti munkája kéziratát is, mellyböl Gerdesius in seriniis antiquitatum s. miscellaneis gröninganis Tom.7-o pag. 133-174 és pag. 346—374, két czikkét kiadott, keresnők fel az utrechti academia könyvtárában. Kerestük, nem találtuk. Megkértük hát legidösb hittani oktatónkat, Heringa Jodok urat, hogy tudakozódjék a' szóban levő kéziratok felöl az országban, Németalföldön. Megtette, fel is találta, mindeniket vagy csak egyiket ? nem tudom. Ezt a' feltalálást, melly a' mi haza jövetelünk után — 1830-dik évi jul. után — történt, meg is irta f.t. Buday Ésaiás urnák, ki e' dologról f.t. Tót Ferencz urat, — mint fiától tek. Tót Lajos ügyvéd úrtól haliám — tudósította. Ember és Bód egyháztörténeti kézirataik emlékezetét az egyházi históriai társulat megpendített eszméje költötte fel bennem. Ha Heringa Jodok oktató űr meg nem halt volna, tőle tudakoznám meg, hol találta fel Ember vagy Bód vagy mindkettöjök kéziratát; most pedig nem tehetek egyebet, minthogy néh.főt. Buday É'saiás és Tót Ferencz ref. sup. urak t. cz. örököseit kérjem: legyenek szívesek, a' boldogult superint. urak levelezéseikben, naplóikban (1829-iki decembertől 1833-iki octoberig), históriai jegyzeteikben, Lampe könyve tábla levelein 's egyéb gondolható helyütt felkeresni Heringa Jodok utrechti hittanoktató urnák Ember *s Bód kézirataikról való tudósítását, és ezt ezen prot. egyh. és isk. lapban közrebocsáttani, — hogy tudja a* magyar protestáns közönség , hol vannak azon kéziratok, 's keresse módját, azokat az egyházi történettan érdekében használni. Egyébiránt Ember Pál kéziratának, az utrechti acad. könyviárában leendő feltaláltatásához még reménység lehet, mert hogy itt az meg volt, világos Tóth Ferencznek az elöl említett levélbeli ezen szavaiból: ,,mikor a' voltsz.-gálipred.t.Szatmári úr Utrechtben volt, (ha ez Dániel, ugy sept. 9-kén 1791. lépett az utrechti académiába.) leirta Ember Pál kéziratából azokat az ekklézsiákat, mellyek Lampéban pag. 564—679. vannak, 'stb." Hogy még nem találtuk meg Ember Pál kéziratát az utrechti academia könyvtárában, annak főoka volt, a' könyvtárnak, uj szállásán, átalában még rendezetlen, különösen a' kéziratok osztályára nézve felfordult és zavart állapotja. Akkor készítette egy német tudós a' könyvtár catalogusát, 's akkor kezdett ez kinyomatni. Német János.