Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-04-19 / 16. szám

1) Átalában óhajtjuk, hogy az egész választmányi munka alapíttassék nem valami „codex polonicusra, mint a' pesti zsinaton történt: hanem egyedül a' szent irás alapjára ;" mert más fundamentomot senki nem vethet azon kivül, melly egyszer vettetett, melly Jézus Krisztus. Hogyha valaki épít e' fundamentumra aranyat, ezüstöt, drága köveket, fát, szénát, pozdorját: mindennek munkája nyilván lészen ; mert a' nap megmutatja: mert a' tűznek általa megjelentetik, és mindennek munkája minémü légyen, a' /ws megpróbálja. Ha kinek munkája, mellyet épített, megmarad:jutalmát veszi« 1. Kör. 3, v. 11-14. 2) Miután a' sz. Írásban, melly vallásunknak egyedüli kútfeje 's egyházi szerkezetünknek normativuma, a' világi felügyelöknek semmi nyoma; miután a'külföldi evangy. egyházak a' világi felügyelöket egészen nélkülözik, a' tapasztalás is tanítja, hogy a' felügyelök nélküli egyházak jó rendben és bóldog állapotban találtatnak, s a' felügyelök választását parancsoló semmi határzat nincsen, nem is lehet, hacsak az evangy. szabadság előttünk szent, — óhajtásunk: hogy a1

felügyelök nélküli egyházak, felügyelő választására semmi szín alatt ne kényszeríttessenek, mert a' kényszerítés semmikép sem fér össze azzal a' szabadsággal, mellyel Krisztus megszabadított minket. Gal. 5, 1. 3) Hol világi felügyelök divatoznak, választassanak azok mindig olly feltétel alatt, hogy mindig az egyháznak tagjai legyenek. Ez szükségesen megkívánja, hogy felügyelő lehessen nem nemes származású is: mert sz. Pál Gal. 3,28. mondása szerint a' ker. egyházban nincs nemes, és coordinatiónk is az inspectorok kellékei közt a' nemességről egy szóval sem emlékezik. 4) Az esperességi tisztújítás történjék minden egyházban egy kiszabott vasárnapon minden halasztás nélkül. Ezt már több esperességek üdvösnek találták, és csak ez által lehet a' rút korteskedésnek elejét venni. De ez mellözhelenül megkívánja 5) Hogy egy felügyelő csak egy egyháznak felügyelője legyen, azért mi a' fürészi ez iránti határzatot tovább is megtartani akarjuk és minden ellenkező határzatokat igazságtalanoknak, protestáns elveink nevezetesen az egyházi 's világi rend közti paritás ellenieknek nyilvánítunk. Valamint egy pap nem lehet két egyháznak papja, *) Kishontban az egyházak felügyelők választására kényszeríttetnek aképen, hogy akármiilyen tárgyban hozott szavazataikat el nem fogadják, habár azok az egész presbyterium tagjai által aláírva, és az egyházi pecséttel megerősítve vannak is, ha felügyelő nincsen aláirva. Hát egy egész, 9, 12 's több tagokból álló presbyterium nem bír-e annyi hitelességgel, mint egy felügyelő, kinek csupa czímnél tán egyéb egyházi tulajdona 's erénye nincsen ? Nem emlékeztet-e ezen gyakorlat arra, hogy „Papa supra concilium?" K. a' szerint egy felügyelő két egyháznak felügyelője nem lehet. *) 6) Miután a' felügyelők hivatása, eredetéhez képest, lényegesen változott: szükség, hogy kötelességeik is szilárdabban rendeltessenek el. Tudva van, mikép a' felügyelök eredeti hivatása vala: az egyházakat, papokat külellenség ellen oltalmazni 's védeni; most, hála Istennek! illy oltalomra nincs szükség, 's ha van is, ugy mind az egyház, mind pedig a' pap, k.k. intézvények szerint is, nemesi joggal, és igy a* nemes elleni actoratussal bírván, védheti 's oltalmazhatja maga magát. Ellenben a1

felügyelök mostani működése inkább az egyház belügyeibe átterjeszkedék, az egyház föczéljának előmozdítására , melly nem egyéb lehet, hanem istenimádás lélekben és igazságban, és Isten országának t. i. okosság és erkölcsösségnek, terjesztése. E' szerint a' felügyelök , Isten országának terjesztésére nézve, papok segédjeik levén, köteleztessenek arra, hogy paphoz illő életet éljenek, minden jóban jó példával menjenek elő, gyakran a' templomba 's szent vacsorához járjanak, otthon keresztyén életet éljenek, a' papoknak, ha valami jót behozni akarnak, mint p. o. most a'pálinkaivás kiirtásánál, segítségül legyenek. Mert a'mostani rendezetlen állapota a' felügyelöknek uraságot inkább, mint valami tisztséget tanusítni látszatik, pedig az evangy. egyházban semmi úr, a' mint sz. Pál ap. mondja Gal. 3, 28. Eféz. 4, 5. 7) A' vegyes vagyis kettős elnökségröli véleményünket további időre fentartjuk magunknak. Mert nagyon kétes dolog azt rögtön megítélni akarni: ha vájjon egyházi gyűlések természeteknél fogva megszenvedik-e a' világi elnökséget ? 2. Kor. 6, 15. Legfelebb, mig megállapodunk benne egészen, azt lehetne ajánlanunk, hogy egyházunk megrázkódtatása nélkül, azt lehetne határozni, miszerint minden egyházi gyűléseinken legyen egyházi személy vagyis pap elnök, felügyelő segítségével; a'számadási gyűléseket pedig vezérelje a' felügyelő, papnak hozzá járultával. Ezen közohajtatinkat a' t. cz. egyetemes választmány, mint reményijük, méltányolni fogja, különben attól tartunk, hogy nem méltánylása esetében oda jutunk, hová jutott kerületünk által kiküldött 's sept. Rima-Szonbatban munkálódott egyházkerületi választmány a* végett , hogy Berzeviczyféle coordinatio helyébe, több évek alatt kidolgozott új coordinationak magyar fordítását megvizsgálván, azt kinyomattassa, — midőn az új rendszer szabályai közt kővetkező sorokat És még is másképen van Kishontban, Az 1844. Fürészen tartatott esp. gyűlés azt határozta, hogy egy egyén csak egy egyháznak felügyelője lehet, még is a' következett évben Rima-Bányán tartatott esp. gyűlésen, indítványára egy urnák, ki egész világnak felügyelőjévé akarna lenni, ezen üdvös határzat megsemmisíttetett. K- J