Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-04-19 / 16. szám

szép és egyszerű egyházrendezelünk ; és es bizonyos egyéneknek rendezethidnynak tetszhetik. De ne csalatkozzunk. Olly anarchia, mellyel vádoltatunk, nem halaszthatja 21 esztendeig a' rendsze resítést illető határozat létrehozatalát. Még kevésbbé tarthatta volna fen magát egy tökéletes benső szerkezet nélküli egyház, három olly század viharain át, mellyek kelteje a' keresztyénség legvérengzőbb századai közé tartozik. Tökéletesen ki nem képezett benső szerkezet nélkül egy egyházi szövetség sem él túl két olly királyt, mint II. Ferdinánd és I. Leopold. Sehol sem vitetett ki a' reformatio olly tökéletesen, sehol sem volt az evangyélmi egyház olly szerencsés, hogy magát függetlenül tarthatta volna a' világi hatalmaktól, csupán az evangyéliom lelkétől ihletve, önmagából keresztyén életté és áldássá válva; mint Magyarországban. Magyarországnak evangyélmi egyháza coordinálva van! Épen csak ö áll egyedül, e' tekintetben, az egész egyháztörténetben. A' ílerrnhutter egyházon kivül, melly csak diaspora és nem egész népnek való, egy időben és országban sem rendszeresítette magát a' keresztyén vallás olly tökéletesen keresztyénileg és evangyélmilag, mint azt Magyarország evangy. egyháza mindjárt a' reformatio idejében tevé. Hála Istennek! Az egész földnek legtökéletesebb egyházi rendezete a9

mienk! Az egyházi lap, kivonatban, elönkbe állítá Ullmann és Bunsen értekezéseiket! — Igen, egész Németország mozgásban van! Az evangyélmi egyház ott az ö evangyéliomi kincsét azon fejedelmek tagjainak kezeikből kéri vissza, kiknek azt a' veszedelem idején átadta. Poroszország evangy. királya nyíltan jelenti, hogy ö azon napot élete legszebb napjának tartandja, a9

mellyen az egyház igazgatását azok kezébe lehetendi vissza, a9 kik e t az illet. Német atyánkfiai boldogoknak tartanák magukat, ha egy illy egyházrendezetnek csak morzsalékát élvezhetnék, mint a' millyent mi az ő egész terjedelmében birunk, és a9

mellyet, mint látszik, sokan olly nagyon meguntak! A' mi egyházi rendezetünk elleni panaszok tökéletesen alaptalanok. Magyarországbanjinindjárt a' reformatio idejében, ugy használták az ev. hitű karok a' legelső békél, hogy összejöttek egy általános gyűlésbe, vagy ha ugy tetszik, zsinatba. Előleges eseményektől intetve, két dolgot igen élénken éreztek azok Zsolnán 1610-ikeszt. mart. 30-kán. Először, hogy az egyházi hatalomnak magában az egyházban kell lennie, és épen nem az ország fejedelme vagy a' consistorium kezében; és másodszor, hogy Magyarországban az evangy. testületnek az evangyéliom szelleméből származott és attól áthatott tökéletes rchdezetre van szüksége. Csak illy rendíthetlen egyházi rendszerben remélhettek a' kegyes atyák az idő viszontagságai ellen erős paizsokat. Nehéz lenne napjainkban egy olly egyházi gyűlést gyűjteni össze, mint a' zsolnai volt. Bölcs Isten szellemétől megvilágosított és az evangyéliomtól ihletett férfiak voltak azok, olly hittel, melly minden pillanatban kész volt jószágot, vért és életet áldozni Jézusért és az egyházért: Thurzó György nádor, Osztrosich András, Szunyok Móses, Benicky Márton, Sulonó Theodosius, Lehoczky, Zmeskal, Ocskay, Pálfy, Illésházi 'stb. És még a'papok, Simon M., Heichelin, Flórian, Duihon, Piskator, Lany 'stb. A'legjelesebb papok és világiak közöl 100-nál többen gyűltek össze egy szeretetben, egy lélekben. Itt vitatfatott meg és döntetett el azon kérdés, mellyet sokan napjainkban eldöntetlennek mondanak, t. i. az egyházi rendezésről szóló kérdés. Itt talán helyén volna azon közmondás, hogy az illy urak szemét a' nagy világosság kápráztatja, vagy, hogy az erdőt nem látják csupa fa miatt. A' zsolnai zsinat czikkeinek fontossága elismertetett az ö egész értelmében, és annyira érezhetővé tette magát, hogy a' primás Forgács Ferencz már 1610-ik eszt. apr. 17-kén egy manifestum közrebocsátását vélte szükségesnek, mellyre a' zsinatbeliek erélyesen feleltek. A' zsolnai I szerkezeti végzések magyaráztattak és kiegészíttettek az 1622. eszt. sept. l-jén Thurzó Szaniszló nádor elnöklete alatt tartott semptei gyűlésben. Ezen gyűlések által vétetett fel, hozatott be, és a' magyar evangyélmi egyház eszméletébe helyheztetett, a' presbyteriumi, mint egyedül az evangyéliom szellemének megfelelő, rendezet. Azóta nem volt többé kétes, mellyik legyen Magyarországban az evangy. egyház rendezete. Mindenki tudta és tudja azt. Még az evangy. hiten levő nép is beleélte magát ezen rendezetbe, annyira, hogy talán nincs tagja ez egyháznak, a' ki ne tudná, milly jogai és milly kötelességei lennének, mint evangy. keresztyénnek. Honnan jő tehát, hogy mindig coordinatio végett panaszkodnak ? — Mit akarnak ? Mindenki tudja, hogy Magyarországban négy evangy. egyházi kerület van, hogy ezek közöl mindegyik esperességekre van osztva, a' mellyek ismét egyes gyülekezetekből állnak. Minden gyülekezet egyházi gyűlések által igazgattatik, melly az egyes családatyák szabad választásából ered. Ezen családatyák választják szabad szavazati többség által az ö papjukat is, ki az egyházi dolgokat igazgatja,—az ő curatoraikat, kik a' gyülekezet vagyonával foglalkoznak, az Ő iskolatanítójaikat, kik az iskolai kötelességek végrehajtói. A* helybeli egyházi gyűlés igazgatja a'gyülekezetet, sok helyeken a' pap mellett egy felügyelő van, sok helyeken az nincsen. Fontos dolgoknál és pénzbeli adózások megengedésénél az általános, minden családatyából álló egyházi gyűlés határoz.