Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-04-19 / 16. szám

Több illy gyülekezetek összevéve esperessé­get képeznek. Ennek fejei: egy esperes és egy esperességi felügyelő, kik a' gyülekezetek szava­zati többsége által választatnak. Esztendőnként meglátogatják a' gyülekezeteket, összehívják az esperességi gyűléseket, mellyek az esperesből, felügyeiöböl és a' gyülekezetek küldötteiből, nem különben a' contubernium összes papjaiból állnak. Ezen gyűlés választ önszükségére tisztviselőket, u. m. jegyzőt, levéltárnokot, pénzszedöt 'stb. A' tanácskozás nyilvános; a' szavazati több3ég el­döntő. Ila olly panaszok jönek elő, mellyekben a' seniornak jóságos uton való közbenjárása nem lé­tesülhetne : akkor az az esperesség elejébe ter­jesztetik. Ez bonyolodott dolgoknál küldöttséget nevez ki, melly még a' gyűlés folyta alatt, az ö a' gyűléstől vagy egészen, vagy módosítva hatá­rozattá teendő véleményét beadja. Több esperességek superintdentiát képeznek, melly épen ugy van szerkesztve 's ugy jár el hi­vatalában. Mind a négy superintendentia az or­szág evangy. testülelét képezi, melly egy főfel­ügyelő alatt épen ugy működik, mint az esperes­ségek és a' kerületek. Az! kérdezem most: Hogyan tud valaki egy illy módon szerkezeit rendezetben , melly egy testben lélekké és életté vált, a' mellyben ezen rendezeti testület eszmélete még az egyes ta­gokba is áthatott, kérdezem: hogyan tud valaki anarchiáról szólni ? rendezet hiánya végett pa­naszkodni ? és egyenesen szemünkre hányni: „parturiunt montes ect.?" Igaz, alkotmányunk nem véd bennünket egé­szen rendetlenségek ellen. Gőgös emberek, konok gyülekezetek, elfajult papok, erőszakoskodó fel­ügyelők, felfuvalkodott superintendensek és espe­resek ezen rend nem tisztelése, a' rájok bízottak áthágása által rendetlenségeket 'stb. támaszthat­nak; de illy dolgok nem a'rendezet hiányából erednek, hanam ezeknek nem tiszteléséböl. Nem is lesz elegendő hatalmunk annak gátlására. Csi­nálhatunk olly evangy. nélküli rendszereket, a' millyeneket a' dunántúli kerületben kisértettek meg: de a' visszaélések a' papiroson levő rendel­mények számával szaporodni fognak. Most ke­veset ártanak, mert a' visszaélések oppositiót tá­masztanak , és azonnal visszatérnek a' régi ös­vényre, a' mint azon személyek kimúltak, kik ma­guknak illyesmit tulajdonítottak. Nem lehet tagadnunk, hogy azon corrosivum. mi reánk is hatott, melly a' mi napjainkban az egész földön levő fenáJIókat szétrágja. Nevetsé­ges illyen világtünemények ellen rendezettel já­rulni. A' polgári élet egy ember életkorában több rendezetet hozott létre, mint a' régi évezredek mindnyáját összevéve. De uralkodik-e azért több rend a' világban?—Igen! az evangy. egy­házban is áttörettek a' sorompók! Az esperes-' ségi gyűlésekre minden, ki csak akar, fut és lár­máz, a' helyett, hogy csak az esperes, felügyelő, a' papok és a' gyülekezetek küldöttei bírnának ülési és szólási jogokkal. A'kerületi gyűlésekben épen ugy van. Itt eredetileg csak a' superinten­densnek, felügyelőnek, seniornak és minden es­perességböl kél papi és két világi küldötteknek voltak üléseik és szavaik. Épen ugy az egyete­mes gyűlésen, hol csak a' főfelügyelő, a' négy superintendens, a'négy felügyelő és mind a'négy kerületből 32 követ, u. m. minden kerületből 4 egyházi, 4 világi küldöttek birtak ülési és szólási jogokkal. Itt a'hallgatóság a'tanácskozásba avat­kozott, mi csuda tehát, ha ugy látszik, mintha minden anarchiában volna? De azt is tudjuk, hogy illy korlátok áthágása, és a'hallgatóságnak a' ta­nácskozásbai avatkozása még a'polgári élet sok­kal fontosabb gyűléseibe is betolakodott. Csak hozzuk vissza az elöbbeni rendet és nem sokára nyugott korlátok között fog minden haladni. Ezek csak korbeli áradások, mellyek ismét leapadand­nak. Ki annakokáért a' mi egyházi életünkbe mé­lyebben tekint, és az evangyéliumban és belőle eredő egyházi egyességben és ennek sorsában jártas: nem fog bennünket anarchiával vádolni és annál kevésbbé új coordinatiot ajánlani. Tegyük fel, hogy elfogadnék ajánlatotokat; tegyük fel, hogy felhivnók a'negyedik szám alatti értekezés iróját, hogy nekünk jobb egyházi ren­dezetet nyújtson: — mit kaphatnánk a' mi szép szabad evangy. szerkezetünk helyett? Itt látjuk, mit nyújt Anonymus. Consistoriumot, törvényszékeket, perkamarákat és semmit mást, mint csupa törvényszékeket.Uraim! önök törvény­székeiért egy fillért sem adok; az valóban jó len­ne, mint a' példabeszéd mondja: a' lóról sza­márra jutni. Perlekedést, elitélést, appellálást, executiót és még mindazon nyomort akarjá­tok-e az egyházba hozni, mellyel a' világ be van töltve ? Procul esto profani kánonaitok­kal , czímeitekkel, tanácsosaitokkal. Consisto­riumi tanácsnokokat akartok ? menjetek N é­metországba, ott meglelhetitek őket, in­gyen odaadják azokat néktek és még fizetnek is reájok! Nekünk nem kell új rendezet, mert a' mi presbyteriumi alkotmányunk, melly Istenre és az evangyéliomra épült, és melly az evangy. egyházból jött elő, jó, tökéletes és felülmulhatlan. Egy egyháznak sincs, az egész földön, illy töké­letes rendezete, mint a' miénknek Még a scot presbyterianusok az ujabb időkben, hogy magu­kat hozzánk hasonlólag állíthassák, szakadást me­részeltek , csakhogy azon szabad papválasztha­tást maguknak kivihassák, melly a' mi egyhá­zunkban eredeti. Nem szenvedhetitek-e azon szabadságot, mellyel titeket Krisztus megszaba­dított? magatokakartok-e szolgai iga alá hajolni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom