Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-04-12 / 15. szám

lönösen a1 felsőbb oktatást; ezzel tartozunk hazánknak, minmagunknak. Melly tudománynak taníttatnia kell minden fél évben a' rendszer határozta; hány Ieczke adatik belőle hetenkint, mutatja a' leczke-rendszer — series lectionum. — De micsoda sükerrel űzetnek a' tudományok, azaz a1

tanuló ifjúság ügyességét 's ismeretekben járatosságát megtudhatnék a' tanodák visitatioiból. Midőn e' kifejezéssel élünk, nem érthetjük azon sem amaz itt-ott divatos nyári exameneket, sem a' superintendentalis visitatiókat. Ezeknek — ha csakugyan nem csupa szertartások — czélja alkalmasint más, mint a' szóba hozott iskolák megvizsgálásáé. Mi e' helyütt csak az úgynevezett censurákat érthetjük, hol minden tárgyból, minden tanítvány tett előmenetelét kimutatni köteleztetik. De hogyan teheti már ezt a' központi bizottmány ? véleményeink szerint igy: minden fél évben — ha csak egy iskolát is — látogasson meg két bizottmányi ülnök, kiknek egyike professor; de nem egykét napra, hanem azon egész időre, mig a' semestralis censurák tartanak. Melly alkalommal nem egyedül az oktatásbani haladást látandják, hanem más tárgyakat! is szóba hozhatnak, a' helybeli isk. conventen, például: az intézetnek emelését, vagy devalválását. Hisz ha lesz pénzbeli erő, ugy bejárhatják kerületenként a' hazát, a'tapasztaltakat bizottmányi tanácskozásokban közlendők. 17. §. Negyedszer: teendő tudósítások. Természetes, hogy a' központból induljanak a' tudósítások is, 's értesítések, majd felfelé a' kir. helytartósághoz, majd lefelé egyes iskolákhoz. Az oktató temérdek munkái sorában a' legfárasztóbbak közé tartozik a' félévenként felsőbb helyre teendő tudósítás a' tanuló ifjúságról, 's azon k. intézvények, mellyek időközben érkeznek az iskolai ügyek körül. Mert a' sok mesterséges rovatozáson kivül még egy neme a1

bizonytalanságnak lepi el lelkét az iránt , hogy mit kíván a' k. intézvény tulajdonképen. Melly bizonytalanság annál nyomasztóbb, minthogy felső helyen arra a'mintára venni látszanak tudósításainkat, mellyre készíttettek a' kath. iskoláké. Azért is legczélszerübb dolgot teend a' központi bizottmány, hogy ha mind azon k. intézvényeket, mellyel iskoláink tekintetéből 20 év olta kiadattak, összegyűjti's mint egy normativumot iskolai igazgatások számára kiadja, megmagyarázza 's a' lehető alkalmaztatást kimutatja. Azon nem lehet kételkedni, hogy illy szükséges munkához maga a'K. II. tanács segédkezet nyujtand, mit annyival inkább remélhetünk, mivel illy könyvben azon viszonyok is volnának elhatározva, kegyes rendelmények szerént, meliyekben áil az iskola a'helybeli hatósághoz a' nevelés tekintetéből. — Igy nyomattathatnának a' rovatozott tabellák is, ha másképen nem, egyes iskoláktól rnegvásárlandók; mert, különös már magány uradalmakban is léteznek nyomatott gazdasági tabellák, mellyekben rovatit a' tudósító hivatalnok be tölti; a" status kormányzásnak ezen nevezetes ágában pedig még mindig írószerekkel bíbelődünk, 's a' drága időt vesztegetjük. Ha a* beküldött tudósítás hiányos, akkor a' bizottmány vagy kiegészíti, 's így felső helyen aláterjeszli,vagy az illető iskolákhoz vissza utasítja kiegészítés végett. Hasonlóképen lefelé is, az egyes iskoláknak adandó utasításokkal foglalatoskodik a' központi választmány, leérkezett k. intézvényeket ö közli, alkalmazásukat megmagyarázza; ö tudatja velők saját határozatait azoknak életbe léptetését eszközlendö; egy szóval, eljár minden részeiben az igazgatásnak, valahányszor azt a" dolog megkívánja. 18. Ötödször Ösztöndíjak. Végre az ösztöndíjak elosztásáról még egy szót; csak azért, hogy e' tekintetben is kimondjuk igénytelen véleményünket . általa is kívánván isk. ügyünknek használni. Igaz, ha a' tervezett gyámintézet üdvös eszméje lábra kapna hathatósabban — vi-1 lágos, hogy a1

központi bizottmány teendői közé tartoznék évenként javaslatot előterjeszteni az egyházi conventeknek, a' tanodáknak nyújtandó ebbeli segedelem körül. — Ez úttal tehát egyedül Róth Joanna féle ösztön díjról. Ha az iskolai élet terén valahol, itt tűnt fel valóban legfájdalmasabban az oktatók iránti bizodalmatlanság. Midőn működni kezdett ezen szorgalom díjakat osztogató választmány, a' dolog igen egyszerű vala. A' professorok beküldék jelelt— jeiket rövid ajánlással, a' választmány e' szerint birálá 's a1

rósz hangzat esetei ritkán fordultak elő, mi most gyakrabban észrevehető ama morális hatásnál, mellyet gyakorol e'díj az ifjúságra. Későbben halomra gyűltek a'rendeletek a'felküldendö folyamodások iránt, míg végre elzárt teremben készítendő fogalmazások parancsoltattak bizonyosan ügyvédi censura mintájára — bölcseség köve gyanánt. De a tanuló ifjúság csakhamar kitapingatta, hogy a' stipendium iránti sorsa nem döntetik el ott a"1

hol tanulói élete tárva áll elöljárói előtt; azért pártfogókat keresett, a' jó szerencsében inkább bizakodván, mint maga erejében 's ügyességében. Aligha hibázunk midőn kimondjuk, hogy nem bír többé ezen szép ösztön díj ama morális hatással növendékünkre, melylyel diszlett ezelőtt. Igénytelen véleményünk oda megy ki: nagy vállalja egészen magára az elosztást a' választmány, az oktatók hozzájárulása nélkül, — mint ugy is tehet ha beküldött tudományi fokozatok-, folyamodások-, fogalmazásoknál fogva; vagy több bizalom adassék az oktatói karnak, hol részre hajlás nem igen gondolható, midőn három —vagy 5 professor 1-ször azon concertál, vájjon fölvételik-e valaki a'tabellába; 2-szor még azon is,