Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-04-12 / 15. szám

14. Ezen bizottmánynak teendői majdnem számtalanok; lássuk azonban általában és kü­lönösen. a) Altatóban. Valamint az egyházi gyűlések­nél 's ezek által az egyetemes egyházi gyűlésnél a' törvényhozó hatalom van: ugy legyen az isko­lákra nézve az említett választmánynál a' végre­hajtó hatalom. S minthogy ez az iskolák álla­potával legbensőbben megismerkedik, birjon az egyetemes egyházgyülésen — mellynek ugy is számol — indítványozási joggal is a' munkál ko­dási körében lenni valókra nézve. b) Különösen. 1-ör a1 tanítási rendszer. Ez az iskolának lelke, mellynek szerencsés vagy visszás alkotásától függ a' közoktatás egész ha­tása. Hazánkban a1 fötanodák — még az egyete­met sem véve ki — tulajdonképen statusképzö­intézetei, mellyek akként rendszereztetnek, a' mi­ként hivatalokban vagy közhatásu ügyekben sza­batik a1 mérleg, mellyre felütni kell mindeniknek, ki illy hivatalt vagy ügyet az országban gyako­rolni kiván. — Innen magyarázható természettu­dományokban! hátramaradásunk; innen az iskolák elleni más panaszok. — Azonban a1 tudományok terjesztése és művelődése összefér e' rendeltetés­sel. De legyen illy állapot helyes vagy helytelen, annyi bizonyos, hogy mennél felsőbb a' közokta­tás , annál inkább feltűnik ezen irány és czél. Jóllehet pedig ezerek járják ki az iskolákat, kik illy hivatalt soha gyakorlatba nem vesznek, még is csak e rendszerben oktattatnak. Mind ezt csak azért említők, hogy világos legyen előttünk, miként nem lehet, nem szabad a' tanítási rendszert netán eszményileg meghatá­rozni; hanem okvetlenül szükséges a' mi tudós iskoláinkat öszhangzásba hozni más felekezetek iskoláival, mint ez eddig is nagyobb vagy kisebb mértékben megtörtént, tla tehát a' tanítási rend­szert e1 szempontból tekintjük, a' központi bizottmány új teremtményeket előállítani nem fog sem az egészben, sem részeiben. Mit annál ke­vésbbé tehet, mivel azon kell lennünk, hogy ré­szint tanítványaink léphessenek át más felekezetű tanodákba 's onnan vissza akármelly évben és folyamban; részint, hogy iskolai bizonyítványaink országszerte érvényeseknek elismertessenek. 'S ez volna a' dolog minimuma. A' zay-ugróczi ta­nítási rendszer fövonásaiban megfelel ezeknek 's rögtönzött változásokra nem szorul, főleg a' lyce­alis folyamokban. Másodszor: a1 késikönyvek. (Lásd „emlékezés Késmárkra" Athenaeumban 1841. második félév pag. 277). Valóban a' ki egy részről tanuló ifjú­ságunk többek közt irásbani járatlanságát is ta­pasztalta; a1 ki más részről az oktatók, különösen a' kezdőknek bajait közelebbről ismeri a' füzetek készítésében 's az előadandó tudományok kidol­gozásában: az bizonyosan örülni fog minden kézi könyvnek, melly iskoláink részére szerkesztetik, sajtó utján közre bocsáttatik. Mert jelenben a' ta­nulók nem classicismussal edzett mult századok azon érleltebb ifjai, kik 40 ívből álló Logicát, 60-ból a' physicát letisztázzák, 's az egész nya­lábot még is csak ugy tekintsék, mint eszközt a* tudományra; a' fiatal oktatók is ritkán ama kitűnő tudományosságu, erös 's büszke lelkületű hatal­mas férfiak, kik mult időkben a' tanítói székeket elfoglalák. Azért is kézikönyvek for ever. Kézikönyvek megbiráltatása, tanodákbani parancsoló behozása tartozik a' központi választ­mány legfőbb teendői közé, akár megjelentek a' könyvek, akár még csak szerkezendök 's nyo­ma tandók. Mi parancsoló behozást indítványozunk, mert meggyőződésünk az, hogy legjobb kéziratok sze­rinti eljárás — nem említvén ama szerzői hiúsá­got, vagy bármit is, mellyböl hozzá ragaszkodunk — a' legsilányabb kézikönyvnél is czélszerütle­nebb. De hisz azért indítványozzuk a' választ­mányi megbirálást, hogy a' behozandó kézikönyv minden tekintetben jó legyen. A' jogtani pályát kivéve, nálunk minden más tudományokban használhatjuk, 's de facto hasz­náljuk is a' német roppant irodalomnak kézi­könyveit. Azért is egyelőre ezeknek kiszemelése 's magyarítása vagy inkább saját állapolunkrai alkalmazása az, a' miről itt volna szó. E' tárgy­ban véleményünk arra megy ki: minden gymna­sialis és lycealis oktató, ki egy vagy más tudo­mányban tanítási rendszerünknél fogva — bír szorgalma által szerkesztett's leczkéiben használt kézirattal, küldje azt be a' központi bizottmány­nak megbirálás végett. Bizottmánynak ebbeli el­járása után nyomattassanak annyi példányok, a' mennyi elkél, a'tanuló ifjúság száma szerint, 2 év alatt, hogy aztán kellő javításokkal vagy második kiadás eszközöltethessék. Hogyha a' szerzőket bármilly jutalmakkal a1 munkához buzdítjuk, annál jobb Egyébiránt magától értődik, hogy a' be­hozott kézikönyveknek egyes részeit és paragra­phusait javítva, vagy czélszerüleg bővítve akárki beküldhet a' választmányhoz,az új kiadáshoz szer­zők által használandókat. Más tanítási és tanulási eszközöket, u. m. tér­rajzokat, gyűjteményeket — kétség kivül szinte figyelemre méltatja a1 bizottmány. 16. §. Harmadszor: az iskolák megvizsgálása. Azonban sem a' tanítási rendszer, sem a' kézi könyvek nem emelhetik a' közoktatást azon polezra, mellyen azt látni ohajtanók, ha azokat egyszersmind az életbe nem léptetjük 's legkisebb ízig végre nem hajtjuk. De már ez a' legcsiklan­dósabb tárgy. — Bizodalmatlanság szült majd­nem minden keserűségeket, mellyek az oktatói kar kebelébe csepegtetve fájdalmasan dúlnak minduntalan. Pedig nincs üdv a1 gyógyszerben, ha a' beteg nem bízik az orvosban. Mindazon­által evidentíában kell tartani a" közoktatást, kü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom