Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-04-12 / 15. szám

ben a' dolog érdeke mindinkább növekedendik, bízvást elmondhatjuk és méltán remélhetjük. Azért bár jelen indítványunkat jókor jöttnek tartjuk is, mégsem lesz tán haszontalan: mert az elfogulatlan férfiú kénytelen arról meggyőződni, hogy dolgaink igy, miként vannak, sokáig nem maradhatnak. 10. §. Az eddig mondottakból elegendően világos, hol legyen igazgatásunk árnyékoldala. De nehéz ám megmondani, hogy kelljen körülményeinkhez képest rendszerezni a' felsőbb oktatás igazgatását, a' nélkül, hogy jogokat, bár képzelteket is, ne sértsünk, 's hogy az ohajtott eredményekhez juthassunk. A' tudós iskolák szerkezetéről kisérletkép értekezendök, helyesen kül- 's belszerkezetre oszthatjuk azt. Belszerkezeten értetik az egyes tanodáknak helybeli kormányzása; külszerkezetnek pedig nevezzük azon viszonyt's köteléket, mellyben az egyes tanoda áll az egészszel, azaz: a1 magyarhoni nyilvános nevelés 's az evangyélmiak felsőbb oktatási egységével. 11. §. Véleményünk szerint Iegczélszerübb's legegyszerűbb szerkezet lesz, ha először az egyes tanodák kormányzását helybeli iskolai székre bízzuk, a'mint ezt máskép gondolni sem lehet; és ez a' belszerkezet, mellyröl lásd jelen értekezés B) alatti részét; — másodszor, ha az egésznek elrendezését, mellytől minden felsőbb oktatás egészen függjön,'s mellynek e' tekintetben az egyes tanodák felelősök legyenek, egyedül egy központi iskolai bizottmánynak átengedjük. És ez a' külszerkezet. A) Kül-szerkezet. 12. Nálunk egy centralis bizottmány eszméje, melly egyedül iskolai ügyekkel foglalatoskodjék , régen megszületett. Ertjük a'Róth Johanna-féle szorgalomdíjakat osztogató választmányt, melly már számosb évek elölt állandóul kiküldve, évenként az egyetemes gyűlés egyéb pénztárbeli dolgait's számadásait intézi. Ugyanazon gyűlés, mintegy vezérösztön által indíttatva, 1844-diki jegyzökönyvének 8-ik tartalomdús pontjában már nyíltan kimondá az eszmét ezekben: „czélszerünek találtatván a' főfelügyelő mellett Pesten a' középpontban egy iskolai választmányt alakítani." És tettleg e'féle gondoskodással egyelőre a' fenemlítelt díjt osztó választmányt meg is bízta. 'S íme e' választmány folyó 1845-dik évi ülésen tisztében eljárt annyira, hogy részint egy különös napot tűzött ki a1

fél évenként tétetni szokott iskolai tudósítások megvizsgálására; részint jövőre bizonyos időt határozott, melly által az iskolai igazgatóságok köteleztetnek e' választmány számára teendő tudósítások évenként kétszeri beküldésére. Honnan kiviláglik, hogy ezen központi iskolai bizottmány tehát minden évben legalább kétszer tartandja üléseit. 13. §. Teljes meggyőződésünk az, hogy maga az egyetemes gyűlés igen jól érezte, miként az alakítandó bizottmánynak más alkatrészei kellenek, mint a' számoltató választmányé, mivelhogy tudós iskoláink középponti igazgatása sokkal több belátást követel, mint a' folyamodások megbirálása 's a' számadások megvizsgálása. Ezért is igen bölcsen csak ideiglenesen bizta meg az említett választmányt e'féle gondviseléssel. Mi igy képzeljük magunknak e* bizottmány alkatrészeit: Elnök a' magyarországi ág. helv. val. tartó ekkl. 's iskolák főfelügyelője; 4 supérintendens, vagy azoknak a' papi rendből kerületenként választott helyettesei; 8 ülnök, minden kerületet ketten-kettm képviselők 3 éven át; 9

s 1 jegyző, a' ki mindig magyar tud. társaság rendes vagy lev. tagja. Nem szükség bizonyítgatnunk, hogy e* választmánynak egyik tagjában sem lehet nélkülözni két fökelléket, t. i. a' tudományosságot és tanodáink közelebbrőli ismeretségét. Ezen közönséges és minden tagot szükségképen iiletö kelléken kivül, okvetetlenül megkívántatik még a' különös oktatási 's nevelési, 's iljuság-igazgatási tapasztaltság, mellyet, véleményünk szerint, csak professorokban találhatni fel. Azért ezen választmányhoz 4 ülnök a' tanítói karból választassék. A' 4 kerületeknél van az egyházi és iskolai hatóság; ezek a'bizottmányt is alkotják. T. i minden egyházkerület a'superintendensen kivül még két tagot választ, egyet a1

tanítók közöl, másikat a' többi s nem egyházi és iskolai rendből. Igy o' választmányban a' szükséges elemek szószólóval bírnak. Arra, hogy tanítók is választassanak, eldöntő erősség az, hogy iskolák ügye lesz a* választmány feladata; neki tehát abban a' legrész letesebb tapaszlallsággal kell bírnia, 's birand is, ha kebelében 4 tanító ülend. Ezen az elnökkel együtt 13 tagból álló választmány maga nevezze ki a' jegyzőt, kinek állandóan Pesten kell laknia, 's ki szinte tudományos ember legyen. Azért szükséges kellékeül a* szokottakon kivül még azt kívánjuk: legyen a' m. tud. társaságnak tagja. Ez ugyan nem üti rá a' tudományosság bélyegét, még is ad némi biztosítékot, mégis hinnünk engedi, hogy igy szorosabb kapcsolatban lesz az eszményi és irodalmi világ fejlődésével. A' bizottmány addiglan, míg a' szükséges pénz-erők többet lehetségessé teendnek, évenként alkalmas időben, legalább 2-er, tartson tanácskozásokat Pesten. A' kerületek, míg a' felebb említett körülmény által rendes fizetés nem válik lehetségessé, bizotlmányi tagjaikat napdíjakkal lássa el; a'jegyzőnek pedig renJes fizetést határozni elkerulhetlen szükséges.