Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-29 / 13. szám

képzés, mig a* gyermekek folyvást olvasni nem tudnak, élőszóval, majd az elemi olvasókönyv erkölcsi osztálya, majd végre a1

szent és világi történetekből vett erkölcsiséget ébresztő életrajzok által történik meg; erkölcstudomány, vagyis Isten, magunk 's mások iránti kötelességeinknek rövid *s összefüggő előadása. — Miután az erkölcsi fogalmak, szabályok alkalomszerüleg 's szétszórva kifejtettek, ugy hisszük, nem leend czéltalan azokat egészben s összefüggőleg is adni; de ha még is jobban tetszenék, az erkölcs-és kölességtudományt emlékmondatok- és példabeszédekben adni, ez uton is czélt érünk. A' vallásoktatás körébe tartoznak: imádság, vagyis kegyes indulatink,órzeményink,vágyaink szóvali kinyilatkoztatása Isten előtt. Legfőbb szabály itt az: a' tanító ne elégedjék meg bizonyos imádsági formák betanításával, mert azok a' szívet hidegen hagyhatják, 's az imádkozás könnyen ajkmozgatássá válik: hanem könyörögjön a* gyermek előtt szívből, 's szoktassa a* gyermeket is önmagától és önszavaival Istent dicsőíteni, hálát adni, könyörögni. Igy fogja a' gyermek megtanulni, hogy az imádság nincs bizonyos szóhoz kötve, nem áll sok beszédben, — igy leend élte folytonos istentisztelet; mert lelke megnyerte azon készséget, hogy munkája minden perczben imádsággá lelkesülhet, imádsága pedig a' munkában testet ölthet magára; énekek, vallásos beszélyek 's rövid leírások, a' vallás főbb eszméit fejtegető elbeszélések általi szívképzés elsőben élőszó, majd az elemi olvasókönyv vallásos osztálya által történik meg; bibliai történetek, bibliai mondatok, a' népiskola felsőbb osztályaiban újszövetség-olvasás, végre vallástudomány vagy a' vallás főbb igazságainak rövid 's összefüggő előadása. Kerületi iskoláinkban következő vallásos erkölcsi könyvek divatoznak: az ABC olvasórésze; Erkölcsi olvasókönyv, mellyekröl már felebb szólottunk; Énekes könyv, — hogy ez reform alá vétessék, ugy az egyház, miként az iskola érdeke kívánják. Énekeink melódiája általában nehéz, száraz, hiányzik belőle azon egyszerű és megható kellem, melly a* közönséges népi énekek főkelléke ; szövegét tekintve pedig nagyrésze minden költői ihletést nélkülöz, a' magyar irodalom fejlődni kezdő korának szülötte; száma pedig olly rendkívül nagy, hogy betanulására egy élet kell; csak a' dicséretek száma 238, ha nem hibázom, 108 különböző nótával. Bibliai történet Hübner után: ez igen bő, az elbeszélésekben nem elég egyszerű, és sok történeteket, nem figyelve a' gyermekekre, egész keleti meztelenségben ad elő. Ez okból óhajtandó, hogy újra átdolgoztassék, vagy más váltsa fel. Ajánlható Scherr bibliai története, melly a' mellett, hogy rövid, 's előadása kedélyes, a' mennyire lehet, a' bibliai hangot mindenütt megtartja. K. Erkölcstudomány summája, irálya nehézkes, áradozó; vallásra bevezetés, és a' ker. vallás sarkalatosabb igazságai; a' bevezetésre nézve, melly az égi testekről, földről, terményekről, emberi testről és lélekről tanít, azt mondjuk általában: a' természet *s tüneményei, lélek munkássága 'sa't. a' vallásos erkölcsi képzésnek lehetnek eszközei és lenniök is kell, de más uton és más modorban, mint e* kézikönyv bevezetése; a' mi pedig a' könyv második részét illeti, az a' ker. vallás főbb igazságait röviden és érthetőn adja. — Csaknem általánosan el van ismerve a' rövid czikkekbeni tanítás előnye a* katechismusi alak felett; ugyanazért, mindkét kézikönyvre nézve óhajtandó, hogy a' katechismusi alakból kivétessék. Szent históriának rövid summája ; a' bibliai történetek olvasása és magyarázása e' kézikönyvet, ha olly jó volna is a' millyen rosz, feleslegessé teszi. A' szent történetekben nem az a' czél, hogy Izrael és Júda királyainak szárazon levázolt történetét betanulják, hanem, hogy azok Istennek az emberiség vallásos nevelésében kimutatott gondviselését elő terjesszék, a' gyermeki fogékony kebelben vallásos érzelmeket ébresszenek. — Palatinatusi Káté; ez alól is felszabadíthatná már az egyház az iskolát, a' nélkül, hogy annak történeti nevezetessége ez által legkisebbet is vesztene. Biblia: bibliai mondatok, és bibliai olvasás. *) Sokan a' vallástani ismeretek közlését népiskolában szükségtelennek, sőt károsnak tartják; mert a1

vallás egyedül az érzés , a' szív dolga, "s erre csak szülei és tanítói jó példa, szívképző történetek által lehet hatni; a' vallástani fogalmak a'gyermek értelmét meghaladják, a' szívet fel nem melegítik, azért kiválólag csak a' morálra kell szorítkozni 'st.e'f. Megengedjenek az érzés emberei, ha a" puszta érzés előttünk gyanús, már csak azért is, mert egyedül embernek van vallása, az állatnak nincs, pedig az érzés vele is köz. Ki az érzést, belső sejtést teszi a1

jó és igaz mérvesszejéül, az elszigetelte magát; a' közös alap, mellyen egymást megérthetjük "s egymással találkozhatunk, az ész, az igazsag, a1

tudomány. Azonban ki ne ismerné a' fanatismust, melly a"* történetben véres nyomokat hagyott fel, a1

pietismust, melly olly sokszor elfajult és elfajulhat? ezek a'vallásos érzés túlnyomóságából származnak. A'kétkedőt az igazság erejével meggyőzhetem, a' közönyöst felmelegíthetem: de a' vallásos érzelgőf, ha egyszer a' mérleg túlbillent, épen ugy nem gyógyíthatom meg, mint kinek minden tagjait megütötte a1

szél. Illy paralysis valóban a' vallásos érzelgés. Azok pedig, kik felhagyva minden hittani igazságokkal, kizárólag a1

morálra szorítkoznak, nem gondolják meg, hogy a' nép erkölcsisége vallásában gyökerezik , pedig a' történet lapján fel Yan írva, hogy miután a' vallástani fogalmak becse leszállt, 's a" felvilágosodás azzal dicsekedett, hogy az emberek a' vallás tettleg erkölcsi oldalára hajlottak: beállt az indifferentismus és anyagiság kora. — Gyakran halljuk mondatni: az embernek még is vallásának kell lenni, melly azoknál, kik mondják, annyit tesz: az emberi munkásság, a'társaság, az élethezi viszonyban teljesíteni kell kötelességeinket, szóval: erkölcsileg élni, és ez lényeges, de a' vallás fogalmat ki nem meríti. A' vallás Istennel foglalatoskodik, vele szellemileg egyesít, és ezen boldogító egyesség tudalma szenteli már meg ér-