Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-22 / 12. szám

olvasni tndja, mert még eddig csak iró betűket tanult olvasni. Kerületi iskoláinkban két olvasástanító és olvasókönyv u. m. abc-s könyv és erkölcsi olvasókönyv : amannak tartalmát teszik a' magyar betűk új, és a' diák betűk régi rendi; Írásbeli nagy és kis belük; szótagok, majd egy és több tagu szók; egész mondatok megszaggatott olvasásra; folytonos olvasásra pedig I. Kis geographia. II. Példabeszédek. III. Nevetséges történetek. IV. Nevezetes történetek. Erkölcsi és oktató mesék. Vallásra vezető beszélgetések tanító 's gyermekek közt. Keresztyéni érzést szerző történet. 10 Parancsolat. Apostoli hit formája. Imádságok. Erkölcsi szabályok. Római és Arab számok. Sokszorozó tábla. Az erkölcsi olvasókönyv pedig bizonyos életszabályokat, erkölcsi fogalmakat, 's egy pár Isten léteiét ós jóságát tárgyazó elbeszéléseket foglal magában. — Több okokból óhajtanék ezen abc-s könyvet iskoláinkból kitiltatni. Először: az iskolába belépő gyermek kezébe nem adatnék azonnal könyv, mert ninc3 a' gyermekre nézve természetellenibb, kínzóbb 's unalmasabb, mint egyszerre az abc-e holt betűire fogatni. Másodszor: az olvasástanítókat gépileg kezelő betűző rendszer mással cseréltetnék fel. Ha vizsgáljuk a' betűk lényeges jelentését és az irás eredetét, lehetetlen el nem ismerni, hogy csak azon olvasástanítás végeztetik természetesen, melly a' hangok ismeretét's kimondását, és azoknak jegygyeli kinyomalát vagy az irást teszi az olvasás alapjává, szabályozójává. A' hang ugyanis, a' betűre, mint jegyre nézve, dolog, 's igy lényegesebb; az irás ellenben, a' hangnak látható kinyomása, az olvasás pedig, visszatérés a'jegytől a'dologra. Harmadszor: az iskolai olvasó-táblák megkímélnék a' szüléket abc-s könyvek vásárlásától, mi nálunk fontos rovat. Végre negyedszer: egy mód szertanilag készítendő olvasókönyv szüksége állana be. Nem lehet nem méltánylani ezen lélektani alapra fektetett olvasástanítási szabályt: „A* helyes kimondás egyetlen szabálya a' helyes olvasásnak. — Mellyböl következő módszertani alapszabályok következnek: 1) A'mit a'tanítványok első ízben olvasnak, szükség, hogy már azt elébb helyesen kimondták és irták legyen. 2) Minthogy a' helyes kimondás a' szavak jelentésének értésétől függ, azért a* gyermekek csak olly szavakat ós tételeket mondjanak, írjanak, olvassanak, mellyeknek jelentését teljesen értik." — A' szóban forgó ABC-s könyv olvasás gyakorlatainak szerkezete legkisebb lélek és észtani tapintatra sem mutat. Néhány felszótagolt mondatok olvasása után átmegy a' folytonos olvasásra, 's tárgyai I. kis geographia, vagyis az európai nevezetesebb fővárosok, legnagyobb magyarországi hegyek 'stb. és II. Példabeszédek, mellyek a' gyermek felfogását meghaladják. III. Nevetséges történetek, valóban nevetségesek, igen jó, hogy a* gyermek még nem oIIy"gyakorlott olvasó, hogy megérthesse. IV. Nevezetes történetek, például: ,,egy érdemes ember a1

víz partján sétálván, egy szeles ifjú elébe ment, 's kiszorította az útból, ezt mondván: én nem szoktam minden bolond ember elől kitérni; amaz erre azt feleli: de én kiszoktam és valóban ki is térek." Dixi! Ezután jönek: erkölcsi 's oktató mesék; nagy kérdés, ha vájjon a' mesék felvétethetnek-e a' népiskola körébe, legalább annak alsóbb osztályaiban, mert azokban él, fulánk, czélzat, személyesítés van, 's ez a' gyenge gyermek látkörén túlesik. „Vallásra vezető beszélgetés" 'stb; ezen beszélgetések nem roszak, de nem jó helyen állanak ; mert még a' gyermek bajjal is nem folytában 's értelmesen olvas: addig a'vallásos erkölcsi képzés rá nézve csak élőszóval történhetik meg czélosan, valamint ,,a' k. érzést szerző történet" is fejlettebb korú gyermeknek való. A' többiekről másutt lesz szó. — Erkölcsi olvasókönyv: ez egy rendszeresebben kidolgozandó erkölcsi vallásos olvasókönyvnek anyagot szolgáltathat, azonban igy is hasznavehető, megjegyezvén, hogy miután az olvasókönyv ezen osztályánál az olvasásgyakorlás mellék, a' vallásoserkölcsi képzés a1

főczél: az csak folyvást olvasó gyermek kezeibe adassék, akkor is minden gyakorlatot először maga a'tanító olvasson fel's csak azután olvastassa, 's tartalmát magyarázva, kérdezgetős által igyekezzék teljesen megismertetni és képzővé tenni. c) Nyelvtani osztályrend. Kell-e népiskolában nyelvtani ismereteket közleni, és ha kell, miként? E' két kérdés még mind e' mai napig vita tárgya. Szerintünk népiskolában is helye van nyelvtani oktatásnak, de tekintetbe vévén a' népiskola körét, erejét, a' nyelv általános vázlatán túl ne terjeszkedjék és gyakorlatilag végeztessék. Nevezetesen a' gyermek, az e' végre készült nyelvtani olvasókönyv példány-mondatainak olvasása, elemzése, 's azok utánzása állal, természetesen, analyticai uton, mintegy maga vonja el a' főbb szabályokat, nyelvviszonyokat, tehát nem száraz paradigmák, szókötési szabályok 'stb. bemagolása által. — A' helyesírás, pontozás, olvasási hanglejtésre nézve pedig, mellyek a' nyelvtan kiegészítő részéül tekintetnek, jegyezzük meg, hogy ezeket már az elemi nyelvoktatás, a* beszéd-, irás-, olvasásnál kell megkezdeni, és gyakorlatilag betanítani. Befejezi ezen elemi nyelvképzést és gyakorlati nyelvtani oktatást a' közéletben szükséges irományok és feltevények^ u. m. levelek, nyugtatók, kötlevelek, bizonyítványok 'stb. készítése; ez utóbbiak rövid formuláit czélosabb könyv nélkül betaníttatni. Itt az analysis mellett kitüzőleg az értelemfejlesztö módszer jő tekintetbe, a' bellankasterismus pedig nem alkalmazható. Számtan. Azon kérdésre: vájjon az iskolai