Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-22 / 12. szám

felel meg1, mert az egészből a' részletekre, ezekből a' bennök foglalt egyesekre való menet benmaradó és természetes, 's ez utón elemi feleslegekre aligha tévedhetni, mint az a* synth. módszernél könnyen megtörténhetik. Az elemek legczélosabban analyticai uton szereztethetnek meg, például: a' hangok a' szavak elemzése, a' számviszonyok a' számba foglalt egyesek kifejtése, speciális földrajz az egész föld átnézéseután'sa't. lesznek világossá és érthetővé. *) Feltaláltató módszer (meth. heuristica) jelleme, hogy a' nevendék ismeretköre a' tudomány természetes kifejlesével párhuzamban bővüljön, 's ugy, hogy a' tanítvány, a' tanító irányadása, feladata után, a' tárgyat mintegy önerejével fejtse és vigye elébb. Ez uton, nem tagadhatni, hogy az értelem nagyon fejlik, és e' tekintetben e'módszert méltányolni kell 5 de az a'kérdés: népiskolában mi mértékben alkalmazandó? Sokan azt tartják, hogy a' gyermeket csak az képzi, mit önerejével és magából fejt ki, de ez nem áll általában, nem különösen népiskolában, hol az alaki és anyagi képzésnek keskeny határidő méretett ki. Ha itt czélt akarunk érni, nem elég csak ösztönt 's irányt adni, 's a' haladást a' gyermek önerejétől függeszteni fel, hanem tanítva kell segíteni. — A' feltaláltató módszer tehát népiskolában csak akkor alkalmazható, ha már a' nevendék, oktatás utján, a' szükséges ismeretanyagok birtokába jutott, 's olly czéllal, hogy a' feladat megfejtése a' már betanultnak begyakorlására, bővítésére szolgáljon. Katecheticai vagy Socratesféle modor: a' megelőzőnek faja, jelleme, hogy a' tanító ügyesen választott és rendezett kérdések által fejti ki tanítványiból a'tárgyat, vagy Socratesként, a' gondolatot napfényre segíti, melly már mindenkinek tudalmában bennevan. Ezen socratikai, katechetikai modorról, már Pestalozzi ugy nyilatkozott, hogy az nem népiskolába való, 's annak czélszerü alkalmazásához valódi talentum kell. A' mi pedig a' tudománynak kérdés- és feleletekre szaggatását és betanultatását, vagyis az iskoláinkban divatozó katechetikai modort illeti, az csak a' tanító kényelmét és restséget legyezi, 's ügyetlen és lelkismeretlen tanító kezében, a' helyett,hogy a' gyermeken segítene, annak értelmi fejlését öli el. A' tárgygyal egybekötött világos magyarázat, az előadandó tárgy feletti kedélyes és biztos szóváltogatás, a' gyermek nézeteihez és erejéhezi simulás, az értelmet kipuhatoló kérdések és oktató tanítások változatos cseréje: ez az, a1

mi ébresztöleg és fejtőleg hat ész- és kedély-*) Die Syuth. Methoden Uonuen nur wiederholen, >vas vorher aualytisch gefundcn worden ist; ursprünglich wird alte Erkeatnisz aualytisch erworben, uod alle Forschang und Erliudang alsó, so wie aller Unterricht, welcher den Weg dieser nachbildet, können nur analyt. verfahren B e neke. K. re; 's a' tudománynak rövid czikkekböíii feldolgozása a' catechismusi alak felett igen nagy elönynyel bír. A' heurist. és catech. modor közös névvel értelem fejlesztő módszemek neveztethetnek. Pestalozzi módszere: jelleme az, hogy oktatást kül- és belső nézletre alapítja (nézleti modor), 's a* nevendék emberré képzését összes erejének, a* természetesen egymásból folyó oktatási tárgyakbani szakadatlan elöhaladás által eszközli, melly szerint a' gyermek, minden perczben, teljes birtokában van mind annak, mi az elébe tett feladat megfejtésére megkívántatik, és ezen szellemi teremtés által a' gyermek örömét folytonos élénkségben tartja. Habár Pestalozzi eszméje, ugy, a* mint azt az ő iskolájában Krüdi, Tillich, Schmid 'sa't. feldolgozták, többé aligha használtatik: még is övé az érdem, hogy a'nevelést észszerű alapra fekteté, 's szelleme minden jó iskolában munkálkodik. Hogy az összes az elvontat, a'nézlet a' fogalmat megelőzze, a' tárgy magyarázata külső vagy belső nézlettel köttessék egybe, 's a' tudomány ugy vázoltassék le, a'mint annak lényeges részei szükségesképen és természetesen következnek, szóval: kinyomatilag;ezen elv Pestalozzi óta a' népiskolai oktatás mozgató elve lett. *) Ezen módszer kinyomati modor nevet viselhet. BelLancasterismus: jelleme, hogy a1

nevendék nálánál gyengébbek oktatásával és felügyeletével bizatik meg. Ezen módszert tanítók hiánya-szükség szülte; czélos alkalmazás mellett hatása van. Ha a' tanítvány nálánál gyengébbek tánítójává tétetik: tanítva tanul, 's ismételve a' tárgyat, mindinkább elsajátítja, 's az oktatás öröme folytonos tanulás- és tökélyesülésre ösztönzi, a' tanítvány pedig hozzá hasonló tanítóját igyekszik utolérni, szóval: a' nevendékek közt nemes vetélyvágyat ébreszt, 's ezenfelül, a' mi legfőbb érdeme, a' mellett, hogy a' fötanítót sok kedvetlenítö is^ métléstöl megkíméli, csak ez uton lehet az iskola' külön osztályait folytonosan szabályos foglalkozásban tartani, melly pedig az iskolai rend és élet lelke. Egyébiránt ezen módszer, minden jótékonysága mellett is, csak bizonyos határok közt alkalmazható, alaki czél, ész és vallásos, erkölcsi' képzés ez uton nem eszközöltethetnek. Nyomáff! látjuk már ezen módszernek a' rómaiaknál, Lycurg nevelési rendszerében, Frankhonban, sőt az indusok közt is, Bel és Lancaster által csak világhírűvé lett. **) *) Pestalozzisch ist alles was der Idee gemász aufgestellt ist, und beim Unterricht angewandt wird: Entwickelung der Menséhennatur nach den organischen Geselzen dieser Natúr selbst im ganzen Umfange ihreá Seins, ihrer Verháltnisse, und ihrer Thátigkeit es mag herrühren von Wem es wolle mond N i e d e r e r. K. **) Ajánlandók e1

tárgyban: Erzieltungs- und Unterrichtslehre von Dr. Fr. Edu. Beneke. Leichtfaszliches Handbuch der Pádagogik von J. Th. Scherr. és Der Uuter—