Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-01 / 9. szám

többnemü elfogult véleményeket, mik ezen üdvös intézetnek nagyobb és szaporább terjesztését eddigelé hátrálák. Szóló miután ezekre vonatko­kozólag kifejtette volna nézeteit, ajánla, egyfelől egy a' supdens urakhoz küldendő felvilágosító és az ügy iránt ujolag buzdító iratot, másfelöl egy az egész prot. közönség számára irandó, az inté­zet czélját, szerkezetét, kiviteli módját és a' be­lőle eredendő áldást kifejtő evangyélmi szellemű kis röpiratot. Indítványának első része elfogad­tatott 's a' püspök urakhoz küldendő levél szer­kesztésével azonnal meg is bizaték a1 két jegyző. Miután még többen az intézet czélja, eszkö­zei, akadályai, reménye és áldásai felől szólottak 's az előadó által tervezett felvilágosító iratka kiadását javallottak volna, a' gyámintézeti gyűlés átváltozott Luther háromszázados halálát megün­neplö egyházi társaságos körré, mellyröl a* kö­vetkező czikk tudósít. IAitlier iiiin epek. 1) Luther haldlemléki ünnepe. Pest febr. 18-án A' pesti evang. gyűlési termében tartaték ezúttal a' Lutherünnep, ugyanazon egybegyűl­tek, által, kik az előbbi közlésünkben leirt kö­zépponti gyámintézeti gyűlést képviselők. A' gyámintézeti gyűlés önkénytesen, már csak a' nap jelentőségénél és a' hely alkalmasságánál fogva, átalakult más tárgyú, de azért ugyanazon irányú gyűléssé, mert az ünnep végett egybegyűl­tek, részt vévén a' gyámint. tanácskozásban is, csak hamar átlátták, miként e' két tárgyat ezúttal okvetlenül egybe kellend kapcsolnunk, ós ezek ismét, a' kik netalán csak a' gyámintézeti gyűlés kedveért jelentek volna meg, szívesen vettek részt a'Luther haláláról emlékező ünnepen. Estve felé volt már az idő 's azért kivilágíttaték a' te­rem. Környöskörül a* falon fel valának függesztve egyfelől eddigi evang. főfelügyelőink képei, a' mellyek közöl azonban csak B. Prónay S. képe — nem tudjuk mi okból, — *) hiányzott, más fe­löl szemlélhetök valának a'gyülekezet eddigi lel­készeinek ésnémelly tanítóinak, nemkülönben jó­tévőinek képei; ezen utóbbiak közölt gyászba borított emelvényen fel vala állítva Luthernek hős ábrázatú olajfestvénye és mellette az asztalon fe-Mdt a' kinyílt nagyivnyi alakú biblia régi kiadás­ban, Luther fordításában, és a' hősnek arczképe felett függött Gusztáv Adolf, a' protestánsok nagy­hírű vitézének élete történetével díszített környe­zetű képe. Ennyit a' külsőre nézve. És felkelt most a' jubilált egyetemi tanár, a' közel 78 éves protestáns, a' pesti ev, gyüleleke­zet lelke id. Schedius L. kir. tanácsnok úr. És a' szívek mélyéig ható beszédével elmondá a' hely­beli gyülekezetnek rövid történetét, csaknem évek, hónapok és napok szerint, mint keletkezett, Nt. Kollár úr ezt legjobban fogná tudni. növekedék és gyarapodék jelen virágzó állapo­táig. És e' történetnek, a' mellynek az ősz szóló élő adat-tára és kútforrása — elövarázsolása mellett párhuzamosan kiséré előadásában Lut­her élte történetét, is. Meglepő parallela volt ez, 63 éves korában halt meg Lutker, 63 éves a' mi gyülekezetünk is, 's igy ennek első alapítása épen Luther születésének évébe 1783-ba esik; 1817-ben, a' reformatio kezdetének évében, nyítánk le­ány iskolákat; 1821-ben , Luthernek a' wormsi országgyűlésen jártának emlékezetes évében ala­píttaték meg gymnasiumunk 'sa't. Igy haladott, igy fejlődött gyülekezetünk 's igy közeledik ma­gas rendeltetéséhez, mellyre e' hazában, mint kö­zépponti gyülekezet, bizonyára hivatva van. Első alapítása bölcsejét mintegy 70 vagy 80 prot. lé­lek ringatta, most 7 és 8000 közt van híveink száma! Hogy nekünk középponti és fővárosi gyülekezetünk és iskolánk van, már az magában is nagy müve a' gondviselésnek. De meg nem érdemlenök e' jótéteményt, a' mellyet többnyire idegenek, azaz, nem pesti lakosok kezéből és ál­dozatából öröklénk és bírunk, hahogy azt egy­szersmind vidám erőben fentartani és még vi­dámabb és épebb kifejtésre és egyúttal azokra kiárasztandó üdvre, a' kiktől azt vettük — virá­goztatniés gyarapítani képesek és hajlandók nem volnánk. A' prot. gyámintézet eszméjét is ennél­fogva, leginkább a' pesti ev. gyülekezetnek illik és kell felkarolnia, és erejével a' melly nagyobb és sok tekintetben tenyésztöbb, mint bármelly hazai prot. gyülekezetnek ereje, részvétteljesen hozzájárulnia, 'sa't. Ezzel felszólítá az ősz szó­nok a' jelenvoltakat a' gyámintézethezi még tett— legesebb hozzájáruláshoz, a' minthogy ez által részünkről csupán alkalmat nyerendünk leróv­hatni azt, mit magunk is nagyrészben mások­nak köszönünk. — Beszéde és buzdítása közben Lulher eredeti végrendeletéről is emlékezék, a' mellyet az egyetemes gyűlésnek van szerencséje birni. Sokan kívánták volna ez alkalommal az ér­dekes okiratot látni, da ö nga ennek felmutatását Luther temetése napjának emlékezetére febr. 22-kére halasztá, a' melly napra újra összehivatan­dóknak indítvámyozá a' hiveket, egyszersmind tudtul adván, miszerint az napon, a' midőn majd rendesebben ülendjük meg Luther emlékezetét, egyszersmind szabad és önkénytes adakozás is fog gyűjtetni, a' gyámintézet középponti alaptö­kéjének öregbítése javára. 2) Luther temetési ünnepe. Pest, febr. 22. 1846. Luther 300-os temetése emlékezetére gyü­lének össze, ismét vegyes nemű hívei a' pesti ev. gyülekezetnek; csaknem nagyobb számmal valá­nak ezek jelen most, mint a' múltkor. Az elnöki székben senki sem ült, mert a' gyülekezet felett elnökölt Luther szelleme, 's aztán úgyis inkább egyházi társalgási és eszmecserélö kör vala ez, mint hivatalos gyűlés. Igy szoktak csaknem minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom