Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-03-23 / 12. szám

tatem, ecclesiarumquoque reformationern et gubernationem, omniumque officiorum pietatis institutionem, probationem denique dogmaiura, reprobationemque, aut errorum confutationem omnium. Art. 2: — — Non aspernamur sanctorum patrum Graecorum Latinorumque interpretationes, neque reprobamus eorundem disputationes ac tractationes rerum sacrarum, cum scriptúris consentientes: a quibus tamen recedimus modeste, quando aliena a scriptúris aut his contraria adferre deprehenduntur. Eodem in ordine collocantur etiam Conciliorum definitiones vei Canones. — Quapropter non patimur nos in controversiis religionis vei fidei causis urgeri nudis patrum sententiis, aut conciliorum determinationibus, multo minus receptis consvetudinibus, aut etiam multitudine idem sentientium, aut longi tempo.ris praescriptione. Ita judiciis nonnisi spiritualium hominum, ex verbo Deipetitis, acquiescimus. Jeremiás certe caeterique prophetae Sacerdotum concilia, contra legem Dei instituta, damnarunt graviter, ac monuerunt diligenter, ne audiamus patres, aut insistamus viae illorum, qui in suis ambulantes adinventionibus, a lege Dei deflexeruut. Art. 17: Docemus gubernationem ecclesiae, ab Apostolis traditam, nobis sufficere ad retinendam in justo ordine Ecclesiam. — Ezek szerint, nem elegendő, mit B.Zs. úr mond, hogy az egyházkerület a' komjáti canonok szerint szabta intézkedéseit; mert a' canontól szerényen el kell állani , ha az nem egyez a' szentirattal. Illyen pedig a' komjáti 9-dik t czikk, mellyen a' palotai 's kömlödi többség lovagol. Hivatkozik ugyan ez, az Ap. Cselekedetek első részére, melly szerint Júdás helyére Mátyás választaték apostolnak: de kérdem: Honnan hozatott püspök ennek fölszentelésére ? Nemde a'jelenlevők imádkoztak? nem híván meg, nem várván gőzhajón érkezendő püspököt távol lakhelyről. — Avvagy, azt mondja Ön, hogy a' jelenvolt apostolok meg-annyi püspökök voltanak? Hiszen a' 4-dik vers szerint, még el sem menének Jeruzsálemből; még akkor a' szent-lélek ajándékait sem vevék; Jeruzsálemen kivíil még gyülekezetet sem alkottak, annál kevésbbé dioecesiseket, mellyeknek püspökeiül tekintethessenek! — Hivatkozik az idézett canon az Ap. Cselekedetek 13—ik részére, melly szerint az antiochiai gyülekezetben Barnabás és Saulus elválasztattak a' munkára, mellyre őket a' szentlélek hítta. Már kérdem: Kik voltak itt jelen? kik imádkoztanak és veték kezeiket ö reájok? Az 1-sö vers szerint, az épen jelen-voltak, Simeon, Luczius, Manaen. Mik voltak ezek ? Próféták és doctorok — TtQocptjrcu y.at őiSctgxaloi —: de nem dioecesanus episcopusok! — Ezen, evangyéliomi két példából, hogy lehetett már kisrófolni a' canonszerzőnek 's hódolóinak illy eredményt: Hoc exemplo inducti, contenti erimus, pauciorum vei unius Episcopi (kit más dioecesisböl kell híni!?) ordinationibus et consecrationibus: én nem birom megfogni, ha csak episcopus nem jelent pusztán papot, mint az egyház keletkeztének korában; — azon canon-szerzönek, ki fölidézi egyszersmind l. Tim. 4: 14. „Meg ne vesd az ajándékot, melly tebenned vagyon, melly adatott terneked a' prófétálásra, a' tanítóknak — rov tzqeo$u • T£QÍov — kezeiknek reád való velletések általIf Vagy 2. Tim. 1: 6. hozta zavarba a' törvényszerzöt, Timótheushoz intézeti emez igékkel: „Gerjeszd fel Istennek ajándékát, melly tebenned vagyon, az én kezeimnek reád való vettetések áltar4

!? Ez csak annyit tesz, hogy Pál is ott volta' többi presbyterekkel együtt, ö 'is reá tette kezét* mint a'többi presbyterek, Timotheusra, ennek ordináltatásakor. De canoniró nem tudta volna meg*mondani, mellyik megyének püspöke volt Pál? sem megmutatni, hogy Pált, Timotheus fölszentelése végeit, mondva hozatta volna a' gyülek&rzet. A1

komjáti canontól tehát, melly non ex verbo Dei petitus, alienus est a scriptúris, modeste recedendum fűit. — Hoi fekszik tehát alapja a' kérdéses canonnak? A' nicaeai és chalcedoni zsinatok határzatiban. Lásd Corpus Juris Canonici, C. I. D. LXIV., D. LXXV. Ezek lehetnek azon an~ tiqui canones, mellyekre a' komjáti hivatkozik: de meg vagyon irva: Ne audiamus patres, aut insistamus viae illorum, qui in suis ambulantes adinventionibus, a lege Dei deflexerunt. Mondja B. Zs. úr, hogy a' vexatus, püspökszentelési ünnepély közhatárzattal rendeltetett el. Ez minket a' szentirattól el nem szakaszt, mert mi, kik a'helvét hitvallásra megeskettettünk, non patimur nos urgeri multitudine idem sentientium Ne mondja, hogy régóta szokás ez a' dunántúli.kerületnél, hogy p. o. Kármán József, Ifj. Torkos Jakab is Végh Veresmarthi Sámuel dunamelléki püspök által szenteltetett föl! mert, mi helv. hitvallásuak, non patimur nos urgeri receptis consvetudinibus, (nonnisi ex verbo Dei petitis) aut longi temporis praescriptione. Továbbá, valamint a' komjáti 9-dik canonban ordinatio et cons ecratióról, ugy a" palotai gyűlés jegyzökönyvének 18-ik pontjában beigtatás-és fölszent eltet ésről van szó. Ámde protestáns egyházban nem szentség, nem sakramentom az ordo. — A' kömlödi határzatban amaz eszme és tan is rejlik, hogy szükségesképen a' püspök ordinál. Ez sem protestáns tan! Helv. Conf. art. 18. igy hangzik: Qui electi sunt, ordinentur a' senioribus cum orationibus publicis, et impositione manuurn. — ITgyanezen határzatból azt lehet következtetni, hogy a' püspök páratlannak, többnek tekintetik, mint bárki lelkésztársai közöl. Pedig Helv. Conf. art. 18. ekkép tanít: „Data est omnibus in ecclesia ministris una et aequalis potestas sive functio. Certe ab initio, episcopi vei presbyteri ecclesiam communi opera gubernaverunf: nullus alteri se praetulit, aut sibi