Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-03-23 / 12. szám

ampliorem potesfafem dominiurnve in coepiscopos usurpavit. S. Petrus nec aliis fűit prae-positus nec potestate majoré caeteris praeditus." — Söt az Ap. Cselekedetek 9 dik része szerint, vers 10 's 17., ki Damaskusban Saulusra kezeit: veté, hogy ez beteljesednék szent-lélekkel, csak tanítvány — pad-t]rr)g —- volt, t. i. Ananiás. — Szükséges írt érintenem a' kömlödi gyűlésben a' püspöknek püspök általi felszentelésének szüksé­gessége mellett fölemlített azon okot: ,,Superin- . tendenst, mint fölsőbbet, egy alacsonyabb föl nem szentelhet." Már ezen tan nemcsak nem protestáns, de nem is puseyticus, hanem épen ultra-montán! Tehát a' püspök nemcsak paptár sainál fölsőbb, hanem az összes egyházakat kép­viselő 's kormányzó conventi testületnél is ? Su­perintendens — a1 protestáns pápa — supra con­cilium! Parányi 's épen nem lényeges-nek tartja B. Zs. úr a' fölszentelés czerimoniáinak kérdését, mellyek ártatlanságuknál (?) fogva sem vallásunkat isteniebbé emelni, sem annak i steniség étmeg­dönteni nem képesek. Erre én, mint nem pu­seyista, hanem helv. hitvallású, a' Helv. Confes­sionak 27-dik csikkével felelek: „Adveniente Christoliberatore disparueruntcaeremoniae: quas in ecclesia Cbristi adeo retinere aut reparare noluerunt Apostoli, ut aperte sint testati se nullum onus velle imponere ecclesiae. Proinde Judai­smum videremur reducere aut restituere, si in ecclesia Chrisli, ad morém veteris ecclesiae, caeremonias ritusve multiplicaremus. — — Nam si populo Christiano Apostoli caeremonias vei ritus divinitus traditos imponere noluerunt: quis oro sanae mentis obtrudet illi adinven­tiones adinventas humanitus ? Qiianto magis accedit cumulo rituum in ecclesia, tanto magis detrahitur non tantum libertati Christianae, sed et Christo et ejus fidei: (Ez nem azt jelenti, hogy a' püspökszentelési szükségtelen, istenigével nem egyező — tehát nem ártatlan — czerimoniák val­lásunk isteniségét megdönteninem képesek /) dum vulgus ea quaerit in ritibus, quae quaereret in solo Dei filio Jesu Christo per fidem. Sufficiunt itaque piis pauci, moderati, simplices, nec alieni a verbo Dei ritus. E' tárgyat illetőleg azonban, nem szükséges hosszasan vitatkoznom, mert B. Zs. urat csak arra kelt emlékeztetnem, mit P. Hírlapi czikkében a' 2-dik s 3-dik bekezdésnél mondott, - de utóbb szerencsétlenül elfelejtett. Eszébe juttatom ama két pontot, miket, egész czikkéböl, egyes-egye­dül irhatok alá. Igen szép szavak! Tanulja meg azokat B. Zs. úr! ,,A'még evangeliumi revelatiót nem élvezett népek, vallási szertartásaikat illető­leg, több erőt tulajdonítnak a' formaságnak, mint a' bensöségnek. De mi pretestansok, kik a' ke­resztyén hittan elvei szerint ugy vagyunk meg­győződve, hogy isteni tiszteletünk külső forma­ságai épen nem lényegesek arra, miszerint mi azokat benső érzeteink néma imádása 's tisztelete mellett épen ne meliözhetnők: vallási czerimoniá­inkban elegendőnek tartjuk és hisszük a' leg­egyszerűbb módhoz ragaszkodni. És ennek igy kell lenni, mert igy kívánja cü pr o­tes tantismu s szelleme" Ah! mint sajnálom, hogy ezen szavak benne nem váltanak vérré! Igy ki fogtavolna nevetni,a' mit egyebet irt, és ama nem legegyszerűbb módoni, tirádáspüspökszentelést. mellyet niost véd, mellyet épen nem kíván a' protestantismus szelleme. — Ah, mint sajnálom, hogy ö ingatag, elvéhez hüle­len, 's csak önmagához hü! Ugyan minek deval­válta e' szavak fenséges értelmét mindjárt a' kö­vetkező sorokban? Azt látom gondosságból a' gondolkodásban gyengébb (?) nép iránt, melly e' tárgy körüli magasabb philosophiával nem bír (?) — Szegény nép, te mindig csak tudatlan, csak philosophiátlan lész azon erős gondolkodású (?), magasb philosophiai szellemű (?) uracsok előtt, kik vélik magukról, hogy Istent 's Isten fiát a' böl­cseségben fölül-mulják! Isten, atyailag ezrede­ken át fokonként képezte az ember-nemzetet; el­jővén a' teljes idő, midőn a' nép képes lön látni világosságot, átlátni hogy a' czerimoniák árnyé­kok: elküldé Isten szent fiát 's támaszta apostolo­kat, kik a' házak fedeléről kikiálták, hogy a' cze­rimoniák — semmik. Még is, némelly erős gon­dolkodású philosőphusok (!) ugy vélik, hogy Is­tennek egyháza körüli intézkedése, helytelen, azért ők nem rögtönöznek 's csak azt mondogat­ják : „Eljövend erre is az idő, hogy a' nép ünne­pélyes formaságoktól megfosztassék! — Ez úttal legyen ennyi elég B. Zs. urnák hús­véti locsolásul! Örömest hintettem volna meg il­latos Vízzel: de millyen az „adj Isten" ollyannak illik lenni a' „fogadj Istennek". Az egész ügyet illetőleg, ismétlem, a1 mit e' Lap 5-dik számában mondottam, — és hiszem, a' két magyarhoni prot. egyházban támadand annyi férfiú a* puseyticus tanok és eszmék ellen ostromra, a' hány római ifjú összeeskütt Porsenna élete ellen. Mucius Scae­volának ugyan tüz emésztette meg karját: de Por­senna elvonult. *) Török. #) A' kérdéses ügybe, mielőtt vádlottat is kihallgatta vol­na, bele-szeleskedett, bele-kotnyeleskedett még egy irö, kinek sorait, B. Zs. urnák erősítés-'s vigasztalásul, ime közlöm : A' Pesti Hírlap f. é. 436. szám alatti 150-dik lapi „Protestansi puseysmusról" irt értekezését Beöthy Zsigmond urnák ugy nézvén, mint nagyon-tisztelt Dobos urnák a1 kömlödi h. v. egyházkerület gyű­lésből született indítványára keletkezett keresztséget: B. urnák jobbom nyújtván, szavait betűről betűre sajá­títván—egész kiterjedésében — bármi jegyzettelkisér­ve, beigtattatni kérem, i) Id. V á r i-S z a b ó S á m u e I, nagy-vásonköi ref. pap. f) Itt a' jegyzet I A' mi mondva volt a' tekintetes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom