Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-11-23 / 47. szám

éveket, mellyekben valamelly nagyszerű 's illetőleg érdekes esemény tűnt fel a* történetek folyamán. Igy korunk értére édesdeden tartá 1817-ben a* protestáns keresztyén világnak, jelesül édes Magyar honunknak vallásos buzgalma a' reformatio három-százados ünnepét. Azóta is több illyszerü ünnepélyeket történni Némethonban évenként olvashatni illető hírlapokból. Rokonünnepély vár ma e' mi nagy-bányai egyházmegyénkre is, n. t. gyűlés! Ugyanis most három százada, t. i. 1545-dik évben tartatott vala e' körben az erdődi zsinat, mellynek emlékeül — reménylem közérzésünket tolmácsolhatva — emeledik igénytelen szózatom. Midőn azonban e' végett, épen szak-társulati koszorú előtt szólok, feleslegnek vélném erdődi zsinatunknak minél egyszerűbb vázlatánál többre terjeszkedni. Erdőd, mostani parányisága daczára, — mert csak fiók-egyház, — egykor nagyszerű tényezője volt a' protestáns vallás honunkba-jöttének, terjedésének s megalapulásának. Mert itt rengett bölcsője amaz egyszerű családból, itteni kerekgyártó atyától származott 's majd esztergomi érsekségre magasbult erdődi Bakacs Tamás bibornoknak, ki 1512-b. a1

római pápaság elnyerhetésében vetélytársa vala X. Leónak, 's ugyanattól honunkba bűnbocsátó leveleket hoza, minek keserű gyümölcse, egyik indoka lett a'megtisztult vallás magyar őseink közt olly korán lábra-keltének. Minő sors játéka, épen ott kezdeni zsinatilag meggyökerezni a' javított hittannak, hol a'régi vallás-tan illy tekintélyes hőse született, ki olly ellen-iránylag müködék! — Továbbá Erdőd várában székeltek egykor ama fő-nemes és vallásosságban is fő Drágfiak, hatályos és hü ápolói a' tisztult vallást-terjesztő hittudósoknak. A' honnan Erdőd vala azon tüzpont, honnan áradtak szét a' tisztult-tan sugárai egész vidékünkre, söt Magyarhonunk messzibb tájaira is. — Ezen vallásos-lelkületű úri családnak egy hős tagját ragadá el ama gyász-nap, melly 1526-ban vérpirosán alkonyodott le Mohács és a' magyar felett! — Ez erdődi várnak következő ura, dicsŐ-nevü Drágfy Gáspár, 1845-ben az ottan ősei által építtetett pompás szentegyházat Jelvéthitvalláson levőknek adta át, melly birtokukban is maradt szinte két századig, sok viharzatok közben, mígnem gr. Károlyi Sándor által megfosztattak attól 1736-ban. — Ugyanitt, ugyanazon örök-emlékezetű Drágfy Gáspár ugyancsak 1545-ben, tisztult vallásunk szent ügyében szükségessé-vált egyházi zsinatot, — legelsőt a' Magyar honban, — vala tartandó, de ez év küszöbéni kora elhunyta miatt, csak hozzá, dicső férjhez méltó dicső özvegye, Somlyai Báthori Annának maradt ezt teljesíthetni örökségül, dicsőségül. Meg is tartalék 1545-diki september 20-dik napján az erdődi zsinat, — jelenlevén különböző vármegyékből összegyűlt 29 prédikátorok, kiknek neveiket is fölemlítni tartozunk ma. Voltak tehát ezek: Kopácsi István erdődi pred. mint zsinati elnök, Székely Bálás, Kalocsai János* Tordai Demeter óvári pred., Batizi András azelőtt erdődi, ekkor tokaji pr., Börvei Bernát, Thúri Jak., Váczi György, Babcsai István, Gyulai Miklós* Bácsmérei János, Ilosvai Bálás, Ecsedi János, Czeglédi Ambrus, Batizi Domokos, Felnémeti Máté, Csehi Mihály, Berkeszi Kelemen, Dévai Miklós, Huszti Tamás m. szigethi pred., Egri Péter, Dési Márton, Szakaszi János, Mohi Ferencz, Debreczeni Mihály, Miskolczi János, Kaszoni János, Szalai Domokos, és Batizi Lörincz. — Oh, ti elhunyt tiszteletes ős atyák! maradjon áldásban, maradjon fen mindenha nevetek *s ernyedetlen emlékezetetek I Czélzata ez erdődi zsinatnak volt, miután mind az evangelika ekklézsiáknak, mind a' lelkitanítóknak száma szépen megszaporodott, arról gondoskodni, hogy az evangyéliomi tudomány rövid summába szedessék, melly aztán zsinórmértékül szolgáljon az ekklézsiáknak. Azt az időt tehát, mellyben a' magyarországi evang. ekklézsiák a' római ekklézsiától megkülönböztetett társaságot kezdtek formálni, itten kell kezdeni, így ir a' szint olly nagy historikus, mint nagy theologus Buday Ésaiás. Nem is lehetne hát hálátlanság bűne nélkül feledni az erdődi zsinatot, protestantismus jótékonyságát élvező magyar kebelnek ! Munkálata e' zsinatnak következő 12 czikkelybe foglaltatott: 1. Szentháromságról. 2. Istennek fiáról, egyetlen közbenjárónkról. — 3. Bűnös embernek Isten előtti megigazulásáról. — 4. Mi és millyen az igazulást-szerzö hit ? — 5. Jó cselekedetek miként és miért teendők ? — 6. Két sakramentom: keresztség és úri vacsora, azoknak kiszolgáltatása és hatásai. — 7. Megholt szentekről, kik tisztelendök jó tetteik követése, nem pedig segítségül-hivás által. — 8. Keresztyén szabadság fokozatai. — 9. Hármas gyónásról, és miért meghagyandó a' fülgyónás az ekklézsiában? 1) Tudományért. 2) Vigasztalásért. 3)Fölmentetésért. — 10. Az egyház fejéről, melly a' Krisztus, és az egyházbani illedelmes rend megtartásáról. — 11. Miért távoztunk el a'püspökök rendsoros utódosságától ? — 12. Berekesztetnek a* czikkelyek illy módon: ,,a' többi hit-czikkelyekre nézve megegyezünk az ágostai vallástétellel, melly V-dik Károly császárnak beadatott." Szelleme végre ez erdődi zsinatnak, az addig inkább divatozott lutheri tantól a' helyesbnek ismert kálvini tanrai szende átalakulás, ugy azonban, hogy e' zsinat tagjai, az ö lutheránus atyjokfiait megbecsülték, 's a' közöttök levő különbséget még akkor ollyannak nem tartották, mellyért egymástól el kellene szakadniok. Vajha a'keserű meghasonlás *s épen szakadás későbbi évek során se születék vala meg! és ha csakugyan meg kellett