Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-11-23 / 47. szám

születnie : vajha legalább közelgene, a' minden jobb-keblüek jámbor ohajtatának okszerűen valaha csakugyan kellető beteljesülendése, az unió! Midőn ekként fölmutatám, erdödi zsinat emlékeül, annak egyszerű rövid vázlatát: édesdeden ©sik múlttal egybefüznöm a*jelent. Ez előtt három századdal főfőtekintélyü földesúr vezérlé 's ápolá kegyesen szent vallásunk ügyét e* vidéken, és ma, három század múlva,egész Magyarhonunkra nézve működik ország-nagyainknak törvényhozólag is dicső lelkülete. Ma vevénk ünnepélyesen, az annyi viszályt kiegyenlítő, annyi lelket megnyugtató, 's lelkiösmeret szabadságának tért-táró új törvényczikket a' vallás tárgyában, 1844-diki országgyűlésről , dicső uralkodónk amaz eleve kitűzött fejdelmi jelszavának: „recta tueri!" mintegy beváltásául, a' kedves igének megtestesülteül. — Nincs egyéb hátra, mint, főleg nekünk papokul, hála-fohászt emelnünk Istenünkhöz, kinek kezében van a' királyok és hatalmasok szíve; — esdenünk egyszersmind vallás-szabadalmunk mindenhai üdvös virágzataért, — és ernyedetlen buzgalommal működnünk az úr szőlejében, lelkesítöleg lebegvén felettünk ez erdőd-zsinati ősatyák árnyék-Ielkeik! És ezzel berekeszthetém vala erdödi zsinat három-százados emlékeül fölemelt gyönge szózatomat, alig igényelhetöt avvagy csak annyi nyomot is maga után, mint az elhangzó zene, melly után néhány perczig tartó báj-andalgás mereng keblünkben. De nem! — oh, hadd ne lelegyen ez, n. t. gyűlés l nyom nélkül elhaldokló emlék, söt ennek további éltetéseért, szabadjon indítványnyal lépnem föl. — Ha hároftt század óta porhanyuló tiszteletes ősatyáinknak, az erdödi zsinat néhai szellem-dús tagjainak névsorát tudhatjuk : hadd tudják későbbi ivadékaink is , e* mostani három-százados emlék tevőinek öröklendö neveit. Amazoknak vallás-szellemi működésért áll örök-emlékök. Mi ugyanazon megtisztult vallás jelen papjai e' n. bányai e.h.megyében, ma alig bírnánk vallás-szellemi működésünknek egyéb tanú-jelét mutatni föl, mint néhány év óta keletkezett, 's parányi erőnk miatt csak gyéren gyarapúlható egyházmegyei könyvtárunkat 's papi gyámintézetünket, — ez utóbbikat jelenalkalmilag iskola-tanitóink bekarolására is kiterjesztendöt. Szabad legyen e' két tárgyra vonatkozólag, papi szerénységünknek, melly ezek iránt eddigelé soha köz-helyen esdő szót nem emelt, — sorompóit kissé áthágva, nekem társaim nevökben, e'két említettem czélszerü végre, t. i. e.h.megyei könyvtárunknak és gyámintézetünknek , erdödi zsinat emlékeül levéltárunkban őrzendő alá- irási ív szerinti fölsegélésére kérnem fel, mind e.h.megyénkbeli minden buzgó egyházainkat, mind a' mélt. ós tek. világi rendet, az agykor olly vallásos-buzgalmu erdödi Drágfy Gáspár és Báthori Anna szellemileg és anyagilag méltó örököseit, mind végre e' kettős ügyünkre eddig is szinte anyagi erejök felett áldozó paptársaimat, 's ezentúl általunk gyámtársakul tekintendő iskolatanítóinkat. — Igen is! szabad legyen mindnyájokat felhínom az erdödi zsinat háromszázados emlékének tettleg örökítendésére l Melegh. Szent-lant. XlX-dik Zsoltár. Az egek hirdetik, Nyilván jelentgetik Az Urnák csudáit; Az ég mennyegzeti Szét-tündökölteti Kezének munkáit. A1

napok napoknak Tanulságot szólnak Urunk bölcseségéről; Egy éj más éjjelnek Beszél az Istennek Örök-dicsőségéről. Nincs olly föld 's tartomány, Holott e' tudomány Nem szólna népeknek; Mert ég harsogtatja, Föld visíhangoztatja Beszédit ezeknek; Szózatuk átmégyen A* végtelenségen, Túl járásán a' napnak, — Hol a' nagy mindenség* Határi, — a' tér 's vég, — Öröklétbe szakadnak. Az Isten törvénye Boldogság ösvénye, Éltet sok lelkeket; Bizonyságtétele Igaz, 's bölcseségre Tanít kisdedeket; Szentek mondásai, Parancsolatai Szíveket vigasztalnak; Minden ö beszédi Életnek igéi, ^S elmét világositoak. Az Isten'' félelme Hívőknek védelme, - gg Békeséggel kinál; Igaz ítélete Mindennek felette, És örökre megáll. Aranynál, ezüstnél Becsesb, drágakőnél Szokszorta kellemesebb, kegyelmessége Lelkek idvessége, *S a' méznél is édesebb. A' ki szolgál neked, Uram! tanúi tőled Sok jó tanulságot; És azt ha megtartja, Jóra fordúl dolga, Mert nyer boldogságot, — 47*