Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-02-09 / 6. szám

és erősítve életét, hasznossá , díszessé és boldoggá is teszi azt, munkája bekövetkezendő gyümölcsei által önmagára és embertársaira nézve. Az ekézés és buzahintés gyümölcse, a' kenyér, melly testünket táplálja; a' tanulás és tudomány szerzés gyümölcse, az igazság megismerése , és lelkünk kenyere — tudomány. Legjobb barát a' munka, legéltetöbb anya a' szorgalom , legbiztosabb erkölcsvéd a" foglalatosság. Sokszor tanításimon, a' midőn növendékim hüvolta érzékenyebben hatja meg szivemet, a' midőn méhekként ragaszkodnak hozzám és nekem olly nehezen esik őket elbocsátanom, elbocsátanom széllyel az életbe, a' hol a' vétek már meszsziröl kitárja karjait előttök: azzal vigasztalom magamat: Menjetek, fiaim! én munkára szoktattalak , szorgalomra serkentelek most, és munkát adok nektek az útra is, Isten veletek! — És ím, még soha sem tapasztaltam, hogy szorgalmas tanítványom, csak valaha is, romlottabban, — ellenben mindig, hogy javultabban tére ismét hozzám, a' hol ismét munkára fogám. Minő? mennyi? és miként végzendő a' tanuló munkája , és millyen legyen körülötte szorgalma? annak leírásába bebocsátkoznom, nem ide való. Nekem czélom nem vala egyéb, mint az igaz tanuló-növendék képének lefestésében, az említett két föerényt jellemezni és hatályukat feltüntetni. — Én egyébiránt, tisztán meg vagyok győződve arról, miszerint, ha tanodáink növendékei, itt és ott és mindenütt, és épen ugy a' szülei házaknál is, több engedelmességre szoktattatnának és kitartóbb szorgalomra serkentetnének: tanodáink önmagokra nézve, mindenütt épebbek és virulóbbak volnának, mentebbek erkölcsi bűnöktől és szellemi maszlagoktól, hazánkra nézve pedig, áldást terjesztőbb forrásai a' szellemi újjászületésnek. Munkás ész és munkás kéz, teszi már magában Virágzóvá a' hont, egy akarat szerint, szorgalmasan munkáló ész és kezek pedig, általában, mint a* kis hazát — t.i. az iskolát, ugy a' nagy polgári hont is a' boldoglét hónává varázsolhatják ! Rajta tehát, tanítványim! tanodánk felvirágoztatására most, és majdan honunk javára! — Legyetek rajzomnak a'jó és igaz tanuló-növendékről le vettnek eredetije ! Engedelmes növendékek, hogy egykoron a szabadságra megérve, azt jutalmul vegyétek; szorgalmas munkások, hogy egykoron bő termést arathassatok, olly és még bővebb mértékben az egész ifjú tanulási korról, a' minő mértékben mi most, egy félévi feladatunk bevégeztének termését szívesen kitártuk. — Csak Isten legyen velünk mindig és ösztönözze kebleinket és derítse elménket és áldja munkánkat! ö segítend és nem hagyand el soha, csak mi akarjunk komolyan segíteni magunkon, csak mi ne hagyjuk el magunkat!'1

— I r « d a I o ni. Görög Olvasó-könyv, nyelvtani jegyzetekkel és görög-magyar szótárral Gedike Fr. után Függelékül hozzá-adatva Plutos, színmű Aristophanestől.— Magyar tanuló ifjúság számára kidolgozta Papp György. Pesten, Kilián Gy. tulajdona 1844. 281 l ára 50 kr.p. p. (?) Míg a' class. nyelvek tanításában el nem lesz ismerve azon elv : A' nyelvet adjuk előbb, aztán a' nyelvtant; míg iskoláink a" régi jó szokásnál maradnak 's hol hosszabb s füstbe-menő, hol rövidebb 's kiszámolt elmélet után a' gyakorlati térre viszik a' nyelvek tanulását: alig nevezhetni könyvet, melly a' görög beszéd, a' görög irók munkáinak könnyű módoni megértése- 's megkedveltetésére biztosabban vezetne az ismeretes Gedike görög olvasó-könyvénél. Kínálkozik ez nemcsak kedves, érdekes "s tanulságos tartalommal: de — kis mértékben — hü mintája is egyszersmind annak, mit 's minőt teremtett légyen görög ész és szellem, és — mi elemi könyvben a' legfőbb — előbb adja a' könnyűt és lépcsőnként megy át a' nehezebbre; szóval: nemcsak dolog- 's tárgyismeret, de józan tanmód elvei látszanak e' szerkezeten, a' szövegen. Azonban nem lehet itt czélunk dicsérni e' különben is, hazánkban ismeretes 's méltányolt könyvet; iskoláink régen bevették azt, hol a'német nyelv ismerete megengedte ; — csak ezen új alakjában, mellyben magyar-ajku — és igy, mai nap hazánkban minden íawM/ó-ifjúnak szolgálatot tehet, a' kidolgozó úr magyar jegyzetei- és magyar szótári értelmezésével, mutatjuk azt be a' t. közönségnek. — Mi a' jegyzeteket illeti, ugy mint Gedikénél, a' szöveg alá tetettek; többnyire kissé terjedelmesebbek Gedikeéinél, összesen véve "s soraikat lapokra 's ezeket ívekre reducalva tehetnek vagy harmadfél ívet. E' jegyzetek részint a nyelv 's szöveg bonyolultabb nehézségeit fejtik meg; részint utalások a' nyelvtanra — Tatay Nyt. — és szószerint kitett szabályok; végre tárgy- 's dologmagyarázatok, a1

hol is két-három figyelmeztetés a tanítóhoz találtatik. Az elsők alatt értjük azokat, mellyekben ki vannak téve: a1

nehezebb formák törzsei p. o. 2. lap 3' éo ó&t] jegyzet 3* 'stb. 'stb 5 kifejtetik bennök az összevont beszéd p. o. 1. lap 4' ráltid-r] összh ta «/L//i9v/; 13. 1. 19: záxuvi>), összh. xal ixelvor, meg helyre pótoltatik a" kihagyott szó, p.o. 27 l.cpwxúov o rov rpúy.ov,jegyz. t. i. vióq, 'stb., 'stb. Hogy ezek igen helyén vannak és a' nyelv megértésére szükségesek; hogy illyenek, mivel az eltérő beszédet mintegy igazra (alapjára) térítik és rendesítik, állítassanak a' tanuló szeme eleibe: nemcsak megengedheti, de kívánhatja is a' tanító ; mert — a' szó értelmezése tanuló részéről csak igy tétetik lehetségessé. Azért, vegye hát köszönetünket ebbeli fáradságaért a' kidolgozó úr! — De, mi a' többi jegyzete-6*