Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-12-28 / 52. szám

gítheti már, mivel azok forrása fogyni, söt egészen kiapadni látszik és ki is apadhatand, még mielőtt más, egyházunkat fentartható és gyarapítható anyagi módokról és forrásokról gondoskodandottunk i tehát a' különnemű kéregetések szabadon-hagyása és semminemű gátlása mellett, egyedül azt óhajtja a' gyámintézet, hogy legyen egy közpénztár is, egy közforrás, a' mellynek megtöltésére minden egyen gyülekezetek járuljanak, belőle a' legkiáltóbb egyházi és iskolai szükségek fedeztetendvén , szegény gyülekezetek gyámolíltatandván, űj keletkezők segíttetendvén, 's általában, mind beszedés, mind kiosztás rendezettebb és fogyaték nélküli módon és uton eszközöltetendvén; 's o* közforrásnak nem volna szabad kiapadnia sohasem, 'sa't. — Ez és ehez hasonló védokok mondattak el böviben a' gy.-intézet védekezésére azon gyanú ellen , mintha a' supplicatiokat egyenesen eltörölni akarná vagy eltörölni csak merné is. Az alapszabályokon azonban e' pontra nézve — a' melly úgyis csak a' bevezetésben van, ezúttal változás nem történt; mert nem is tönténhetik mindaddig, míglen — netalán már a'jövő évre— gy.int. képviseleti gyűlés fogna tartatni, mellynek tisztében áiJ, a'föczél szem előtt tartása mellett, bárminemű változtatásokat 's módosításokat az alapszabályok szerkezetén véghezvinni; egyébiránt az alapszabályok eddigelé úgyis csak ideiglenesek levén, ennél fogva a1

nehézségek önkényt megszűnhetnek. Csilapulván az e' tárgy-feletti vitatkozás , kövelkezék még Fuchs Rudolph úr gyámintézeti pénztárnok részéről , a' középponti pénztár állapotának kimutatása, a' melly, némelly eddigelé elkerülhetlen költségek lehúzásával (kivált az alapszabályoknak három nyelveni kinyomatására) — 260 pft. 's 30 krt tön. — Végül, elnöklő püspök úr, még egyszer felfogván az intézet alapeszméjét, ékes és elragadó klassikai szónoklatban köté ezt a' jelenvolt, kivált egyházi férfiak szivére, 's tölök e' tekintetben legtöbbet várván, őket jelelvén azokul, kik protest. egyházunk jelenében, jövőjét ringassák már, kik a' még most csekély gyámintézetet is óriási előmenetelre siettethetik, csak igazán akarjanak, csak igazán és vallásbuzgóan lelkesüljenek az ügy, mint saját ügyök 's mint közügyünk iránt. — 'S ezzel minden egyes tagnak a' három-nyelvü alapszabályok adatván át olly reménynyel, hogy azok helyeit a' jövő évre — ha lehet ugyanannyi gyülekezeti egyesületeket , vagy legalább ugyanannyi buzgóan pártoló tagokat szerezve, mutasson be, — eloszlott az ez évi gy.-int. közgyűlés. — — r. Irodalom: Egyházi Beszédek II. kötele, — kiadja Török Pál. (Bírálat-folytatás.) IX. Baksay Dániel nádudvari papnak négy munkája van a' könyvben, 9. 28. 46. 50. sz. alalt. — Baksay egy azon ifjak közöl, kik nem rég az elnémult debreczeni Lant húrjait bájosan pcnditék meg. Kinek muzája már ott Urániával lebegett ég felé, bíráló örömmel találkozik vele az egyházi szónoklat komolyabb mezején, és tiszta szívből üdvözli a' sok-eredetiségü szónokot; 's ha bírálatában szárazabb és kopárabb lesz, mint maga ohajtná: bocsásson meg a' virágait már elhullatott bírálónak! 9) Húsvéti elmélkedés. Mát. 28. 1 — 7. A' szombat végén mikor viradna 'sa't. A' feltámadás hite a' gondolkodó észből merített okok által bebizonyítva. Ünnepi elmélkedésének tárgyai, a' felosztás szavai szerint: a' feltámadott Jézus megürült sirjából felvirágzott hit és remények. — Sokan ollyan-formán járnak munkájuk homlokiratával , mint a' név elébe raggatott czímekkel; az alany, vagy a' subjeclum nem felel meg a' sok, nagyságos és méltóságos praemissának; itt is várnók, hogy a' munka megfeleljen a' névnek, mire keresztelve volt a' felosztásban: de bíráló nem ismert rá, 's ha igaz nevén kívánná nevezni bíráló, így czímezné; A' kétkedés, remény és hit szavai a' feltámadott Jézus megürült sirja fölött. Három erősség van felhozva a' feltámadás mellett az okosságból. Elsőt hirdeti a' természet, másodikat földi tökéletlen, befejezetlen létünk, harmadikat a' szeretet boldogító lángjai, mellyek zálog képében lobognak keblünkben, a' halhatlanság mellett; mindezek alatt, mint mennyei hiteles pecsét, Jézusunk nyilt sírja. Itt is látható a' fokozatos emelkedés, de nem olly tisztán és hézagosan, mint Révész tanításában ; mert itt egy felosztásban mind a' három fokot egy lépéssel hágatja meg velünk szerző, 's a' három együtt nem olly tömött, mint Révésznél a' három egymásután. Végül egy kérdés — melly bár alkotó része a' munkának — még sincs említve a' felosztásban: Mit tesz ez, hogy ott éltünk örökkévalóságba nyúlik be? Az illyen á propos-knak, átgondolt munkákban helyök nincs, még episod gyanánt sem helyeselhetők, — a* mennyiben a' halgatók gondolat-menetelén egészen egyet fordítnak, 's a' helyett, hogy részévé olvadnának az egésznek, mint curiosumok sarkallanak ki a' munkából, 's annak egészségét igenigen bántják. Más kifogása nincs bírálónak a1 különben nagyon jeles munka ellen. 28) Mát. 5. 8. Boldogok, kiknek szívok tiszta; mert ők az Istent meglátják. A' tiszta-szivük boldogságáról tanít. — Felosztás: 1) Miben áll a' szív tisztasága ? 2) Mit teszen ez, hogy a* tiszta-szivük meglátják az Istent? — Az ó-szövetségi könyvekben, az egész belső-ember vagy az ember belvilága szivnek — leb — neveztetik. E' szót és az alája-eső fogalmakat jellemmé, kedélylyé, hajlammá, szellemmé, erkölcscsó 'stb. bonczolta el a' későbbi embertan: de sz. megmarad szorosan a1

tág-érlelmü nevezet mellett, 's a*