Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-12-21 / 51. szám

végmegállapodás, — elébb csak kerületünkszerte köröztetni, azután pedig egyházmegyénk többi lel­készeivel is közöltetni határoztatolt, jövő tavaszi hason-irányu tanakodásunk helyéül Vanyarez tű­zetvén. Áldás és eredménydús jövendő eT kez­deménynek ! KutnaiZelenka Dániel. vanyarczi evang. pap. Pápnn a' tamiloknak Icczkékrull elíllíá*a. Pápa télelő 8-ik. A' dunántúli fő­tiszt. superintendentiának még Pápán létező főis­kolájában lanuló egyéneknek leczkére járhatási szabadságuk (egy ötödét kivéve az ifjaknak^ télelő 8-án szűnt meg; melly szabadsággali nem élhetésnek főtényezöje volt a' legközelebb R.­Komáromban tartatott egyházkerületi ülésnek azon szönyegre-emelt indítványa, hogy ha valaki át­haladt iskolai évéről adóját le nem teszi, — pá­lyája további folytatásában gátoltassék meg. Ezen indítvány végzéssé, 's a' végzés, az emiitett na­pon, gyakorlattá is lön. Eme kis változás a' tanulási pályán, melly nem kis szorgalommal kezdetett meg, minden szegényebb tanulókra nézve a'leg­nagyobb kárt 's legveszedelmesb bevágást tette. Ne gondolja a* tisztelt olvasó, hogy azon végzés, melly jelenleg többünk keblében elkese­rültséget támasztott, csupán a1 ránk kivetett, *s többet, mint kellene, követelt adónak lefizetése idézte volna elő. Koránt sem, hanem az a' mind­egyikünk előtt általán*3 kérdés, hogy : Ha vala­mellyik egyéne a1 hazának tartozik, tehát azon­nal számüzendö-e honunkból 's eltaszílandó-e a' polgári társaságtól? Kirekesszük ifjainkat az in­tézetekből, elriaszszuk a' jónak megközelítésé­től, hogy vágyuk szerint a' szellemi erő virá­goztatásához ne közelíthessenek? és a* szegény­születésü ne is művelődhessék? csak nagyobb­születésüeknek szellemi tehetségűk fejlesztessék? De azt kérdem, olvasók! hányan mondhatjátok ma­gatokat ollyanoknak, kik a' „senkinek nem tarto­zom" szót magatokra alkalmazhatnátok? Azonban fogunk mi adózni, igen is, habár nem mindjárt a1 végrehajtó parancs felolvasására is: csak mó­dot nyerjünk, magunkat művelni 's ez által képe­sekké tétessünk valamicskét megérdemleni 's szerzeni, miből adózhassunk! M a 1 o m s o k i. Némct-szcnt-miSiályi ugy. Miután ezen Lap 44-dik számában N.-Sz.-Mihályoni hi­vatalos eljárásom a* tisztelt olvasó-közönség elébe terjeszteték : szükségesnek tartom az iránt ma­gam is nyilatkozni. Csak hamar a* veszprémi közgyűlés után tudtomra adatolt a* nevezett gyülekezet részé­ről, annak egyik gondnoka által, hogy a* vesz­prémi gyűlésnek öt illető határozatának eleget telt, mire nézve azt kívánja, hogy a1 pap-válasz­tás minél-elébb véghez-menjen; 's midőn az em lített gondnokot arra figyelmeztettem, hogy a* kijelelési írat még nem jött kezemhez: arra szóí­líltattam fel, hogy azt minél-elébb kieszközleni törekedjem. Ebbeli kérésemet főtiszt, superinten­dens urunkhoz intézendő, megelöztettem ö nagy­sága által, *s e1 szerint minden akadály el levén hárítva, haladék nélkül a1 gyülekezet kebelében megjelentem. Itt, a' szükségeseknek elöre-bocsá­tása után, a* gyülekezetet a' választásra felhíván, meglepettem egy jelenvolt érdemes urnák ab­beli nyilatkozata által, miszerint többen elölte azt jelentették ki, hogy semmi kijelelést elfogadni nem akarnak, — mire nézve fel szólittotta őket, hogy adják elő maguk vele-közlött nézeteiket. Meglepettem, mondom, ezáltal; mert az imént előadottak szerint, csak kevés napokkal azelőtt magam szólíltatván fel a1 gyülekezet nevében arra, hogy a' kijelelést kieszközleni törekedjem, 's azon kivül is a' gyülekezetnek a' veszprémi gyűlésen jelen-volt követei az ott hozott 's nekik kihirdetett végzést minden tiltakozás nélkül elfo­gadván, illyen jelenetre elkészülve nem lehettem. Részemről azt jelentettem ki, hogy hatalmában áll ugyan a' gyülekezetnek, ezen tágy iránt ugy nyi­latkozni, a' mint azt czélszerünek tartandja: hogy azonban engemet azon esetben, ha főtiszt, su­perintendens úr ő nagyságától kiadott kijelelés­nek ellene-mondana, azon kénytelenségbe fogna ejteni, miszerint el kellene távoznom, a' nélkül, hogy a' választásban részt-vehetnék; mert jelen­létemnek épen az levén föczélja, hogy a'jó renden általokejtetlsérelemhelyre hozassék,eztnczélilIy körülmények között tökéletesen el fogna tévesz­telni. Használtam ezen alkalmat arra is, miszerint a' jelenlevőket némileg felvilágosítsam az iránt, minő értelemben vétetik nálunk a1 kijelelési jog-'s mi okból tartják annak további fenmaradását üd­vösnek azok, kik mellelte buzognak ? de ebbeli okoskodásimnak az göidíltetvén elébe, hogy mi­után a' veszprémi gyűlésre beadóit és annyi alá­írásokkal ellátott folyamodványnak aláírása által a* kijelelés ellen nyilatkoztak volna, következet­lenség vádja nélkül nem nyilatkozhatnának most mellette: nem akartam az előttünk fekvő ügyet egé­szen olly térre álvitelni, mellyen annak elintézése nehezíttetnék, 's melly még is megbízásom körén egészen kivül feküdnék. Mire nézve azt jelentet­tem ki, hogy a' kijelési kérdésnek általános vita­tásával , mellyre úgyis csak mellékesen térhet­tünk át, felhagyván, — egyedül a' szőnyegen­forgó tárgyra kívánok szorítkozni, 's ennek követ­keztében csak azon egy kérdésre kívánok választ: Vájjon akarják-e a* véghez-viendö választást f t. superintendens úr által kiadott kijelelés alap­ján véghez-vinni, vagy sem ? Miután erre igen-Jog válaszoltak, nem láttam okát, miért ezen nyi­latkozatot a' szőnyegen levő tárgyra nézve ki­' elégitönek ne tartsam. Wohlmuth Leopold.

Next

/
Oldalképek
Tartalom