Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-12-21 / 51. szám
többi köveit. 1835-dik évben, maj. 29-ik napján 10 és 11 óra között dél elölt, miután az istenitiszteletre rendelt helyen elvégezte volna ezen gyászos nap emlékezetére tartott és ezután is mindenkor tartandó poenitentialis imádságát : könyes szemekkel közelített az új templomnak megásott fundamentoma felé az egész gyülekezet, mellybe a' lelkipásztor az elöjárókkal lemenvén, rövid beszéd után, a' sz. háromság Isten nevében az első követ le is tette. Az ekképen letett szegelet-kö felett kecsegtető remények közt megállapodott nép, szíve könnyebbülése 's felvidulása jeléül, és minden nagyai és főemberei iránt, háladatossága zálogául, a' kiknek t.i.védelmök és vezérlősök alatt ez idő szerint is vallásbeli szép szabadságával él, háromszori igen élénk „Éljen" kiáltással, tette hódolatát; most pedig, mintegy kincset, kész azoknak neveiket temploma alapkövéhez letenni. Mikor ezek történtek, kik voltanak hazánk felséges királya, fenséges nádora, a' dunamelléki egyházkerület, a' kecskeméti egyházmegye 's a' város 's egyház tisztviselői 's elöljárói: azoknak neveik itt következnek, mellyeknek jegyzéke a1 történet-rajzhoz csatolva szinte az alapkőhöz tétetett. N. Szabó Károly, czeglédi reform, lelkész. Belföldi közlemények: Egyházugyeléváltoztatás VanyarczGn. Tek. cserneki Dcssewffy Jób tábl. úr, ki a' vanyarczi evang. egyház ügyeit 12 év óta kitünö buzgósággal egyházügyelökép vezelte, 's ez idő alatt, az egyházi könyvek tanúsítása szerint, érdemkoszorújába számos, tartós-illatu nefelejtset fűzött, e' hivataláról leköszönvén: a' gyülekezet, — a' közönségesen ismert kegyességü Dessew/fy-csa\ádnak a' vanyarczi egyh. körében szerzett, közel félszázados, bokros érdemeit hálásan méltányolva, — méltó utódjául helybeli lakos tek. Dessewjfy OUo tábl. urat, Nógrád-megye kitünő-jelességü főjegyzőjét, közakarattal választotta , 's folyó hó 7-kén e' nem fényes ugyan, de mégis hálás bizalom-adta tisztébe be is iktatta. Az égnek sikerdús áldása tetézze egyházügyelöi pályáját! Kutnai Zelenka Dániel. Gyulán S§kor a- és gyám-intézetalapítváviy. Hogy korunkban is munkálkodik a' vallásosságnak emberiséget boldogító szelleme, 's ezen ég szülötte ma is megtermi tisztelői szivében az emberiség legdrágább gyöngyét, az erényt: erre egy szép példát mutatok föl a' t. cz. olvasó-közönségnek. Nov. 20-kán tétettek el örök nyugalomra a' helv. hitvallásuak temetőjében, egy közel 80 éves, Molnár Sára nevü, vallásosan erényes agg hajadonnak sorvadt tetemei, könyezvén feletlök, szülék 's rokonok helyeit, egy, a' boldogult halálában mélyen résztvevő, úri-család. A* ritka vallásos-buzgóságu és kegyességü t. Tormássycsalád ez, melly a" boldogult sírja fölé gyász kupresztüllele. Az idvezült származása helye Körös-Tarcsa, honnan még ifjúi éveiben elkerülvén, mint ügyes főzönö szolgált több úri-családnál. Végre, gy öngesége miatt, szolgálatáról kénytet vén lemondani, a' fentisztelt Tormássy-csalód különös ápolása és gondviselése alatt, mellynek tagjaihoz ritka hűséggel és ragaszkodással volt mind 27 évi nálok szolgálata alatt, mind azon kivül. Halála előtt, közel kétezer váltó forintra menő, 's saját keresményével szerzett vagyonáról végrendeletet tevén, abban a* helybeli helv. hitv. iskolákról is megemlékezett. Ugyanis iskoláinkat ezer váltó forintot meghaladó alapítványi öszvegben részeltette, olly móddal: hogy a' presbyterium kezelése alatt kamatozásra kiadatván, as évenként bejövendő kamatokból iskolai könyvek, föld-abroszok vétessenek és kitűnőbb szorgalmú tanulók megjutalmaztassanak. Ugyan a' végrendelet szerint, a* boldogult, háladatossága jeléül, tek. Tormássy Lajos főorvos és tek. Báthori Juliánná aszony négy erénydús gyermekeit is fejenként száz és igy mindössze négyszáz váltó forintban részesítvén: a'nemes-szívü gyermekek ezen járandóságból egyházunkban, az elaggott tanítók részére gyámintézetet alapítottak, az általok meghatározandó feltételek mellett,— mint ezt ősz lelkészünk t. Ecsedy Gábor úr elnöklete alatt tartott egyházi gyűlésünkben, az egyház és iskola javát minden áron előmozdítani törekvő t. Tormássy János úr, többi testvérei nevében, nyilvánítá is. Mind a* kétrendbeli alapítvány — a' boldogult emlékezete fen-maradásaért — „Molnár Sára-alapítvány" czimet fog viselni. — Áldás és béke lengjen a' boldogult sirja fölött! Hála 's szíves köszönet a' nemes-szívü gyermekeknek, erényes lettökért, kik a' nevelés körül fáradozók oltárára illy becses áldozatot tettek le! Adja az ég, hogy, egyházunk és iskoláink javára, sokáig virágozzék becses életök! Az egyházi gyűlés határozatából közli Körösi János. Paptanakodás Gután. Nem lesz talán egészen érdektelen a' t.cz. olvasó-közönségnek értesülni, mikép mi nógrád evang. esperes megyei, Ipolyonlúli lelkészek, számra tízen, mult sept. hó 25-kén Gutára, részletes paptanakodás tartása végeit, gyülénk: hol is a' nyájas házi úr, nt. Gedulyi Bogyoszló alesperes díszes elnöklete alatt, leginkább a* mult hongyülésen alkotott vallásbeli törvényezikk vegyes-házasságokat és áttéréseket szabályozó §ainak egyházainkszerte mikénti alkalmaztatásáról, 's illetőleg egyenszerü végrehajtatásáról közel öt óráig vitalkozánk. A* tollvitellel alulírott megbízatván, kölcsönös eszmecseréink eredménye, a' jegyzőkönyvhe foglalt