Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-12-21 / 51. szám

többi köveit. 1835-dik évben, maj. 29-ik napján 10 és 11 óra között dél elölt, miután az isteni­tiszteletre rendelt helyen elvégezte volna ezen gyászos nap emlékezetére tartott és ezután is mindenkor tartandó poenitentialis imádságát : könyes szemekkel közelített az új templomnak megásott fundamentoma felé az egész gyülekezet, mellybe a' lelkipásztor az elöjárókkal lemenvén, rövid beszéd után, a' sz. háromság Isten nevében az első követ le is tette. Az ekképen letett sze­gelet-kö felett kecsegtető remények közt meg­állapodott nép, szíve könnyebbülése 's felvidulása jeléül, és minden nagyai és főemberei iránt, hála­datossága zálogául, a' kiknek t.i.védelmök és ve­zérlősök alatt ez idő szerint is vallásbeli szép szabadságával él, háromszori igen élénk „Éljen" kiáltással, tette hódolatát; most pedig, mintegy kincset, kész azoknak neveiket temploma alapkö­véhez letenni. Mikor ezek történtek, kik voltanak hazánk felséges királya, fenséges nádora, a' dunamelléki egyházkerület, a' kecskeméti egyházmegye 's a' város 's egyház tisztviselői 's elöljárói: azoknak neveik itt következnek, mellyeknek jegyzéke a1 történet-rajzhoz csatolva szinte az alapkőhöz té­tetett. N. Szabó Károly, czeglédi reform, lelkész. Belföldi közlemények: Egyházugyeléváltoztatás Va­nyarczGn. Tek. cserneki Dcssewffy Jób tábl. úr, ki a' vanyarczi evang. egyház ügyeit 12 év óta kitünö buzgósággal egyházügyelökép vezelte, 's ez idő alatt, az egyházi könyvek tanúsítása szerint, érdemkoszorújába számos, tartós-illatu nefelejtset fűzött, e' hivataláról leköszönvén: a' gyülekezet, — a' közönségesen ismert kegyes­ségü Dessew/fy-csa\ádnak a' vanyarczi egyh. kö­rében szerzett, közel félszázados, bokros érde­meit hálásan méltányolva, — méltó utódjául helybeli lakos tek. Dessewjfy OUo tábl. urat, Nógrád-megye kitünő-jelességü főjegyzőjét, köz­akarattal választotta , 's folyó hó 7-kén e' nem fényes ugyan, de mégis hálás bizalom-adta tisz­tébe be is iktatta. Az égnek sikerdús áldása te­tézze egyházügyelöi pályáját! Kutnai Zelenka Dániel. Gyulán S§kor a- és gyám-intézet­alapítváviy. Hogy korunkban is munkálkodik a' vallásosságnak emberiséget boldogító szelleme, 's ezen ég szülötte ma is megtermi tisztelői szi­vében az emberiség legdrágább gyöngyét, az erényt: erre egy szép példát mutatok föl a' t. cz. olvasó-közönségnek. Nov. 20-kán tétettek el örök nyugalomra a' helv. hitvallásuak temetőjében, egy közel 80 éves, Molnár Sára nevü, vallásosan erényes agg haja­donnak sorvadt tetemei, könyezvén feletlök, szülék 's rokonok helyeit, egy, a' boldogult ha­lálában mélyen résztvevő, úri-család. A* ritka vallásos-buzgóságu és kegyességü t. Tormássy­család ez, melly a" boldogult sírja fölé gyász kup­resztüllele. Az idvezült származása helye Körös-Tarcsa, honnan még ifjúi éveiben elkerülvén, mint ügyes főzönö szolgált több úri-családnál. Végre, gy öngesége miatt, szolgálatáról kénytet vén lemondani, a' fentisztelt Tormássy-csalód különös ápolása és gondviselése alatt, mellynek tagjaihoz ritka hűséggel és ragaszkodással volt mind 27 évi nálok szolgálata alatt, mind azon kivül. Ha­lála előtt, közel kétezer váltó forintra menő, 's saját keresményével szerzett vagyonáról vég­rendeletet tevén, abban a* helybeli helv. hitv. is­kolákról is megemlékezett. Ugyanis iskoláinkat ezer váltó forintot meghaladó alapítványi öszveg­ben részeltette, olly móddal: hogy a' presbyteri­um kezelése alatt kamatozásra kiadatván, as évenként bejövendő kamatokból iskolai könyvek, föld-abroszok vétessenek és kitűnőbb szorgalmú tanulók megjutalmaztassanak. Ugyan a' vég­rendelet szerint, a* boldogult, háladatossága je­léül, tek. Tormássy Lajos főorvos és tek. Báthori Juliánná aszony négy erénydús gyermekeit is fe­jenként száz és igy mindössze négyszáz váltó forintban részesítvén: a'nemes-szívü gyermekek ezen járandóságból egyházunkban, az elaggott tanítók részére gyámintézetet alapítottak, az álta­lok meghatározandó feltételek mellett,— mint ezt ősz lelkészünk t. Ecsedy Gábor úr elnöklete alatt tartott egyházi gyűlésünkben, az egyház és iskola javát minden áron előmozdítani törekvő t. Tor­mássy János úr, többi testvérei nevében, nyilvá­nítá is. Mind a* kétrendbeli alapítvány — a' bol­dogult emlékezete fen-maradásaért — „Molnár Sára-alapítvány" czimet fog viselni. — Áldás és béke lengjen a' boldogult sirja fölött! Hála 's szíves köszönet a' nemes-szívü gyermekeknek, erényes lettökért, kik a' nevelés körül fáradozók oltárára illy becses áldozatot tettek le! Adja az ég, hogy, egyházunk és iskoláink javára, sokáig virágozzék becses életök! Az egyházi gyűlés határozatából közli Körösi János. Paptanakodás Gután. Nem lesz ta­lán egészen érdektelen a' t.cz. olvasó-közönség­nek értesülni, mikép mi nógrád evang. esperes megyei, Ipolyonlúli lelkészek, számra tízen, mult sept. hó 25-kén Gutára, részletes paptanakodás tartása végeit, gyülénk: hol is a' nyájas házi úr, nt. Gedulyi Bogyoszló alesperes díszes elnöklete alatt, leginkább a* mult hongyülésen alkotott val­lásbeli törvényezikk vegyes-házasságokat és át­téréseket szabályozó §ainak egyházainkszerte mikénti alkalmaztatásáról, 's illetőleg egyenszerü végrehajtatásáról közel öt óráig vitalkozánk. A* tollvitellel alulírott megbízatván, kölcsönös esz­mecseréink eredménye, a' jegyzőkönyvhe foglalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom