Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-12-21 / 51. szám
Illy nagy csapás után az egyház, a' mennyire a' fájdalmas érzelmek engedlék, igyekezett öszszeszedni erejét. Másnap nevezetesen, a' csapás után mindjárt, arról gondolkozott: mi tevő legyen, hogy a' nagy sebet minél-elébb orvosolhassa. Eszébe vévén azt, a* mit az Üdvezítö mond, hogy a' ki templomot vagy „tornyot akar építeni? annak meg kell számlálni, leülvén, az ö költségét, ha vagyon-e annak elvégezésére való költsége:" Luk. XIV:28.:tehát azekkla is szükséges költségekről 's előkészületekről gondoskodott. Először is nevezetesen az egész nép begyűjtetvén, felszólíttatott a' lelkipásztor által az önkényes adakozásra, hogy ez, mint Isten előtt kedves dolog, lenne mintegy talpköve az építendő templom- és toronynak. Valóban szép és dicséretes vég is koronázta a' felszólítást. Mert a' különben is példás-buzgóságu, most pedig elkeseredett nép, maga megerötetésével is, sietett a'segedelemnyújtásra. Mintegy tízezer forintra ment az adakozás, részszerint kész-pénzben, részszerint aláírásokban. Hozzá-járult ezekhez némelly szomszéd egyházak és városoknak, ugy szinte egyes uraságoknak is summás adakozásuk. A' nemesérzelmü szomszéd Nagy-Kőrösön kivül, melly csakhamar ezerhetvenegy forint küldésével bizonyította ineg szomszédi ritka részvétét, K. K. Halas, Szentes,Szabadszállás,Kecskemét, Fülöpszállás, Abony, Izsák voltak azok, kik mind jeles summákkal siettek egyházunk fölsegélésére. Áldásban nyugodjék az Emlék-kőben emiékezetök! A' helybeli lakosok- és jó-szívü vidékieknek ezen példás adakozásuk sok jót igért előre az egyháznak: de egy nagy kérdés volt fen, mellynek czélirányos megfejtésétől függött annak előmenetele. Ez nevezetesen, hogy a' leégett és ez által nagyon elgyengült falak igazíttassanak-e ki és nagyobbíttassanak meg ? — vagy pedig egy alapostul új, nagyobb és czélirányosabb templom építtessék? Sok idő, több fejtöréssel tölt el, míg ez a' kérdés némellyeknek, nem mondom fösvénységük, hanem minden régihez, óhoz rendkívüli ragaszkodásuk miatt, eldöntethetett. De csakugyan végtére mind azért, hogy a* régi templom különben is, a1 nép sokaságához képest, szűk és kicsin, — mind azért, hogy az elgyengült falak a' felebb-vitelt meg sem is bírhatták, — kiszélesíteni pedig a' különben is nagyhangot kívánó épületnek valamellyik oldalát czéliránytalan lett volna: mind az elöljárók, mind a' nép közakarattal oda nyilatkoztak, hogy egészen új templom építtetését óhajtják.—Által-esvén e' szerint e'crisisen az egyház, pesti építő-mester t.cz. Hild József úr, mint jó szivéről 's nagy-tudományáról ismeretes férfiú, kerestetett meg egy, az ekklához illő tervnek készítése és az építésnek is felvállalása végett. Miután a' tiszteltúr, sokszori kérelmünkre, magát mind a'terv készítésére, mind az építés felvállalására csakugyan megajánlotta : meghagyása szerint, közelebb-közelebb törekedtünk a' kitűzött czélhoz,'s az építés elkezd* hetéséhez nagyobb lépéseket tettünk. Amaz elfelejlhetlen gyászos esztendőket követő 1835-ikév első hónapjában kezdve nevezetesen, kikeletig régi templomunk puszta falainak elbontásával foglalatoskodtunk. A1 mi megtörténvén, a* t. cz. építőmester urat a' hely színére újra meghíttuk. Ki is jött hozzánk maj. elején, és elébb a' tervet, azután nem sok idő múlva a' költség-vetést is elkészítette. Ezek szerint a* templom hossza — belső világosságot értve— 20, — szélessége pedig 16 öl; — egészben véve pedig a' szélessége 18, hosszasága, a* torony és tornáczczal egyült, 27 öl. — Az előleges árkivetés szerint kívántatik hozzá, a' faragott köveken kivül, 1461 kubik öl kő, 483,000 tégla, 2,448 mérő mész, — az egész kőműves-munkának ára 29,018 ft. 55 kr váltó czédulában. — Miért építtet az egyház két tornyot? Miért nem maradt meg egyes magos torony mellett? Nem kevélység-vagy nagyravágyásból, hanem kénytelenségből és pénz-kimélés tekintetéből. Kénytelenségből azért, mert a'templom nagyságához illő magasságig való fölemelést meg nem birták a' tűz és harangok lehullása által megrongált és mintegy megrokkant falai a' régi toronynak; pénz-kimélés tekintetéből azért, hogy, mivel a' falak meg nem bírhatják a* felebb-vitelt, le kellett volna azokat bontani, ha csakugyan templomához illő díszes tornyot kívánt építeni az ekkla. Már pedig ennek elbontása és ujra-felrakása sok időbe és több pénzbe került volna, mint új, alacsonyabbnak építése. A'terv és költség-vetés megbirálására meghívattak e' jeles nt. egyházmegyének főgondnoka ts Szilassy László, esperese nt. Polgár Mihály, és jegyzője nt. Matolcsi László urak. Meg is jelentek, és miután becses jelenlétökben az egész nép begyűjtetett volna, mind a'terv, mind a' költségvetés ünnepélyesen elfogadtatott. Mire a" kötelező-levél tüstént megkészíttetett, és három párban leíratván, egyik a' nt. egyházmegye levéltárába tétetett, másik a* t. cz. építő-mester urnák adatott, a* harmadik pedig az ekklánál maradt. Ezek szerint hát már nem volt egyéb hátra, mint az építést elkezdeni. Erre nézve ugy gondolkodott az egyházi elöljáróság, hogy miután már az előkészületekkel csaknem egy egész esztendőt töltött el, várja be annak eltelését egészen, és így azt az órát, mellyben történt volt temploma leégése, — hogy így az építés elkezdése annyival nevezetesebb legyen és a' buzgóság a' hívekben ez által is élesztessék. ügy is lett! A' melly nap és órában ezelőtt esztendővel borzadva nézte kedvelt templomát égni a' rettegő gyülekezet : esztendő multával ugyanazon a* napon és azon órában vidám arczávai látta letétetni a* számára építendő új templomnak első és így a*