Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-12-21 / 51. szám

Illy nagy csapás után az egyház, a' mennyire a' fájdalmas érzelmek engedlék, igyekezett ösz­szeszedni erejét. Másnap nevezetesen, a' csapás után mindjárt, arról gondolkozott: mi tevő legyen, hogy a' nagy sebet minél-elébb orvosolhassa. Eszébe vévén azt, a* mit az Üdvezítö mond, hogy a' ki templomot vagy „tornyot akar építeni? annak meg kell számlálni, leülvén, az ö költségét, ha vagyon-e annak elvégezésére való költsége:" Luk. XIV:28.:tehát azekkla is szükséges költsé­gekről 's előkészületekről gondoskodott. Először is nevezetesen az egész nép begyűjtetvén, felszó­líttatott a' lelkipásztor által az önkényes adako­zásra, hogy ez, mint Isten előtt kedves dolog, lenne mintegy talpköve az építendő templom- és toronynak. Valóban szép és dicséretes vég is koronázta a' felszólítást. Mert a' különben is pél­dás-buzgóságu, most pedig elkeseredett nép, maga megerötetésével is, sietett a'segedelem­nyújtásra. Mintegy tízezer forintra ment az ada­kozás, részszerint kész-pénzben, részszerint alá­írásokban. Hozzá-járult ezekhez némelly szom­széd egyházak és városoknak, ugy szinte egyes uraságoknak is summás adakozásuk. A' nemes­érzelmü szomszéd Nagy-Kőrösön kivül, melly csakhamar ezerhetvenegy forint küldésével bi­zonyította ineg szomszédi ritka részvétét, K. K. Halas, Szentes,Szabadszállás,Kecskemét, Fülöp­szállás, Abony, Izsák voltak azok, kik mind jeles summákkal siettek egyházunk fölsegélésére. Ál­dásban nyugodjék az Emlék-kőben emiékezetök! A' helybeli lakosok- és jó-szívü vidékieknek ezen példás adakozásuk sok jót igért előre az egyháznak: de egy nagy kérdés volt fen, melly­nek czélirányos megfejtésétől függött annak elő­menetele. Ez nevezetesen, hogy a' leégett és ez által nagyon elgyengült falak igazíttassanak-e ki és nagyobbíttassanak meg ? — vagy pedig egy alapostul új, nagyobb és czélirányosabb templom építtessék? Sok idő, több fejtöréssel tölt el, míg ez a' kérdés némellyeknek, nem mondom fös­vénységük, hanem minden régihez, óhoz rend­kívüli ragaszkodásuk miatt, eldöntethetett. De csakugyan végtére mind azért, hogy a* régi templom különben is, a1 nép sokaságához képest, szűk és kicsin, — mind azért, hogy az elgyengült falak a' felebb-vitelt meg sem is bírhatták, — ki­szélesíteni pedig a' különben is nagyhangot kívá­nó épületnek valamellyik oldalát czéliránytalan lett volna: mind az elöljárók, mind a' nép köz­akarattal oda nyilatkoztak, hogy egészen új tem­plom építtetését óhajtják.—Által-esvén e' szerint e'crisisen az egyház, pesti építő-mester t.cz. Hild József úr, mint jó szivéről 's nagy-tudo­mányáról ismeretes férfiú, kerestetett meg egy, az ekklához illő tervnek készítése és az épí­tésnek is felvállalása végett. Miután a' tiszteltúr, sokszori kérelmünkre, magát mind a'terv készíté­sére, mind az építés felvállalására csakugyan meg­ajánlotta : meghagyása szerint, közelebb-közelebb törekedtünk a' kitűzött czélhoz,'s az építés elkezd* hetéséhez nagyobb lépéseket tettünk. Amaz elfe­lejlhetlen gyászos esztendőket követő 1835-ikév első hónapjában kezdve nevezetesen, kikeletig régi templomunk puszta falainak elbontásával foglala­toskodtunk. A1 mi megtörténvén, a* t. cz. építő­mester urat a' hely színére újra meghíttuk. Ki is jött hozzánk maj. elején, és elébb a' tervet, azután nem sok idő múlva a' költség-vetést is elkészí­tette. Ezek szerint a* templom hossza — belső világosságot értve— 20, — szélessége pedig 16 öl; — egészben véve pedig a' szélessége 18, hosszasága, a* torony és tornáczczal egyült, 27 öl. — Az előleges árkivetés szerint kívántatik hozzá, a' faragott köveken kivül, 1461 kubik öl kő, 483,000 tégla, 2,448 mérő mész, — az egész kőműves-munkának ára 29,018 ft. 55 kr váltó czédulában. — Miért építtet az egyház két tor­nyot? Miért nem maradt meg egyes magos to­rony mellett? Nem kevélység-vagy nagyravá­gyásból, hanem kénytelenségből és pénz-kimélés tekintetéből. Kénytelenségből azért, mert a'tem­plom nagyságához illő magasságig való fölemelést meg nem birták a' tűz és harangok lehullása által megrongált és mintegy megrokkant falai a' régi toronynak; pénz-kimélés tekintetéből azért, hogy, mivel a' falak meg nem bírhatják a* felebb-vitelt, le kellett volna azokat bontani, ha csakugyan templomához illő díszes tornyot kívánt építeni az ekkla. Már pedig ennek elbontása és ujra-felra­kása sok időbe és több pénzbe került volna, mint új, alacsonyabbnak építése. A'terv és költség-vetés megbirálására meg­hívattak e' jeles nt. egyházmegyének főgondnoka ts Szilassy László, esperese nt. Polgár Mihály, és jegyzője nt. Matolcsi László urak. Meg is je­lentek, és miután becses jelenlétökben az egész nép begyűjtetett volna, mind a'terv, mind a' költ­ségvetés ünnepélyesen elfogadtatott. Mire a" kö­telező-levél tüstént megkészíttetett, és három párban leíratván, egyik a' nt. egyházmegye le­véltárába tétetett, másik a* t. cz. építő-mester urnák adatott, a* harmadik pedig az ekklánál maradt. Ezek szerint hát már nem volt egyéb hátra, mint az építést elkezdeni. Erre nézve ugy gon­dolkodott az egyházi elöljáróság, hogy miután már az előkészületekkel csaknem egy egész esz­tendőt töltött el, várja be annak eltelését egészen, és így azt az órát, mellyben történt volt templo­ma leégése, — hogy így az építés elkezdése annyival nevezetesebb legyen és a' buzgóság a' hívekben ez által is élesztessék. ügy is lett! A' melly nap és órában ezelőtt esztendővel borzad­va nézte kedvelt templomát égni a' rettegő gyü­lekezet : esztendő multával ugyanazon a* napon és azon órában vidám arczávai látta letétetni a* számára építendő új templomnak első és így a*

Next

/
Oldalképek
Tartalom