Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-12-21 / 51. szám

bóbitája német falukban a" térdig ér. Mind jó az, \ fejünket, mint egyik vagy másik a' kereszten függők a'mit sz. az első részben mond: de mennyivel közöl,'1 azaz: rajtunk áll, hogy minket is megfeszít­egyszerűbb ós eredelibb lett volna megmaradni ez egyszerű alapigazság mellett: l)Hogy az élni szeretés egy a' haláltóli félelemmel. 2) Hogy e' félelmet legyőzni lehet 5 mert az a' léleknyuga­lom, mellyet szerző semmiből odateremt beszéde második részébe, bizony nem egyéb pleonasmus­nál, vagy orvosi nyelven, hypersteniánál,—bár­ha annak kiszépítésére sz. legtöbb figyelmet for­dított. A' 3-dik rész, szegény honunkban ke­vés embernek szól, — mert bizony nem sokat és nem sokan törődnek az átalános emberiség sorsával. — Általában az egész munka nehéz, tartalmas, de rugékonyság-nélküli, mintáz ón. Veres Lajos irmodora, a' mennyire ez egy munkából hozzávetni lehet, ellapuló nehézkés, — ollyan-forma, mint a' sturczmadár röpülése: ün­nepélyesen evez a' légben szárnyaival, el is ki­áltja magát, mikor neki-iramodik, de Iegmagosabb emelkedésében is a' port rúgják lábai. Kitételei­ben igen sok a' keresve-keresett, a' válogatva­válogatott, mellyek beszédében ollyanok, mint podva a' retekben. Illyenek a' sok közöl: „Fé­lelem királya af halál, — pusztulás, hamvadás nyomain terjed birodalma, — hol az egykor szép­ségével kérkedett test porain sereglö undok fér­gek érzéseket rázva borzasztanak". — Sokan szépnek tarthatják az elféle lélekzet-akasztó ki­tételeket, bennök erőt és természetességet lát­nak : pedig valósággal nem egyebek daganatnál, melly a' vizibetegségben halál symptomája. Ehez hasonló: „Mert látja a9 halálos áldozatok soraiból, a9 hit bölcsőjének életerővel megifjult ábrázatban leendő emelkedés ét"' stb. Nincs ollyan contextus, melly az illyen kificzamodott beszédet helyre-huzhatná! — Kevesebb czikornyát, több természetességet! és sz. bizonynyal mértéket üt egyházi szónokaink között. — Quintilianus mond­ja: Prima esi eloquentiae virtus perspicuitas, et quo quis minus valet, hoc se magis attollere et Ailatare conatur ;utstatura b r e v e s in digitos eriguntur, et plura infwmi minantur. Inst. II. 3. VII. Ferenczy József. Neve előtt Dr. — Mit durrog a' Dr. protestáns papnak igénytelen neve elölt, Jézus a' mi nagy doctorunk egyenes tilta­kozása ellenében? Máté 23: 10. Ti pedig ne hi­vattassatok doctoroknak, mert egy a' ti doctortok, a' Krisztus. — Ez a' Dr. épen ollyan a' név előtt, mint a' Dunán eldurrogó taraczkok; valamint ezek sokszor a' nagy-katlanu gőzösök érkezését, ugy a' Dr. belük eldurranása rendesen egy tanár ér­kezését jelenti. El lehetne pedig szintúgy érkezni e* durrogások nélkül is! — Két munka: 7. 31. 7) Luk. 23. 39-43. Nagypénteki tanítás. A kereszten függők. Veszedelmes példája a' szó­szerinti alkalmazásnak: „Egyedül rajtunk áll, senek; mert bizony a' keresztet-hordozó szegény ember nehezen lát el a' kereszt háta mögött fekvő eszmékhez, kivált azokhoz, mellyeket sz. Dinter után oda-duggatott. — Már az első résznél há­rom fiók-feloszlás, az egészben tíz! — Sokkal érdekesebb lett volna már — ha csakugyan meg­marad a' kétszer szárnyalt trifolium — az első lator kereszte alatt, egyedül az átalkodott bűnö­sök borzasztó catastrophjáról szólni, — mint így három részben ollyanokat mondani, mellyeket nagy-nehezen lehet ráfeszítni, kivált az első és második keresztre. Vagy tán még érdekesebb lett volna nagypénteki trifoliumot csinálni ama há­romféleképen nyilatkozó erőből, melly a' három kereszten függőnek végszavaiból, az elsőéből mint hitetlen makacs gúny, a' másodikéból mint remény, a' harmadikéból mint világot-győző hit tündöklött ki. — Igy legalább a'munkának három compact egészséges része lett volna a' tíz vé­kony hajtás helyett, mellyek úgysem tesznek egyebet ennél, hogy a' derék munkát soványít­ják. — A' harmadik részben, a1 kereszten-függő Jézusnak négyes jellemzése a) hálás visszatekin­tés a' végzeit nagy munkára, b) a' remény, c) a' béketűrés, d) az örök boldogságra való kinézet, — jó és tartalmas: de nagyszerűbb lehete vala az egész, a9 világot-győző hit egységében. Én szabadon így bántam volna a* szálkás német munkával. 31) Péld. 16. 25. -- Vagyon olly út, melly láttatik igaznak az ember szeme elölt, mellynek vége a9 halál úta, vagy: igaznak látszó út, melly­nek vége halál.— Lássuk, miként bánt sz. e' nem könnyű feladattal, melly, a' bölcs szájában, olly mély lélektani tapintatot árúi el ? Halljuk magát a' szerzőt: „A* kisebb hibák elnézése észrevétlenül nagyobb bűnökbe vezet, az eíféle apróbb hibák immár azok, mellyeket so­kan jóknak, legalább nem roszaknak néznek; mellyek aztán legnagyobb veszélyeket szülnek. Az olly hibákról, midőn elmélkedni akarunk, két különböző szempontodból kell azokat tekinteni: úgymint elébb Istenre nézve, kinek törvényei épen ugy megbántatnak azok által, mint a' na­gyobb bűnök által, — aztán emberre nézve, kire nézve a' kicsinyeknek látszó vétkek könnyebbítik 's mintegy sürgetik a' nagyobbak cselekvését." — Mindenkinek megvan saját nézpontja, melly­ből a' tárgyakat szemügyre veszi, *s rólok ma­gának előterjesztéseket csinál; mindenki hozzá­szól a' dolgokhoz, már a' hogy tud: így a' tudós sz. is hozzávetett felfogott tárgyához; csakhogy hozzávetései ugy járlak, mint Jonathán nyilvesz­szöi, mellyek mind túlrepültek a' czélon. Biráló valóban megörült az első harmadfél sornak, melly­ben sz. egyenesen neki szegezett a" dolognak, ezt hogy éltünk végén ugy hajtsuk mi is halálos álomra mondván: „Ha igaz az, mit sok szomorú eset

Next

/
Oldalképek
Tartalom