Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-12-07 / 49. szám

»áj. 18-áa Losonczon tartandó közgyűlésében fog philosophiae professort választani 9 egyházmegyéi szavazatával. A' fizetés: 500 pengő forint, to­vábbá lakbérül 120 pf., tán 30 pozs. mérő buza és 10—12 öl fa; ezen fölül 6 évenként kerülő igazgatóság egy pár száz pengő for. jövedelem­mel. E' szerint csődülni, folyamodni, jelentkezni mindenkinek teljes szabadságában áll. III. Képviselet ügye. Nyári közgyűlésünk, a' képviselet ügye fölött — nem ugyan az elvben, mit jegyzőkönyvi is­mételt kifejezésekben magáénak,elfogadottnak vall ©.kerületünk, hanem a1 kivitelben, a' részletebben el nem igazodhatván: újra egy jeles választmányt nevezett ki, melly az egyházmegyék beadott vé­leményeit megvizsgálván, 's ha szükség, egészen íj nézeteket is fejtvén ki, a* legközelebbi gyű­lésre adja be munkálatát. — Az óta volt kerületi gyűlés őszelő 11-kén Fehérváron, és im Őszutó 17-kén Komáromban; az igaz, hogy inkább külö­nös tárgy, t.i. a' főiskola ügye idézte elő és fog­lalkoztatta ezen gyűléseket: de ez utóbbin némi recapitulatio is történt, és itt a' komáromi gyűlés jegyzökönyve 26-dik pontja — melly a' képvi­seletről szól — fölemlíttetett; azon indítványnyal, miszerint kéressék meg a' választmány elnöke n.t. főgondnok úr, hogy ezen halaszthatlan ügyet, százezerek óhajtását, szükségét szívére vévén, méltóztassék a1 választmány tisztelt tagjait mi elébb összehívni. Különben is főgondnok úr ko­márom-vármegyei lakása vidékéről és közeléről levén többnyire a'választmányi tagok kinevezve: mi szükség lenne seregestöl lemenni Losonczra, 's lemenni a' leendő nagygyűlés előtt pár nappal, teljes előkészületlenül ? — holott a' választmány­nak magát rendezni, bizonyos tagját a* megyék véleményei átnézésére, megbirálására megbízni, higgadtan és huzamosan időtől, helytől szorítatlanúl tanácskozni e' nagy tárgy felett okvetlen szüksé­ges. Erre válaszoltatott, hogy miután a' választ­mány ki van nevezve, többet ez érdemben a* ke­rület nem tehet, azon tisztelt választmány fogja tudni kötelességét. — Hozzátok szólok hát, kép­viseleti választmány minden-rendű tagjai, szeretve tisztelt atyámfiai! Legyetek lelkes előmozdítói a' közügynek: ne patronusi, ne hierarchiai érde­kek és nézetek védlete és terjesztése: hanem a* szabad keresztyén nép elidegenílhetlen jogának mélységes tisztelete, ev. ref. egyházunk dicső fölépülendésének szent ohajtata és munkálása buzdítsa szíveteket, vezérelje és igazgassa a1 szent igazság melleit szónoklandó nyelveteket! és Te , kinek egészségi gyöngélkedesét fáj­dalommal érté az egyházkerület, ki maga­dat, szívörömünkre! ezen féltett kincsnek, é drága, e' szent ügynek bajnokául vallád be kömlödi közgyűlésünkön, nagytiszt, főgondnok! tartson, gyógyítson meg jó Istenünk! rád nagy munka, rád nagy áldás vár, — veled együtt be­tegen szenved az egyházkerület, lázas rohamai az emésztő sorvadást vissza nem tarthatják; a* te gyógyszered Istennél, a1 mienk — a* bajainkban egyedüli ír — a* képviselet, jelenleg nálad van, — adja meg azt neked ő: add meg, a1 meny­nyiben rajtad áll, nekünk ezt Te! IV* A tarjám szerencsétlenség. ! Keresztyén gyűlésről irván, mivel rekeszt­hetném be méltóbban rövid közlésemet, mint esen­gő kérelemmel: vajha könyörületre-gerjesztő föl­hívással a* keresztyéni segélyre, tűzkár-vallott szerencsétlen tarjáni atyánkfiai számára. A' mult hetekben — tán országosan — dühöngött szélvé­szek idején, az alig 16 gazdából 'slegfölebb 250 lélekből álló tarjáni kis gyülekezet temploma, paplaka tűz martalékává lelt; 52 ház hamvában 's gyászromaiban hever, — a* drágaság, a' bekö­vetkező tél, inség, nyomor, éhhalál, kétségbeesés ijedelmeivel rettenti a* szegény híveket. Külö­nösen a* jámbor agg lelkészt, ki nem kenyérért követé Jézust; mert csak legközelebb is egy nagy és jövedelemes gyülekezet meghívását sze­rényen megköszönte, nem akarván halni távozni onnan, hol huzamosan boldog megelégedetten élt 5 öt, ki gyermekileg kedélyes ártatlan lelkét derült arczán szokta tükröztelni: most gyermeki kö­nyeket hullatva, megmosdottan a'keserv könyüi­ben, a' rajta levőn kivül majd minden világi ja­vaiból kifosztoltan bemutatom a' nagy-közönség előtt. — Ti, kinek Isten veszendő javaitokat ve­szélytől megörzé, ti kivált, kiknek fölöslegeteket paloták márványai takarják! nézzétek a1 nyomort, segélyre-buzdító irgalom szemeivel. Titeket pe­dig, tisztelt szerkesztők! kérlek a' segély elfo­gadására és gyűjtésére. *) Részéről mind a' tatai egyházmegye (mellynek kebelében van) rögtöni 's tőle kitelhető adakozásással igyekezett vigasz­talni a* szerencsétlen lelkészt; mind a* kerület, hová alázatos kerelmét nyujtá a' lelkész és a' gyülekezet, rögtöni aláírást nyitott, előlegezést rendelt pénztárából, a' gyülekezet számára, és ezen egész kerületben szabad supplicatiot enge­dett a* gyülekezet követeinek. Utolsó szóm is segély-kiáltás a* szencsétlen Tarján érdekében. Stettner Ignácz, lelkész. Ugyanezen gyűlésről sítás. másik tűdé-Isteni-tisztelet után sup. N. M. úr nyitá meg a1 gyűlést, sajnálkozását nyilvánítván, főgondnok *) Készséggel engedőnk a' felszólításnak "s valamint gank, tehetségünkhöz képest, adakozandunk, mások ál­tal nyojtandó segélyek elfogadásóra Is ajánlkozunk. T ftr A k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom