Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-02-02 / 5. szám

Könyvismertetés. Íj Szent-ir ás-magyar ázástan alapvonalai. Készítette Tomory Szabó Sándor. I-ső Kötet: Általános előjegyzetek, philologiai átalános nézetek és bibliai archaeologia. — Kecskemét. 1843. Szerző rövid előszavában kifejti okait, mellyek czei. és még e' szakban készítendő könyvek készítésére birták öt. 1-sö oka: Miután, úgymond, a" jelenkorral kifejlett népeszmék az ifjú növendékek figyelmét a' keleti népektől 's ezek nyelvétől, mint idejöket leéltektől, mellyek sorába a latin nyelv is innen-onnan számítandó, — melylyek voltak pedig eddigelé e' tudomány megszerzésének eszközei, — elvonták: könnyíteni kell a' növendékek előtt az üdvezítö ker. vallás érdekénél fogva nagy-fontosságu szent-irás-magyarázástan alapelvei és ismeretei forrásai elsajátítása utát. — Tegyük ide: hogy a' törvény is parancsolja már a' magyar nyelven tanítást, minek pedig a* Szerző, mint előttünk ismert jó hazafi, kész szívvel hódol. — 2-dik oka: különösen a* bibliai régiségtant vagy archaeologiát illetőleg, szükségesnek véli a' Szerző az archaeologiai nézeteket a1

mai időben kifejlett polgári nézetekkel mind anyagilag, belső szellemökben, mind alakilag, külső rendszeri alkatukban a' lehetőségig párhuzamosítani. — Igen bölcsen ! És mi, ismertetés végett, e' két okot czélul fordítván, a' könyvnek át- meg átolvasása után mondhatjuk: hogy mindkét czélnak derekasan és emberül megfelel. C3ak örülni lehet, e' tudomány-nemben illyen könyvet bírhatni nyelvünkön. Miután Szerző Elöjegyzeteiben világos, rendszeresített fogalmát gyújtja mintegy föl az olvasó vagy tanuló elméjében az exegetica tanulmányoknak: általában is, de különösen is, a1

bibliai philologiát épen nem szükségtelen terjedelmességben megtanítja a1

tanulni vágyónak tömérdek olvasottsága tárházából, utasítván egyszersmind az olvasót az általa bírálva jellemzett és megnevezett legjelesebb, minden nyelvű, ezen tárgyban irókra. Kik szomjúhozzátok a' tudományt, ifjak, sőt idősb lelkészek is, menjetek bízvást e' forráshoz! szomjatokat kéjjel oltandjátok. De különösen az Archaeologia az, melly, megfelelve a' felebb említett második ok alatti czélnak, kellemetes olvasmányt nyújt nemcsak lelkésznek , de akármelly törvények lelkével foglalatoskodó jogtudósnak, alkotmánypolgárzat természetét búvárkodó politicusnak, ember, nép, nemzet beltermészetét, új, régi szokások keletkeztét vizsgáló philosophnak. — Szeretnénk a' könyvből helyeket idézni, miket itt is érdekkel lehetne olvasni, ha ismertetési szándokunk körét nem haladná: de még is, mutatványul a" pragmaticai ítéletre, mellyel Szerző minden tárgyat kisér —: midőn az istenoktatta zsidók, 's épen ezért tőlök nem várható, intolerantismusát bevégzi, igy szól: „Hiszen semmi sem lehet e' földön minden részben tökéletes! a1

buzgóság felekezetes szükkeblüekké, a* cosmopolitai fő- és kebelderület lágymeleg indiíferentistákká teszi az embereket, és a' túlzástól mentes középszer csak igen keveseknek juta boldogító sorsul." Hadd álljon még itt egy mutatvány a' párhuzamosításra : A' heber polgárzat alkotmányáról: „Ha, úgymond Szerző, a1

polgári alkotmány vagy constitutio nevét mai határozottabb jelentésben veszszük: ugy a' héber nemzetnek tulajdonképen constitutiója nem is volt. Ugyanis a' mai idők szellemében, minden constitutio magából a" népből, — már annak akár egész testülete, akár megbízott személyviselöi tanácskozása *s közjóváhagyás által, fejlhetik létre; azon kormányba olvadolt tekintélyi alkotmányszabás (Octroy Constitutio) pedig, melly egyedül a' magán uralkodó önkényü intézkedésből vette származását, csak az ős népek fejlődési gyermekkorukban jöhete létre, és a' jelenkor kivánatihoz fejlett népeknél, ha bár hajdan állhata is, már ma a' csupa tekintélyi oszlopok kidöltével, ujan-talapítás által magára új alakot ölteni kénytelen. Illy tekintélyen alapult polgári alkotmánynak kellett, természet szerint, a' hébereknél létre jöni, azon nevezetes különbséggel azonban, hogy itt nem emberi, hanem isteni tekintély lön a'polgári alkotmány alapköve."'stb. 2) Római Régiség-tan (Archaeologia), tanítványi számára irta Bélák József. Kecskemét. 1844. — 155 lapra terjedő, honi nyelvünkön, tudtunkra legalább, első e tudományt előadó kézi könyv. Nem a' felebbi archaeologia, az igaz: de a" humaniorokban czélnak szinte megfelelő 's azért méltán 's joggal ajánlható nemcsak iskoláknak, de máskinek is olvasmányul. Nélkülöz minden szószaporítást,—nem szükség a' tanulónak a' nemtanulandókat, mint eddig minden latin nyelvű archaeologiákban kellett, rajzónnal berekeszgetni, mivel ez mindegysorig tudni, tanulni való; a' mythologiára sem szükség e* kézi könyvecskén kívül más. Nyelve tiszta, sima, szabály- és korszerű. K. G. O k I c v é lt á r c z a. Egy 30 éves eredeti levelet ejtett kezembe a' véletlen, melly egy prot. mlghoz, néhai Lónyay Gdbor Administrator úrhoz, intéztetett. Közzé tételére nem hirnöki viszketeg, vagy a' szerző emléke iránti tiszteletlenség: hanem inkább azon bámulatos meggyőződés serkentett, hogy csakugyan vannak emberek, kik Isten titkaiba avatkoznak,— irgalmának mérhetlen nagyságát sorompóba szoríthatni hiszik, 's annyi, a' mennyországból ártatlanul kirekedett milióknak elkárhozásán siránkozni szíveskednek. Az eredetiről betűhíven lemásolt levél igy hangzik: „Méltóságos Administrator Ur, Drága kedves Öcsém Uram! Én beteges állapottal vagyok, mert már több hete, hogy a1

lassú hidegleléssel bajlódom; mind-5*