Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-11-16 / 46. szám

I r o d a 1 o m: Mutatvány Kollár János szent beszédeiből. „Sz. háromság utáni XXVII. vasárnap— Az ima után imígy kezdődik a1

beszéd: „Ez évbeni látogatásaimnál egy különös dolog ötlött szemembe, melly egész figyelmemet magára fordítá. Belépvén t. i. házatokba, némelly szobákban, majd az ajtőn, majd pedig rámában üveg alatt kép-alakban függő földabroszt pillanték meg e' czímmel: „szláv földabrosz" (Zemewid Slawjansky), — mellyet a' mi fölséges földink (Safarik) Prágában kiadott. Kérdésemre: mi okból teszitek ezt ? bizonyos nemzeti büszkeséggel és örömmel feleltek: „hogy nemzetünk ezen nagyságára, azon tömérdek országokra, mellyek lakó-helyeink, azon hosszú széles térre, mellyet elfoglal, tekintve, gyakorta örültök és vigasztaljátok magatokat." — Ugyanezt láttam, némelly szláv tartományokbani utazásom alkalmával, városok- és helységekben , hol sok ismerős és ismeretlen barátim és honfitársim házai ezen nemzetünk tükrével valának díszesítve, — és midőn illy hajlékba jövék, odavezettek barátim és hofitársim, büszke ujjal mutatván, szólának: „íme, illy nagy a' mi nemzetünk!" És valóban így van, nagy a' mi nemzetünk! — Már a' legrégibb történetírók, a' mi nemzetünkről szólván, a' legerösb kifejezéseket használták nagysága kijelentésére, szörnyű, számtalan, végtelen, elférhetetlen, legnépesebbnek nevezvén azt. De a' mai időnkben is Éuropában egyike a' legnagyobb nemzeteknek" 'stb. Ezen előszóból átmegy a' tárgyra, hol 1) Megtekintjük a' nemzet nagyságát. 2) Kérdi: mire vezessen bennünket a' nemzetünk nagyságáróli gondolat? Nagy a' mi nemzetünk 1) népességre. — A' legújabb következtetések után e1

kerekded világon él ezermillió ember, kik közöl 80 millió a' mi nemzetünkre esik, ugy hogy az emberiség majdnem tizedrésze szlávból áll; — Európa számít 280 millió lakost, kik kőzöl több negyedrésznél, szláv; az osztrák birodalmában van 35 millió lélek, ennek fele a' mi nemzetünk; Magyarhazánkban van körülbelöl 10 millió ember, kik közöl majdnem kétharmad (??!!) szláv. Lám, a' mi nemzetünk mindenütt nagy számmal találtatik ! osztatik két főrészre, t. i. dél-keletire vagy orosz-illyrre, — és északnyugotira, vagyis cseh-lengyelre. — Az első 60, a' másik pedig 20 millió lélekből áll. — Az egész Európát három fönemzetre osztják az irók: t. i. rómaira 90 millió, szlávra 80 millió és németre 60 millió; — a' többi kisded nemzetecskéket hallgatással mellőzik 'stb. 2) Nagy a' mi nemzetünk kiterjedésre, vagyis a' tartományok- és országok-, városok- és helységek-, folyók-és hegyekre, szóval, azon helyre nézve, mellyet a' föld színén elfoglal. Ezen hely és kiterjedés minden ismert nemzetekéi közt a' legnagyobb; mert a' mi nemzetünk Európának felét, Ásiának harmadát és Amerikának nevezetes részét birja, és minden meleg, mérsékelt és hideg éghajlattal dicsekedhetik. Adriától egész a' jeges tenger partjaihoz, jobbra Kamcsatkáig, balra majdnem a' keleti tengerig, és újra a' fekete tengerig, mindenütt szlávok parancsolnak és laknak ! mindez szláv hazánk, pánszláv! (sic) 's ha a' hold eltakarná a' szláv földeket, még is több szláv négyszög mértföld takaratlan maradna! 'stb. Nagy a' mi nemzetünk 3) időre, vagyis azon számos évek- és századokra nézve, mellyekben létezik (itt több véleményt közöl a' szlávok eredetéről; de lássuk a* rész végét). Már a' celták és gallusok előtt létezett a' szláv a' Duna felett, hol a' mostani Magyarhon van. Görög, római és német nemzettel egy-idös; angol, frank, spanyol, olasz, magyar nemzet csak fél életű,—legények csak, a' mi nemzetünkhöz hasonlítva. 'S nemzetünk népessége, eredetéből kezdve mostanáig , elfoglalhatná egész földünket. — 'S így mindenesetre megérdemli nemzetünk a' nagy nevet, tekintve az ő százmillió lakosait, tekintve fél világi birtokát, de sok ezer évnyi hosszú életét. Most következik a' másik rész, t. i. hogy mire vezessen az bennünket, hogy a' mi nemzetünk nagy? 1) Annak ébresztésére, hogy tökéletesen megfeleljünk nagyságának , és azon kötelességeknek, mellyeket parancsol, eleget - tegyünk. Hogyha nagy nemzet vagyunk, tűzzünk ki magunknak nagy czélokat, nagy letteket, hogy idegenek és utódaink ne hányják szemeinkre, hogy nagy kiterjedést hasztalanul foglaltunk el, és rajta restek és vesztegek ültünk. Ne legyünk egyedül utánzók, de vezérek és föltalálok. Legyünk, mint a' nap, melly nagy levén, világot mástól nem fogad el, de inkább más kisebb csillagok- és holdaknak nyújt. 2) Annak intésére, hogy ezen nagyságot ne kisebbítsük (itt elég legyen e" néhány szó): ne nevezzük magunkat a' részletes, de az egész nemzet szerint,—ne mondjuk azt: én tót, morva, sziléziai, lengyel, szerb, horvát 'stb. vagyok de mondjuk : én „szláv" vagyok! mert az elöbbeni gyöngíti a' nagy nemzet érzetét és töri az egység lánczát. — Ki önkényt 's eszólytelenül nemzete nagyságát kisebbíti vagy osztja: az árulója, ellensége; mert az egyesült eröt osztja. — És ti elpártoltak! (jaj nekünk!) mit nyertek az által, hogy a' nagy nemzettől elszakadtok és a' kicsihez tapadtok? Nagy hegyről lementetek kis dombra , pompás palotából kisded kalitkába, kiterjedett társaságból szegény és kicsinyke társaságocskába, mi csak olly lelkeknél nyerhet vonzó erőre* 46*