Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-02-02 / 5. szám

teljesítésétől fiigg legnagyobb részben a' polgári társaság békesége 's boldogsága. Mi lehet annálfogva természelesb, mintáz, hogy a'házasság polgári törvényhozás, polgári felügyelés, polgári hatalom védelme alatt álljon? A' keresztyén vallás felállítója, a'Krisztus, a'házasságról egyenesen és közvetlen nem rendelkezett, hanem csak alkalmilag szólott arról Málé 5, 32. és 19, 8. 9. verseiben ; és az állal, mit az idézett helyeken mondott, a' házasságot csupán eredeti czéljára, tisztaságára és méltóságára kivánta visszavinni: de birói határzattal 's Ítélet- hozással a' házassági ügyben — mint ezt a' paráznaságban találtatott no példája is (János 8: 3 —12J mutatja — soha sem foglalkozott. — Tanítványai, mint másban, ugy ebben is példáját követték, 's szellemében működtek. Polgári szerződésnek tekintetett annál fogva a' házasság a' keresztyénség első századaiban is, a' honnan legrégibb törvényeink a' házasságban — mint a' Codex Theodosianus és Justinianus bizonyítja — mind világi fejedelmektől, Constantin, Honorius, Theodosius és Justínián császároktól eredtek. Csak később, a' papi hatalom növekedésével, kezdett a' házassági ügy, elvonva a' világi törvényhozás és törvényszékek elöl, egyházivá tétetni. Az aacheni zsinatban Ludovicus Pius alatt (836) előhozattak Pser.do — Isidor Decretálisai, 's a' házassági ügy egyházivá tételére föltevék a' koszorút. Nem adhatnám ezt világosabban és hívebben elő, mintha egy rom katholikus lelkésznek erre vonatkozó íme sorait ide igtatom. „Das Vorgeben des Pabstes Nicolaus I., diese Sammlungen im römischen Archív gefunden zu habén, wirkte mit selbenEingangzu verschaífen. Das erdichtete hohe Altér, dieser Decretalen und die gránzenloseEhrfurcht gegen denpabstlichen Stu hl, unterwarfen, wie mit einem Zauberschlage, allé Gewalt in Ehesachen der geistlichen Ilierarchie. Die Zeiten der Anarchio wo sich das Staats-Huder in schwachen Hiinden befand , wurden von der Geistlichkeit zur Erweiferung ihres Wirluingskreises schlau und vortheilhaft benutzt. Die Ehegeseize, entlehnt aus den Gesetzbüchern der Staats regenten, wurden mehr oder weniger beschrankt, und erweitert, oft auch verbessert und berichtigt — zu kirchlichen Auspruchen umgestempelt, und in die Decretalsammlungen anfgenommen. Die weltlichen GeseJze verloren sich in selben, so dasz man einzig die Iíirchensatzungen vormerkte. Die profáné Gesetzgebung wurde gleichsam canonisirt. — Durch diese Maximén, und Zeitbegünstigungen , wnrden alle Ehesachen, ausschlieszlich und in ihrer ganzen Ausdehnung zur geistlichen Gerichtsbarkeit gezogen. Die Kirche hat durch ihren beharrlichen EingriíF, die öífentliche Meinung so gelenkt, dasz man die Ehesachen allmahlig als kirchliche, einzig zu ihrer Erkennt-*) Recbtfertigung der Gemischten Ehen. Lap 36. nisz gehörige Gegensüinde befrachten lernte." Igy állván a' dolog a'házasság természetére nézve: Iátni-való, mikép a' házassági ügyek és igy a' válóper is, természetileg nem papi, hanem világi törvényszék elébe tartoznak. Hosszas valék a' kitérésben, annál rüvidebb kívánok tehát lenni a'papi szék mellett's a' világi ellen felhozott okok 's erősségek bírálásában. Hogy Luther és Szász Móricz a' házassági pereket meghagyták a' papi székek előtt: azt — mindazon mélv tisztelet mellett is, mellyel e' nagy nevek iránt méltán viseltetünk — valami különös tekintély gyanánt, ez ügyben nem használhatjuk. Mert hiszen csuda volna, ha ők, még abban a' korban, minden balvéleménytől teljesen megszabadulni képesek, lettek volna. Azonban azoknak, kik ez ügyben Luther's Szász Móriczra hivatkozni szeretnek, ellentétül én is nem kis nevekkel, nem csekély tekintélyekkel szolgálhatok. Felhozhatom Moronus bibornokot, ki a' tridenti zsinaton a' zsinat ezen canona ellen: .,Si quis dixerit cansas matrimoniales non spectare ad iudices ecclesiasticos, anathema sít" óvást tett; 's hogy necsak a1

régibb időre hivatkozzam , felhozhatom az ujabb korból b. e. II. József császárt, ki Benigna Constitutiójában ezt rendeli: ,,Matrimonium in se ipso, ut contraclus civilis consideratum, prout et ex contractu hoc íluentia, et contrahentibus invicem competentia iura et obligationes, vim et efficaciam ornnem, ex toto et unice a praesenti Constitutíone, pro futuro obtinebunt, ac proinde, decisio etiam litium eatenus oriundarum, foris Nostris iudiciariis civilibus competere debebit." A' viszonosság elvéből merített azon erősség is, miszerint , ha a1

rom. ka-Iholikusok házassági pereik a'papi szék előtt folynak: illő, hogy a' mi válópereink is ott folyjanak, előttem csekély-fontosságú. Mert a' r.katholikusoknál ez vagy hittanaikon alapúi, vagy nem; ha nem: akkor nálok is visszaélés; ha igen: akkor nincs mit követelnünk benne a' viszonosságot. Mert, véleményem szerint, vannak a' hitfelekezetek jogai közt különbözések, mellyek, különböző dogmákon alapulván, a' viszonosság elvének alá nem eshetnek. — Tagadhatlan, hogy válópereink jelen állásánál, azoknak mind megkezdésében, mind folytatásában sok húzás-halasztás, 's az alatt sok kicsapongás, erkölcstelenség, sok botrány szokott történni: de nincsenek-e ily-Iyen hibák egyéb pereinknél is, 's vájjon az következik-e abból, hogy más — tán nem is illető — törvényszék elébe vigyük át pereinket? Nem inkább az-e, hogy rendezzük törvényszékeinket, szabályozzuk perfolyamainkat? És miért nem eshetnék ez meg házassági pereinkkel is? — Miért ne fogadhatnék el, nevezetesen, a' Kéretlen Válaszban — azon esetre, ha a'papi székektől elüttetnék — ajánlott javítást? Legfontosabbnak látszik a' világi törvényszék ellen az az ok, melly honi körülményeinktől vétetett, miszerint t. i. „r.