Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-10-12 / 41. szám
magát az athenaei bölcs, hogy ha tovább is él, jobban fog élni, mint e' földön; ha pedig lenni megszűnik, az is jobb, mint illy homályban 's igazság-szűkében itt lenni. — Hát ugyan nem engedte volna ö meg, hogy értelme az istenkijelentés által megvilágosíttassák, szíve a' Krisztusban való kegyelem által megnyugtattassék, s neki feltámadás és élet ajándékoztassák attól, ki azt mondá: Én vagyok a' feltámadás és az élet! — Én és az Atya egy vagyunk! Én éltemet adom váltságul sokakért!? —Mi azt gondoljuk: Socratról is áll a' maga nemében, a' mit az Úr Ábrahámról mond. Ján. 8: 56. De az ö mondásaiból tanuljuk, hogy a' helyesen használt értelem legmagosabb kifejtésében Isten igéje nélkül csak oda visz, hogy átlássa, mi híja van, 's megismerje, mit nem tud; — vágyakozás kérdései, legbölcsebb tette, de azokra feleletet nem ad. Mi az igazság ? kiálta maga felöl kétségbeesve a' pogányság, midőn az igazság megtestesülve álla előtte. Mi az igazság ? kiáltanak most is sokan , 's kétségbe-esnek megtalálása felöl; mert azt mondták nekik, hogy az nem a' Krisztusban van, mint öt a' biblia rajzolja, hanem inkább önelméjökben rejtezik. Ott ezt nem találják, és a' sötétben eltévednek. Mert egy, csupa külső keresztyén eszének is , ki szivéből nem hisz Isten igéjében, magától egy szikrácskával sincs több világossága, mint egy pogányénak. Csakhogy egy hatalmas csalódás csúszik itt közbe, az t. i., hogy egy illyen azt gondolja, mikép ezer dolgokat, mellyeknek ismeretében a'pogányoknál előbb van, értelme adott neki, holott ö ezeket, a' nélkül, hogy tudná, és értök hálákat adna, csak a' keresztyénség sok, ö reá akarata ellen is háramló áldásaiból nyerte, mint a' nap fényével mindent megvilágosít, és ha felsüt, egy mocsár, egy zug sem maradhat teljes éjszakában. Ez a' csalódás pedig, nem mindig ugyan, de még is sokaknál önbünhödött, 's azért hálátlanság, és ellentörekvés Isten iránt: tehát bűn. Ha azoktól, kik Isten igéjét elvetik, egyszerre mindazt ellehetne venni,miért ök Isten igéjének tartoznak, a' nélkül, hogy megvallanák, söt a1 mivel ök épen annak épségét és dicsőségét víjják és ostromolják, milly merövakoknak tűnnének föl azon pillanatban, 's milly mély éjfél és halálárnyék fogná el őket! Irtózatosan lehetett ezt látni az első frank forradalom némelly hősein. De a1 mi a' földön nem mindig esik meg, a' halálban, az örökké-valóságban bizonyosan betelendik azokon , kik az igazságnak ellene-állnak, azért szól az Úr külső setétségröl, és arról, hogy azoktól, a' kiknek nincs, azaz, háladatosan nem használják, az is elvétetik, a' mivel bírni vélnek. Ha tehát az emberi ész az Isten igéje által, a* hol, és mióta az a' világon van, nyilván megvilágosíttatott^ keresztyén ember értelmére nézve nincs is más világosság, mint épen ez az ige: ugy kérdésünk meg volna fejtve. De hogy feleletünk helyes-voltát egészen világossá tegyük, hadd állja ki az még az élet próbáját is, melly kijő, ha az embert egyenként tekintjük, mint gyermeket, mint ifjat és hajadont, mint férfit és házastársat, mint nőt és anyát, mint aggot, — ha egyes hivatásokra is rövid pillanatot vetünk, hogy meglássuk: vájjon Isten igéjéhez való erös ragaszkodás által az ember élete sötét- és örömtelenné, vagy öröm- 's fény teljessé lett-e ? — 's megismerjük, hogy a'kornak, melly magát okosnak nevezi, műveltsége, a' legjobb esetben is, hová képes vinni? (Vége következik.) Alsé-borsodi ref. egylt. megye őszi közgyűlése* Tartatott sept. 3-4 én az oszlári paplakon, n.t. Fekete István, és tek. tolcsvai Nagy Gedeon elnökletök alatt, olly nyilványban, hogy az ajtók is levétettek. Rövid ima után a' segéd-gondnoki hivatalra beadott szavazatok fölbontatván, általános többséget 26, 23 ellenébe eddigi ülnök t. tolcsvai Nagy Gedeon úr nyert, mire esperesünk, elnöktársát-üdvezlö beszédében, hivatala terheit valódi színekkel ecsetelvén: világi elnökünk rövid, de tartalomdús beszédében az egyházak jogaiknak épségben-tartásuk mellett, a* papi állás szilárdítását 's iskolák virítóbb jövőjét tűzte ki magának lobogóul. Majd egy egyh. ülnöki székre 28 szavazattal tiszt. Korponay József, miskolczi egyik lelkész, választatott. Székfoglalási jeles beszéde alkalmával némellyeknek figyelmet-zavaró suttogásaikat nem lehet érintetlen hagyni. — Ennek végével esperesünk fölhozá a' jelen segédgondnoki választási alkalommal végbement botránkoztató korteskedéseket, kérvén e'dolog érdemében megyei székünktől orvosló kezeket. Éljen, ki az egyházak's papok szavazásának szabaddá-tételében lelkesen föllépett! mert már a' korteskedések pénzáltali megvesztegetésig 's fenyegetésekig aljasultak, 's az egyházmegye e* részben szolgabírói járásokra oszlott. Míg e' tárgynak gyökeres orvoslásában kiküldöttség működhetnék, előlegesen előforduló esetekre, egy na^ poni szavazás szabályul tétetett. *) TábJabiróságról levélben leköszönt ősz haza- 's vallásbajnok Palóezi László, mint szintén Szépessy László, (kinek nevében testvérje köszönt le, mi, szokatlan modoráért, ollyannak elismertetni darab ideig nem *) Az a.-borsodi egyházmegye e' szerint már átlátandja a' dunamelléki kerület superintendens-választást megelőző azon intézkedésének,— miszerint a' szavazás ugyanazon napon történjék minden egyházban, — helyes voltát. E' szabály az ennekelötte gyülekezetenként eljárt 's szavazat-csináló fökorteseket tekintve hozatott, Illy rendszabály mellett a' kortes, nem szakadhatván egyszersmind többfelé, legfölebb egy gyülekezetben csábítható imponálhat tekintélyes önszemélyébeu. Török.