Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-10-05 / 40. szám

reá várakozó tanszékét elfoglalandó. Korát jellemző székfoglaló beszéde hasonlíta a' tavasz virágos fájához, melly legszebb reményt igér, hogy a' szemigézö viráglevelek ritkulásával — a' nyár kedvező melege azt, mi most bimbó és virág volt, idővel kedves izü gyümölcsökké érleli 's alakítandja át. Joghallgatói már eddig is szép számmal vannak, kitürö szorgalma, feddhetlen jelleme 's humanitással párosulandó fegy- és rendtartása följogosítnak azt reménylenünk, hogy derék tiszt-elődeinek népes tantermét hova-elöbb ki fogta víni, — 's új pályája kinyilt tágas terén a'hon, vallás és emberiség javára, hatályos sikerrel lesz működendő. T. M. Jutalmazás. Ki gyermeki ártatlan örömet az önérzet szerény büszkeségétől elragadva, — 's érzékeny keblű édes anyákat gyermekeik szerencséjén örömökben sírni nem látott: annak a' bánfalusi iskolában kellett volna megjelenni, midőn megyénk lelkes főbírája tek. Ragályi Károly úr a' szorgalmas és jobb tanuló gyermekek kitüntetésére zöld selyem-kalapokat, nemzeti szín szalaggal ékítve, — valamint tek. Máriassy Tamás úr Warga fali tábláit, 's szép-lelkü neje pedig született Dessöffy Zsófia asszony ö nagysága tizenegy darab „bibliai történetek"et kegyeskedének kiosztogatni. Szegény falusi iskoláink! hány illy magas keblű jóltevöket számlálhattok ti égi ajándokul ?! Közli Simon S., tanító. Esdeklés a9

magyar nemzet f 1-gyelme- és részvéteért. Hő részvéttel karolá föl nem régibennemzetünka'moldvai magyarok ügyét,'s megtevé,mit tenni szabad nemzethez illék : de, fájdalom! a' viszonyok hatalma kevés reménynek enged jelennen helyet; a1

meszszibb jövendő pedig bizonytalanabb, semhogy moldvai rokonink sorsa enyhítését attól várni lehetne. A' mostoha körülményekbe belátva, még Moldvában létemkor szívesen híttam föl a' csángó szüléket, miszerint gyermekeiket művelődés és tudományok szerzése végett honunkba küldözgetnék, majdan egykor a' vallás- és nemzetiséggel karöltve járó műveltség áldott magvait kis hazájokban saját feleik között terjesztendöket. Sükerült hívogatásom. És íme, a' terhes akadályokon áttörve, négy csángó ifjú jelenék meg e'napokban házamnál, egyenesen Moldvából, sorsukat itt a' lelkes magyar nemzet kezeibe letevők, tudomány és művelődés után esengök. Vétkezném, ha nemzetem méltó figyelme 's meleg részvéte iránt egy pillanatig is kétkedném, 's erős hiedelem nem táplálna, hogy azon nemzet jobbjai, mellynek közvagyonából évenként negyven szláv nyelvű bosznyák ifjak neveltetnek közöttünk , — az élelmökért szolgálni kész négy csángó magyar ifjút éhezni, és az anyanemzetben helyzett szép reményöket meghiusulva látni nem engedik. Tizenöt-tizenhat évesek az ifjak; egyike közölök már 3 év óta a* kezdi-vásárhelyi tanodában folytatá tanulását, 's ámbár szolgálattal szerezve kenyerét, még is tanuló társai sorában legkitűnőbb helyet érdemlő. Magunkhoz méltó figyelem vár reánk, hazafiak ! vessük el a' jó magot, melly magyar népet boldogító terményt leszen dúsan hozandó. Egyedül ezen mód vezethet kivánt czélhoz, miután a* nemzeti academia által folyó év elein a'csángókhoz küldött 750 darab naptári-ima és egyéb erkölcsi tárgyú könyvek, az olasz missionariusok közbevetésére, a' moldvai kormánytól, mint gyanús müvek, elkoboztattak 'stb. 'stb. — 's bárminő ártatlan működéseink, balra magyarázva, örökké megzsibbasztathatnának. A' kegyes részvétre hajlandó érdemes honfiak bárminő segedelmezése bevételére, üdvös működésiről honunkszerte ismert tek. Antal Mihály nemz. casinói könyvtárnok urat kérém föl, ki már is sikeres lépéseket tön ez ifjak jövője fölött. Pesten, sept. 29-kéra 1845. Jerney János. Fölmentés. A' s.-pataki anyaiskolának oktató-kara által a' két Magyarhon előtt mintegy pelengérre kiköttetvén, 's legdrágább vagyonom, becsületemre nézve csorbát szenvedvén, mit tehetetlenségemben egyedül tehetek mentségem 's védelmemre, hív másolatban közlöm alább a'számomra adatott fölmentő levelet. Pesten sept. 23-kán 1845. Izsaak Pál. írásomat mutató Áíju Izsaak Pál, f. év junius végével a' kolosvári evang. reform, főiskola jogászai sorába kívánván fölvétetni, mielőtt a' közbejött nyári szünet miatt fölvétetése elhatároztathatott volna, a' s.-pataki r. főiskola igazgatói hivatala £ltal a' Prot. Egyh. és Isk. Lap idei 26-ik számába iktatott fölszólítás következéséül itten Kolosvártt íartóztattatott mindaddig, míg a' s.-pataki és n.-körösi ref. iskolai t. cz. igazgatósággal folytatott levelezések nyomán, a' fenforgó kérdés föl— viIágosíttatott,'s nevezett ifjú Izsaak Pál elöbbenl teljes szabadságba helyheztetett és szükséges úti-levélle! az itteni törvényhatóságtól elláttatott. Melly dolognak bizonyságára adom ezen hivatali pecséttel megerősített írásomat. Kolosvárlt aug. 13-án 1845. /gjr \ Salamon József, V* - az ev. ref. főiskola rectora. A' másolatot az eredetivel egybevetvén, azt ezzel minden szóban megegyezőnek találta Török. Sajtó alatt van Édes János egyházi beszédeinek második kötete, melly szinte 26 szónoklatot foglaland magában. — Ára 1. ez. ft.