Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-10-12 / 41. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 41. szám. Negyedik évi folyamat. Oct. 12. 1845. Das Raisonniren ist eine grosse Zerstreuung. Die sich damit abgeben, die Gelehrten ohne Aufblick zu Gott, verlöschen den innern Geist, wie der Wind eia Licht! F e n e 1 o n. TARTALOiM: Vájjon az emberi ész elhomályosodik, vagy megvilágosúl-e Isten igéjében vetett hit által? — Alsó-borsodi ref. egyházmegye öszi közgyűlése. Füzesi. Gömöri ref. egyházmegye gyűlése. Borsodi József. Belső-somogyi e.megye közgyűlése. Mezei Pál. — Iskola-ügy: A' pesti protestáns főiskolai vállalat keletkezésének 's eddigi történetének rövid vázlata. Bajkay Endre. — Kül- és belföldi vegyes közlemények. — Vájjon az emberi ész elhomályosodik, vagy megvilágosnl-e Isten igéjében való bit által? Bár némelly olvasó előtt különösnek tessék e' kérdés: mindazáltal szükség ezt időnkben feltenni és rá alaposan megfelelni. Mert vannak sokan, kik vitatják, hogy a' bibliában olly dolgok állanak, miket müveit ember már nem hihet. Az egész biblia tehát nem Isten igéje, hanem ez utóbbi csak amabban foglaltatik, és mindenkinek magának kell a' fövenyszemek nagy tömegéből az aranyat kikeresni. Ha hát azt tanítjuk, hogy keresztyénnek mindent, mi a' bibliában van, hinni kell, mert az összesen és különkülön Isten igéje: akkor olly valamit teszünk föl az ember felöl, a' mi eszének ellene van. Az emberek tehát ezt legfölebb külsökép fogadják el; de ha aztán eszök fölébred: akkor mindent összefogva megvetnek, és egészen hitetlenekké lesznek. Annak megmutatására már, hogy e' következtetés hamis tételeken nyugszik, ez előkérdésre kell megfelelni: Micsoda dolgokat nem hihet már a' bibliában korunk felvilágosodott embere ? Vannak, igen is, napjainkban emberek, kik magukat legműveltebbeknek tartják, 's ugy vélekednek, hogy ollyan Isten, millyet a' biblia tanít, és olly halhatlanság, melly vagy örök-boldogság, vagy kárhozat volna, épen nincs. De ha illy emberektől Istenök iránt kérdezkedünk: az nem a' mennyben van, hanem a' földön, emberfőkbe szétoszolva, — 's ha halhatlanságuk iránt: az is a' földön van, és csak önbecsökben áll, mellyet magoknak képzelnek, azaz, világos szavakkal: ök nem hisznek sem Istent, sem örök-életet, — és mivel a'biblia az illy embereket bolondoknak,balgatagoknak nevezi, kik a' jó ösvényről eltévedtek, és a' kikre az igazság világa soha nem sütött: természetesen nem hisznek a' bibliába sem, melly őket olly rövid úton elveti és az élet könyvéből kitörli. Illyen emberek Ítélete megtudására olvasd Zsolt. 14. és 53. Bölcs. 2: 5. Mások pedig azt mondják: Ok hisznek Istenbe, csak hogy maradjon az az égben, és ne avatkozzék szorosan az emberek ügyeibe, hisz adott ö elég észt az embernek, hogy magán segítsen, és ez jobb, mintha neki mindig magának kellene az emberen segíteni. De illy emberek ha megszorulnak, két részre válnak- Némellyek kétségbeesnek, mert tudják, hogy illyen Isten nem segíthet, és így vagy büszke hitlenséghez, vagy gyalázatos babonához folyamodnak; mások pedig, daczára eddigi gondolat-alkotmányuknak, mit ök rendszernek neveznek, csakugyan imádkozni kezdenek, 's tapasztalják is a' könyörülő Isten segedelmét , — és ha azután Istenről ismét hálátlanul el nem feledkeznek, és ez valóban a' legjobb: akkor tudják meg, hogy ugyanazon Isten, ki övéit, a' biblia szerint, olly gyakran megszabadította, ő rajtok is segített, 's velők többé nem szükség vitatkozni, hanem Örülni, hogy az élő Istent megtalálták. És így korunk műveltsége a' bibliában leginkább azon botránykozik meg, hogy Isten maga, eleitől fogva, erélyesen vágott bele az emberéletbe, 's szóval, azon kijelentéssel, és tettel, azaz: csudákkal, bizonyította életét 's lételét. De Isten, ha cselekszik, mást nem tehet, mint csudát; mert az ő gondolati és útai annyival magosabbak a* mieinknél, mennyivel magosabb az ég a' földnél. Ha hát Isten van: neki istenileg, felségesen kell szólnia 's cselekednie, csudákat kell tennie, magosabbat, dicsőbbet végeznie, mint a' dolgok rendes folyásában emberek tehetnek 's végezhetnek. Ki azt mondja, hogy Istent hisz, és Istenétől minden csudatételi hatalmat elperel: az holt Istent hisz, nem élőt, és az ö hite tulajdonképen semmi több, mint egy erkölcs-törvényben, és nem Istenben való hit; mivel mindazáltal gondolja, hogy e'holt törvény a'népnél nem tesz elég erös benyomást: ugy vélekedik, hogy a' népre nézve még meg kell hagyni Istent, hogy az félelemben 's tiszteletben tartathassák; de Istenről többet nem akar. A1 biblia pedig az illy íinom műveltséget 41