Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-10-05 / 40. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 40. szám.

Negyedik évi folyamat.

Oct. 5. 1845. Grosz und von Wichtigkeit ist der Einflusí, den die christliche Kirche auf Érden auf die bürgerliche Gesellschaft ausQbt. Kist. TARTAL()M: Pap és polgár, vallás és status. Veress György — Fogadott ünnepek. Figyelmező. —Iskola-ügy: A' pesti protestáns főiskolai vállalat keletkezésének 's eddigi történetének rövid vázlata. — A' felső-lövői iskoláróli adatok folytatása. Wimmer Theophi 1-Á g o s t o n. — Kül-és belföldi tudósitások. Pap és polgár, vallás és status. A' pap és polgár, vallás és status egymáshozi viszonyairól tudni a' szükségeseket: érdekesebb valami, mint sokan, kik erre legkisebb figyelmet is fordítani reslelnek, gondolják. Hogy e' tárgy, a' nagyobb rész előtt, nincs eléggé fölvilágosítva , onnan is bizonyos, hogy körülte tömérdek a' válótól messzire távozó fogalom. Pap és polgár, vallás és status, sokak fejében, ha nem épen ellentétek is, de minden esetre, olly össze-állítások, mintha minden szorosb kapcsolat, egymástóli szükséges függés nélkül léteznének, mint egészen külön-természetü és elrendeltetésü dolgok. Innen magyarázható a* két intézménynek azon sokszor, és sok helyt túlságig — egymás megvérzéseig — vitt súrlódása, melly köztök nemcsak idegenséget, de gyűlölséget, 's egymáselleni kártékony küzdést is idéz elő. Míg e' szók: „pap és polgár, vallás és status," nem abban az értelemben vétetnék, miben kell: együtt-állásuk becsét nem fogjuk méltánylani tudni. — Hogy az embernek van felsőbb érdeke is azoknál, meilyeket anyagi szerekkel lehet és kell pótolni, fentartani és nemesíteni, mindenki megismeri: de hogy ez miben áll, micsoda intézmények körébe tartozó ? arról már sokaknak, nemcsak hibás, de a' valóval épen ellenkező megfogásuk is van. Nem czélom itt a' vallásról, annak szükségességéről tudományos értekezést tartani, csak annyit mondani: hogy a' vallás becsét az emberi nemzet története világosban mutatja, mint azt akármelly terjedelmes értekezés tehetné. Az a' közpártolás és méltánylás, mit az iránt az emberi nemzet mindig bizonyított, eléggé tanúsítja , hogy az az emberi észnek és szívnek mindig közérdekű és megkülönböztetett-becsü tárgya volt. Ki ez ellen szót merne emelni, nem egyes emberek és nemzetek, — hanem az egész emberiség fölött törné el a' pálczát. Egyesek tévelyeghetnek, — igen testületek is sok ideig: de hogy a' história küszöbétől a'jelenig, az egész emberiség tévelygett volna, azt állítani botrányos merészség volna. A' vallás az emberi értelem és szív magosb érdekeinek legfelsőbbje; hogy ez is, — valamint más alsóbb-rendü érdekei az embernek, hozzá-illő méltánylást igényel, tagadhatatlan, ollyan méltánylást, melly e' nagy-jelentésü tárgyat oltalma alá vévén, az öt illető helyre állítsa. A' társaságnak, ön-alkotása természete szerint, gondoskodni kell tagjainak minden szükségéről, még pedig ollyan uton, melly a' czélhoz legbiztosabban vezető. A' vallás minden ember lelki természetére tartozó; mikor a' társaságba egyesültek, észre-vették e' közszükségöket, csak hamar gondolkozniok kellett ehez illő intézményekről is. Igy gondolom a1

papság vagy azon osztály eredetét, mellynek magától a* társaságtól az tüzetett czéljául,hogy munkásságát oda pontosíttsa, miszerint a' vallásos megfogások mindenekben ugy fejlődjenek, hogy az gyümölcsét mind különösen az egyesek, mind közönségesen az egész állomány javára a' maga idejében, és bőven megteremje. Hogy mi lenne az ember, söt mi a' társaság maga is, vallásos ismeret 's ezen ismeretet részint eszközlö, részint föntartó institutiók nélkül ? nem nagy mesterség eltalálni. A' papság, vagy papi hivatal, maga a' társaság által szerzett intézmény a' polgárok erkölcsi életének virágoztatására. Ha az ember minden érdeke tekintetbe vétetik, kellett, hogy vétessék a' társaság czélja szerint? ugy nem lehetett, hogy vallásos érdeke is azon rendelkezésen kivül maradott volna. Az emberi 's így a'polgári érdekek is, akármelly különböző neveket viseljenek, nem ollyan különbözö-természetüek, hogy egymással ellenkezésben álljanak; mindenik az emberi természetben alapszik, 's ugyszólva, egy forrásból veszi eredetét. Mindenki ugy tartja, hogy a1

polgári társaság különböző osztályai, különböző rendei és egyesületei, közös érdekek-szülte intézmények: honnan van hát az a' csudálatos — nem tünemény — hanem valóságos tapasztalt, szemmel-látott eredmény, hogy a' papság sokaktól 40